A „Freedom Fighters 1956″ kutatásból kiderült, ugyan az 50 évvel ezelőtt történtek oktatásának elsősorban az események, az összefüggések és a kiemelkedő személyiségek bemutatása a célja, mégis a tanulók 1956-tal kapcsolatos ismeretei meglehetősen hézagosak, tudásuk elsősorban pedagógusfüggő. Az általánosban 1-2 órát, a középiskolában 5-6 órát szánnak az események felidézésére. A tanároknak az információátadáshoz meglehetősen szegényes segédanyag áll rendelkezésükre.
A kutatásból kiderült, hogy 1956-ról a megkérdezettek közel 20%-a egyáltalán nem tanult, továbbá, hogy akiknek oktatták, azok is a témaismeretük mennyiségét és minőségét csupán közepesre értékelték. Kiderült, ’56-ot csak minden 10. diák tartja a három legnagyobb nemzeti tettek egyikének, Nagy Imrét minden 5. sorolja a legjelentősebb történelmi személyiségek közé, a forradalom kitörésének okait a többség az idegen megszállásban látja, a demokrácia és a jobb életszínvonal utáni vágyat kevesen említik. Az 1848-as, az 1956-os és az 1990-es eseményeket a fiatalok keverik, amikor az 1956-ban résztvevők nevét ekként említik: Nagy Imre, Kádár, Rákosi, Gerő, Kossuth, Petőfi, Sztálin, stb. A legjelentősebbnek tartott politikai személyiségek listáján Kossuth, Széchenyi, István király, nem sokkal hátrább Nagy Imre szerepel. Ugyanakkor pozitívum, hogy a megkérdezettek 57%-a szerint a forradalom oldalán részt vettek a mai fiatalok példaképei lehetnek.
A pedagógusok szerint a tudásgyarapítás egyik eszköze az Internet lehet, amit a tanulók nemcsak játékra, hanem például kutatómunkára, kiselőadásokra való felkészülésre is használnak. Az 1956-os forradalommal foglalkozó számítógépes játék bevezetését tervezik, amivel remélhető, hogy a félévszázada történtek az eddigieknél átfogóbb, az események mélységébe is elkalandozó információkat nyújt majd a fiataljainknak. A múlt nélkül a jelen, a ma nélkül a jövő elképzelhetetlen. „A magyarság történelmének 50 éves jeles eseménye nem merülhet feledésbe” – mondta Lauer Andrea, a Lauer Learning ügyvezető igazgatója.
