Nemcsak az óriáscégeknek kellett újragondolniuk piaci magatartásukat és üzleti modelljüket miután bebizonyosodott, hogy az internet térhódítása nem lesz olyan robbanásszerű, hogy felrúgja a közgazdasági racionalitást. A detonáció elmaradt, sokak szerint ebben nem volt semmi váratlan, hiszen elegendő példával szolgáltak az előző technológiai váltások: a televízió sem szorította ki a rádiót, ahogyan a rádió sem a nyomtatott sajtót. Simó György, az Axelero általános vezérigazgató-helyettese szerint az internethasználat elterjedése a jövőben talán kevesebb kilengéssel, de feltartóztathatatlanul halad tovább.
Intő jelek
Olvassa el……korábbi cikkünket is: Felvásárlások és csődök a netes szektorban
A dotkom depresszió első tünetei 2000 áprilisában jelentkeztek, amikor az internetes cégek részvényárfolyama az amerikai tőzsdén csökkenésnek indult, őszig azonban mindenki bizakodott. Ekkorra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a piac nem bír el ennyi szereplőt, ekkor indult az ágazat első csőd- és felvásárlási hulláma.
Magyarországon sem volt ez másképp: a befektetők érdeklődésének csökkenése együtt járt az internetes szolgáltatások iránti kereslet csökkenésével, így a hozzáférés-, a tartalom-, a technológiai szolgáltatókat, továbbá a fő profiljukat tekintve webdesign cégeket sem hagyta érintetlenül a recesszió, amelyet mégis a tartalomszolgáltatók szenvedtek meg a legjobban. Bezárta kapuit a Globopolis, a Vianovo és a Magazix, az Index szűkítette tevékenységi portfolióját, és alkalmazottakat bocsátott el.
Bővebben……a tartalomszolgáltatók helyzetéről:
Kiszolgáltatott tartalomszolgáltatók
Ami a tartalomszolgáltatókat illeti: az Index és az Origo pozíciói kikezdhetetlennek látszanak. A piac erős koncentráltságát mutatja, hogy a bevételek 60 százalékát az első 5 tartalomszolgáltató hajtja be, 80 százalékot birtokol az első tíz szereplő.
Egyedül nem megy
Ma már szinte biztos, hogy nem jósolható túl nagy jövő azoknak a néhány millió forinttal alapított dotkom (vagy magyarosan: ponthu) társaságoknak, amelyek nem tudnak rácsatlakozni egy jövedelmezőbb portálra. A helyzet persze nem reménytelen. Itt van például a vezess.hu, amely erős autópiaci kapcsolata, a célcsoport pontos ismerete és folyamatos belső szakmai információk megszerzése révén profivá vált, majd egy jó pillanatban összeszervezte magát az Origoval.
Olvassa el……kapcsolódó cikkünket is:
Csepi Lajos – az Index megmentője?
Az Index jövője egyelőre biztosnak látszik, hiszen a társaság idén már 1 milliárd forintos árbevétellel számol. De a cég vezetésében nemrégiben történt változások talán azt jelzik: kapcsolati tőke nélkül még nekik sem menne.
Bővülő palettaBár a hozzáférés-szolgáltatókat érintette legkevésbé a recesszió, ők is felismerték, hogy váltaniuk kell. A Carnation például webdesignnal egészítette ki tevékenységi körét, míg a Kirowskinál teljes körű szolgáltatási koncepció részeként indult be a tanácsadás, amelyet a megvalósítási szolgáltatásokra építenek rá. Bár a technológiai szolgáltatók piaca nagyobb és diverzifikáltabb, az irántuk való kereslet jócskán visszaesett, és csak mostanság tapasztalható némi elmozdulás ebből az állapotból.
Hogyan tovább?
Ilyen helyzetben nyilvánvaló következmény a költségek racionalizálása, hiszen a megrendelők is költségminimalizálásra törekszenek. Szenes Gábor, az econet.hu Informatikai Rt. alelnöke úgy véli, az internet olyan lesz, mint bármilyen más iparág a földön, lesznek tömegigények és egyéni igények kielégítésére szakosodott cégek, azaz gyárak és iparos-műhelyek.
Az econet.hu gyár akar lenni, ezért is dolgozták ki a munkanéven OPS-re keresztelt rendszert, amely segítségével kész modulokból akár 24 óra alatt tudnak felépíteni olyan adatbázis alapú, dinamikus site-ot, amelyhez teljes körű adminisztrációs felületet kínálnak, és amellyel a megrendelők a költségeket minimum 25 százalékkal szoríthatják le.
Arra a kérdésre, hogy az Axelero milyen lépésekkel válaszolt a megváltozott piaci körülményekre, Simó elmondta: a Matáv csoport tagjaként a cégvezetés éppen a megfelelő időben dolgozta ki az internet elterjedésének gyorsítását elősegítő új stratégiáját, amit a „jövőipar” mindhárom meghatározó piacán való együttes intenzív jelenléttel valósít meg. A lakossági- és médiaüzletágban mintegy 5o százalékos részesedést, illetve a vállalati üzletágban a piacvezető pozíció megszerzését célozták meg. Természetesen a tulajdonosi környezet nagy stabilitást jelent.
Befektetők nélkülÚgy tűnik, most az is szerencse, hogy ha egy dotkomüzletre szakosodott gazdasági szervezet nem állapodott meg ez ideig befektetőkkel. Jó példa erre a Kirowski, a ma már 80 embert foglalkoztató, fő profilját tekintve interaktív marketingre és e-businessre specializálódott vállalkozás. Kerti Géza operációs igazgató szerint számukra most előnnyel járt, hogy mindeddig önerőre támaszkodtak, hiszen egy nagy kockázati befektető nélküli cégnél nem kényszer egy korábban definiált agresszív és irreális üzleti terv, amelynek nem teljesítése esetén még a kifutási ciklus előtt lehúznák a rolót – mint például a Vianovonál vagy a Globopolisnál. E két cég esetében valószínű, hogy a tulajdonosok a beígért tőkének csak kis hányadát fektették be, majd látva a piaci kereslet csökkenését, inkább kiszálltak az üzletből. A Kirowski üzletfejlesztésében fontos szerepet játszik a regionális aktivitás, Prága és Pozsony – vázolta fel a jövőre vonatkozó terveket Kerti. A száz százalékban magyar tulajdonú cég egyre inkább outsourcingot vesz igénybe, elkerülve a túlnövekedés veszélyét. A cél az, hogy a tanácsadás, a projektmenedzsment és a minőségbiztosítás mindenképpen házon belül történjen, a megvalósításban hosszú távon specialista partnerekre kívánnak támaszkodni. Kerti állítása szerint a Kirowski semmit nem érez a dotkom krízisből, sőt szerinte a konkurensek átmeneti gyengülése is az ő malmukra hajtja a vizet.
A stratégiai célokon nem változtattak, végrehajtják termékbevezetési terveiket – új dial-up és internetes adatközpont szolgáltatásokat vezetnek be, az viszont számukra is nyilvánvalóvá vált: az Internetpiac növekedése lelassult. Míg a tavaly év végén 1o1 ezer előfizetője volt az Axeleronak, idén júliusra még nem érte el a 120 ezret. Ma már kisebb a tulajdonosi nyomás a növekedés irányába, a hangsúly jelenleg inkább az eredményjavításon van. Míg 2000-ben százszázalékos volt az akkor még MATÁVnet nevet viselő szervezet növekedése, ez mostanra lelassulni látszik.
A tavaly 3,68 milliárd forintos bevételt hozó gazdasági egység tevékenységét a cégvezetés három üzletágra bontotta. A vállalati üzletág dolgozik jelenleg a legnagyobb nyereségtartammal, a lakossági üzletágban a legnagyobb a cég piaci részaránya, és a média növekszik a legjobban.
PC kell!
Az Internetes szakértők egyetértenek abban: az Internetpiac fejlődésének jelenleg a személyi számítógép a szűk keresztmetszete. Az Axelero vezérigazgató-helyettese szerint, ma 250 ezer internetező háztartás van Magyarországon. Kutatások alapján kimutatható, hogy van még 200 ezer internetre teljesen alkalmatlan PC-vel felszerelt háztartás, és 40-50 ezer olyan, amelyik nem akar, vagy nem tud internetezni. Egyébként mindig volt, és lesz is 20-30 százalék, amelyik egyszerűen nem szeretne élni egy eszközzel.
Sok múlik azon is, hogy az elkövetkező két évben az állami szektor a tervezettnek megfelelően valóban több tízmilliárdot – idén 17, jövőre 27 milliárd forintot – fordít-e az internetre. Kérdés az is, hogy ezt az összeget nem csupán hozzáférésre és technológiára, tanácsadásra és designra fordítják -e, hanem valóban a hozzáférések támogatására és a webes kommunikációt szolgáló technológiákra is.
