Forrongó szerverpiac
Gyorsítósáv
A súlyos válságából kilábalt Sun Microsystems most a szerverekbe szánt high-tech csipekkel erősít.Kérdés, ki nyeri az IT versenyfutást a szerverpiacon.
Még egy informatika iránt érdeklődő számára is meredeken hangzanak az alábbihoz hasonló mondatok. „A vállalat könnyen nyithat internetes áruházat, nem kell ide RISC alapú mainframe, elég egy redundáns táppal felszerelt X86-os, plusz pár blade, hozzá egy terabájtos raid tömbbel, de ha lehet 64 bites, webre hegyezett rendszerben”. Ebből, és az ehhez hasonló, vállalati informatikusok által naponta emlegetett mondatokból kiválóan látszik, hogy a szerverek az „IT mitológia” világába tartoznak, azaz az informatikai piac legmagasabb technológiáit képviselik.
A Sun e hét közepén – lapzártánk után – mutatta be Niagara (hivatalos nevén UltraSPARC T1) processzoraira épülő két szervermodelljét. A RISC családba tartozó csipeket (a magyarázatot lásd külön) november végén jelentették be, szokatlanul gyors tehát a rájuk épülő gépek megjelenése. Az időzítés és az ígéretes teljesítményadatok üzenetértékűek: a Sun ismét a leginnovatívabb számítástechnikai cég szerepére tör.
Scott McNealy elnök-vezérigazgató a Figyelőnek a bejelentés kapcsán aláhúzta: „A Sun minden csőből tüzel, technológiái a piac minden szegmensében a vevők igényeit célozzák.”. Mint megtudtuk, az AMD Opteron és az UltraSPARC IV+-ra épülő rendszereik mellett az új T1-es processzorok már a világháló következő generációját célozzák, ahol az alkalmazások hatalmas átbocsátó képességet igényelnek a szerverektől. A Sun első embere szerint éppen ezt biztosítják a 8 (!) processzormagot és magonként 4 párhuzamos adatcsatornát tartalmazó, úgynevezett multithreading eljárást alkalmazó, azaz egyetlen csipen párhuzamosan 32 rendszert egyesítő technológiával.
Az egyik nagy konkurens, a Fujitsu Siemens Computers (FSC) magyar származású informatikai vezérigazgatója, Joseph Reger ugyanakkor úgy véli: a Sun újdonsága főként a webes alkalmazásokban hozhat valódi sebességjavulást, ahol például egyszerre több tízezer felhasználó próbál lehívni egy weboldalt, s adatcsomagocskák milliárdjai száguldanak másodpercenként. Ugyanakkor – Joseph Reger szerint – más feladatokban, főképp az adatbázisok kezelésében az újabb X86-os (Intel, AMD) processzorok továbbra is előnyt fognak élvezni, hiszen azok a számítási teljesítményben többet nyújtanak. Ezzel a Sunnak egyáltalán nem lesz könnyű dolga, ha nem csupán a régi vevőit akarja kiszolgálni, de újakat is el akar hódítani késhegyig menő ár- és teljesítményverseny lázában égő szerverpiacon.
RENDSZERSZERŰEN. Scott McNealy szerint ugyanakkor a rendszerszerű megközelítést, amely nem a nagy teljesítmény értékesítésére, hanem a megoldandó problémára fókuszál, csupán a Sun egyetlen konkurense műveli megfelelő szinten (hogy melyik cégre gondolt, azt a vezető nem árulta el). Emellett McNealy úgy véli, az óriáscégek az elmúlt években leginkább a kutatásfejlesztésen spóroltak, holott a valódi piaci verseny éppen erősebb K+F-et igényelne.
Pedig a fejlődésben látszólag nincs hiány. Az egyik nagy szereplő hazai értékesítője szerint PC és szerver közt a különbség körülbelül annyi, mint egy sorozatgyártású olcsó ázsiai kisautó és egy több tízmilliós raliautó, vagy – a legdrágább gépek esetén – egy százmilliós értékű Forma-1-es versenyautó között. Hasonlóan az autósportokhoz, aki itt bizonyít, annak nyert ügye lehet az informatikai beruházásokról döntő menedzsereknél. A fenti példánál maradva, egy internetes áruházban ügyféladatok biztonságos és villámgyors kezelése híján könnyen a konkurens cég webáruházában köthetnek ki a reménybeli vásárlók. Ennek megfelelően – a nagyobb versenyistállók mintájára – a nagygépek piacán is élethalálharcot folyik a leggyorsabb, legbiztonságosabb, és újabban a legkevesebb áramot fogyasztó processzor, illetve gép címéért. (Az áramfogyasztás tekintetében a Sun csipje nagyon jó, majdnem feleannyi energiát fogyaszt, mint a hasonló Intel vagy AMD lapka.)
VÁLTÁS. Az IBM, a HP, a Dell, és az európai központú Fujitsu Siemens Computers által vívott csatában a régi nagy öreg, a Sun Microsystems mégis jelentős pozíciókat veszített pár éve, mert sokáig foggal-körömmel ragaszkodott eredeti irányvonalához, a RISC processzorokhoz. Az új fejlesztés is ezt a vonalat képviseli, így nem kis piaci kockázatot vállal a Sun. Tény viszont, hogy a cég kínálatában ma már AMD csipekre épülő gépek is helyet kaptak. Közben ugyanis Intel és AMD processzorok köré épített X86-os rendszerek terjedtek el: jelenleg az összes eladott szerver több mint 70 százaléka X86-os alapú.
A konkurens család tagjai, a RISC csipekre épülő gépek ma már inkább kuriózumnak számítanak. E „bivalyerős, villámgyors és atomstabil” megoldások helyett immár egyre inkább az olcsóbb X86-os szerverek a nyerők. Piaci részesedésük így a várakozások szerint már hónapokon belül a 80 százalékot is meghaladja majd. Kissé megkésve ugyan, de a Sun is felismerte, hogy nem érdemes az árral szemben úszni, így stratégiáját mindinkább a nagyot változott piaci igényekhez igazítja. Az internet, vagy éppen a számítógépes nyilvántartások elterjedése az élet minden frontján – a kereskedelemtől a bankokon át a közigazgatásig – elképesztő méreteket öltött az utóbbi pár évben. Míg egy-két évtizede világszerte pár tízezer nagygép talált gazdára, 2005-ben az eddigi tendenciák alapján 3,5 millió darab szervert értékesítenek. A hatalmas piacból esetleg a merészen újító Sunnak is sikerül a mainál nagyobb szeletet kihasítania.
HALASKA GÁBOR
A szerverek két legnagyobb családja
X86-OS SZERVERCSALÁDOK. A PC-re kifejlesztett (CISC) processzorokon alapuló nagygépes (szerver) rendszerek összefoglaló elnevezése. Jelenleg az Intel és az AMD gyárt ilyen processzorokat, és ezekből többek közt az IBM, a HP, a Dell, a Fujitsu Siemens, a Sun és – az alsóbb kategóriákban – Magyarországon az Albacomp állít össze komplett szervereket.
RISC-ALAPÚ SZERVEREK. Eredetileg, pár évtizede, a számítóközpontok nagygépeinek többsége RISC processzortechnológiával készült, a gépeken Unix operációs rendszer futott. E gépek a PC X86-os architektúrájánál eredetileg jóval gyorsabbak voltak, s nagyobb működési biztonság, tartósság és kiváló szervizelhetőség (például üzem közbeni alaplap-, processzor-csere lehetősége) jellemzi ezeket ma is. Magas áruk és a minőségben, sebességben gyorsan felzárkózó X86-os rendszerek miatt ma már csak a nagyon kritikus, teljesítményigényes rendszerekhez vásárolnak ilyen megoldásokat. Például bankokba, távközlési alkalmazásokhoz vagy olyan internetes áruházakba, mint az eBay.
