A cég legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz támogatottsága a múlt havi 18-ról 24 százalékra nőtt, immár 1,9 millióan sorakoznak fel a kormánypárt mögé. Erősített az MSZP is, 13-ról 16 százalékra bővült a tábora, és 1,3 millió híve van. Megtartotta szavazóit a Jobbik, a népesség 8 százaléka, több mint 600 ezer ember támogatja. Az Együtt 2014-et a párttá alakulás utáni napokban a választásra jogosultak 5 százaléka preferálja, azaz jelenleg 400 ezer emberre számíthat. Az LMP tábora valamelyest kisebb lett: 2 százaléknyian, nagyjából 150 ezren sorakoznak fel mögé, noha ebben a választási ciklusban jellemzően 3-4 százalékos támogatottsága volt. A Demokratikus Koalíció (DK) támogatottsága tavaly december óta mindig és ezúttal is 1 százalékos, ami megközelítőleg 100 ezer embert jelent.
A politikára való nagyobb odafigyelés a részvételi hajlandóság emelkedésében is megmutatkozik, ebben a hónapban 45 százaléknyian gondolták azt, hogy mindenképpen elmennének szavazni. Ennek következtében a korábbiaknál nagyobb, 37 százalékos lett a biztos pártválasztók csoportja is. E szavazói körben a Fidesz 45 százalékkal vezeti a rangsort, második az MSZP (27 százalék), harmadik a Jobbik (14 százalék). Az Együtt 2014 támogatottsága az aktív és elkötelezett szavazók között 9 százalék, az LMP 3 százalékot hoz, a DK 2 százalékos.
Már a múlt hónapban is látszott, hogy a politikusok döntései és megnyilvánulása nem múlnak el nyomtalanul, de most az akkorinál sokkal jelentősebb változások történtek a választói viselkedésben. A pártoktól távolságot tartók aránya jelentős mértékben, 55-ről 44 százalékra csökkent, de még mindig többen vannak, mint a korábbi választási ciklusok ugyanezen időszakában Az Ipsos szerint bár figyelemreméltó az aktivizálódás, a politikától távolságot tartók arányának csökkenése, a bizonytalan és passzív választók az előző parlamenti ciklusok hasonló időszakában még ennél is kevesebben voltak: négy éve 40, nyolc éve 30 százaléknyian.
Minden réteg aktívabb lett, de az eddig különösen nagy ellenérzéseket mutató alacsonyabb státuszú rétegek látványosan. E folyamat kedvezményezettje főképpen a Fidesz, a kormánypártnak ugyanis egy hónap alatt 6 százaléknyi, körülbelül félmillió új szavazót sikerült magához vonzania – állapította meg az Ipsos, amely szerint az érkezők főképpen 30 évesnél fiatalabbak és 50 évesnél idősebbek, legfeljebb alapfokú végzettségűek, kisvárosokban és falvakban lakók, az átlagosnál szerényebb jövedelmi viszonyok között élők.
Az elemzés kitér arra, hogy a Fidesz legutóbb 2011 nyarán állt ilyen jól. A kormánypártiak ugyan nem maradéktalanul elégedettek a kabinet teljesítményével (egy százfokú skálán csak közepesre, 52 pontra értékelik), de abban szinte teljes mértékben (94 százalékban) egységesek, hogy a 2014-es választások után is Fidesz-kormánynak kell alakulnia. Optimisták, nagy többségük (90 százalékuk) azt reméli, ismét pártjuk lesz a nyertes – mérte az Ipsos.
Január és február között 3 százalékponttal csökkent az MSZP tábora, de az ellenzéki párt most pótolta a veszteséget, ismét 16 százaléknyian támogatják. Az Ipsos szerint az MSZP-t múltkor elhagyók és az új hívek is javarészt a társadalom alsó, alsóközép státuszú tagjai; a párthoz most csatlakozók szinte kivétel nélkül a negyvenes-ötvenes korosztályokból érkeztek. A szocialista híveket alapvetően az országban zajló folyamatokkal való elégedetlenségük (94 százalék), a kormányváltás iránti igényük (96 százalék) és baloldali beállítódásuk (85 százalék) tartja össze.
A Jobbik tavaly év vége felé és idén, az év legelején mélyponton volt, de az utóbbi két hónapban elmozdult onnan, 8 százalékon stabilizálta táborát. Szavazói köre az Ipsos közlése szerint nagyon karakteres: 82 százalékuk szerint rossz úton halad az ország, 92 százalékuk kormányváltást akar, 78 százalékuk jobboldali beállítottságú.
Az Együtt 2014 az elmúlt hónapokban gyengült, de ez a negatív folyamat megállt, sőt valamelyest javított is a most megalakult párt. Meglehetősen aktív szavazói vannak, az őket támogatók kétharmada elmenne egy mostani választásra. A többi párt táborában a részvételi szándék mérsékeltebb: a fideszesek hattizede, a jobbikosok 57, az MSZP-sek és a DK-sok 55, az LMP-sek 50 százaléka voksolna – állapította meg a március 8. és 14. között 1500 ember megkérdezésével történt adatfelvétele nyomán az Ipsos.
Korábban a Századvég is a Fidesz és az MSZP erősödését mérte és vizsgálta a miniszterelnöki preferenciákat is. A megkérdezettek 35 százaléka Orbán Viktort, 18 százaléka Bajnai Gordont, 7 százalék Mesterházy Attilát, ugyancsak 7 százalék Vona Gábort, míg 2 százalék Gyurcsány Ferencet látná szívesen a kormányfői székben. Az Orbán Viktor és Bajnai Gordon közötti távolság 2012 novembere óta határozott mértékben nőtt: akkor Orbánt 32, Bajnait pedig 19 százalék látta volna szívesen miniszterelnökként. Ha csak Orbán Viktor és Bajnai Gordon közül választhatnának a megkérdezettek, 2013 februárjában 43 százalék szavazna a jelenlegi kormányfőre és 34 Bajnai Gordonra.
