A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már azt is problémásnak tartja, hogy a Belügyminisztérium rendeleti szinten szabályozna olyan kérdéseket, amelyekre csak törvényi szintű szabályozás adhat megfelelő garanciát. Az egyes rendezvénytípusok definiálása, az azokkal kapcsolatos jogok, kötelezettségek helye a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényben (a továbbiakban Gytv.) van – emlékeztetnek a civil jogvédők.
A gyülekezési jog alapjog, és az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint alapjog csak törvényben korlátozható. A jogalkotó ugyan több újdonságot próbál bevezetni, az Alkotmánybíróság határozatai és az átalakuló gyülekezéstípusok alapján, de ezt átgondolatlanul teszi. A BM-rendelet a rendészeti jellegű eljárási szabályok helye. Azt el kell választani azoktól a szabályoktól, így a gyülekezési jog tárgyi és személyi hatályától, amelyeket feltétlenül törvényi szinten kell szabályozni. A TASZ súlyos problémának tartja a tervezet átgondolatlanságát, azt, hogy olyan kérdéseket próbál rendezni, ahol nincs jogalkotási kényszer, míg a jogalkotó nem nyúl más, fontos kérdésekhez.
Például fontos lenne rendezni azoknak a közterületen tartott politikai rendezvényeknek a jogi helyzetét, amelyek nem igényelnek speciális intézkedést. Így, ha közterületet rendeltetésszerűen használják (a résztvevők nem hagyják el a járdát, nem akadályozzák a járókelőket, betartják a KRESZ-szabályokat), akkor a rendezvénynek hasonló megítélés alá kellene esnie, mint egy spontán tüntetésnek. Semmi nem indokolja, hogy a járdán ácsorgó néhány fős tüntetéseket 72 órával előbb be kelljen jelenteni. A TASZ javasolja, hogy ez a kötelezettség csak bizonyos típusú rendezvényeknél legyen követelmény. Probléma, hogy a jogalkotó az azonnali reagálású rendezvényeket összemossa a spontán tüntetésekkel, míg a villámcsődületet teljesen elhibázott módon próbálja beilleszteni a gyülekezési szabályok közé.
Párnacsata: hatóságilag tilos
Fotó: Neményi Márton
A villámcsődület értelmező rendelkezésében félrevezető az a megfogalmazás, miszerint „a villámcsődület nem politikai esemény, célja az emberek megdöbbentése, az interneten köttetett kapcsolatok valódi, szemtől szemben megvalósuló kapcsolattá tétele, valamint puszta szórakozás”. A TASZ szerint ez nem igaz. Ha a minisztérium így értelmezné a villámcsődületet, abból az következne, hogy az nem tartozik a gyülekezési jog hatálya alá, így nincs is helye a rendeletben. A villámcsődületeknél, amennyiben az nem politikai esemény, akkor nem tartozik a Gytv. hatálya alá.
Egy kétperces, nem politikai jellegű esernyőnyitáshoz még nem kell területfoglalási engedély, az csak egy olyan összejövetel, mint egy osztálykirándulás előtti csoportosulás. Másrészt teljesen irreleváns, hogy a résztvevők közötti kapcsolat hol köttetett és hogy a kapcsolatukat hogyan próbálják átalakítani, a villámcsődület meghatározásánál ez a kitétel jogilag nem vehető figyelembe, ezért felesleges. A puszta szórakozás ugyancsak nem alapozza meg a Gytv. hatályának kiterjesztését, a bejelentési kötelezettséget, a rendőrségi jelenlétet stb.
A civil jogvédők koncepcionálisan elhibázottnak tartják, hogy a jogalkotó fenntartja, sőt a bejelentőre is kiterjeszti azt a követelményt, hogy az külföldi személy nem lehet. A politikai véleménynyilvánítás joga nem állampolgári jog. Olyan általános emberi jogról van szó, amelyet egy, az országban tartózkodó külföldi is gyakorolhat. Ennek megakadályozása a törvény személyi hatályának szűkre szabásával korlátozza a gyülekezési jog gyakorlásának lehetőségét. A TASZ javasolja a személyi hatály szűkítésének visszavonását, és a szervezőre vonatkozó korlátozások eltörlését.
