Az elnök asszony egyúttal közölte akkor: országa hivatalosan panaszt tesz az ENSZ-nél amiatt, hogy a britek egyik legmodernebb hadihajójuk oda vezénylésével súlyosan veszélyeztetik a térség békéjét. Csütörtökön tovább ment, azokra a brit sajtóértesülésekre reagálva, hogy London egy nukleáris tengeralattjárót is a térségbe küld, közölte: kormánya pénteken előadást tart az ENSZ-ben arról, hogy Nagy-Britannia “atomfegyvereket telepít a térségbe”.
“Barbarizmus”
Cameron pedig – aki skandináv és balti vezetőkkel találkozott a svéd fővárosban – azt mondta erre sajtóértekezletén: “Argentína az ENSZ-nél járva rá fog jönni, hogy az önrendelkezés támogatása a világszervezet alapokmányának egyik fő pontja. A Falkland-szigetek lakói fenn akarják tartani kapcsolatukat az Egyesült Királysággal, és mi gondoskodunk arról, hogy ezt megtehessék, ennek érdekében pedig megfelelő módon megvédjük a szigeteket” – jelentette ki Cameron.
Rafael Correa ecuadori elnök azzal a felhívással fordult csütörtökön a latin-amerikai országokhoz, hogy Argentína támogatására hozzanak büntetőintézkedéseket Nagy-Britannia ellen. “Miért ne hozhatna Latin-Amerika szankciókat Anglia ellen e barbarizmus, XXI. századi gyarmatosítás miatt?” – tette fel a kérdést az elnök Twitter-profilján.
Jön az évforduló
Egyre nagyobb a brit-argentin feszültség a falklandi háború 30. évfordulójának közeledtével. Argentína az év elején ismét megerősítette területi igényét a Falkland-szigetekre, és felszólította a brit kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a terület hovatartozásáról. Buenos Aires 1982 áprilisában rohanta le a spanyolul Malvin-szigeteknek nevezett szigetcsoportot, ám a 74 napos háborúban alulmaradt a brit haderővel szemben.