Nemzetközi karrierlehetőség és a legmagasabb hazai pozíciók nyílnak meg azok számára, akik egy külföldi mesterképzés mellett döntenek. A hazai MBA programokkal más országokban nehezen boldogulhatnak a nemzetközi karrierre vágyók, hiszen az itthoni iskolák nevei teljesen ismeretlenek a külföldi vezetők és HR-esek számára. Melyek a legjobb business schoolok, melyiket érdemes elvégezni? Milyen szempontok alapján döntenek más országokban az iskolák kiválasztása során?
Best of the bests
Októberben láttak napvilágot a legfrissebb, nemzetközi MBA képzéseket rangsoroló listák, amelyeket az egész üzleti világ minden évben izgatottan vár. Az első tíz helyezett a menedzserképzés fellegvárának számít, egy ott megszerzett papírral minden cégnél tárt karokkal várják az embert. Már csak azért is, mert a jelenlegi vezetők is javarészt ezen iskolák hallgatói voltak.
|
Business School |
Éves tandíj ($) |
Felvettek aránya a jelentkezőkhöz képest (%) |
Munka- tapasztalat (hónap) |
1, |
Northwestern (Kellog) |
32 800 |
13 |
60 |
2. |
Chicago |
32 956 |
15 |
51 |
3. |
Harvard |
36 770 |
10 |
48 |
4. |
Stanford |
33 300 |
8 |
52 |
5. |
Pennsylvania |
34 946 |
13 |
70 |
6. |
MIT |
32 470 |
13 |
60 |
7. |
Columbia |
32 154 |
11 |
51 |
8. |
Michigan |
32 686 |
19 |
65 |
9. |
Duke |
31 350 |
19 |
60 |
10. |
Dartmouth |
33 578 |
14 |
56 |
Forrás: Business Week |
Az MBA képzést nyújtó iskolák között egyértelműen az amerikaiak dominálnak. A Business Week rangsora szerint az európaiak közül a fontainableau-i INSEAD a legjobb, ezt követi a lausanne-i IMD, és csak harmadik a London Business School nyújtotta képzés. Jónak számítanak még a rotterdami és a barcelonai MBA programok. Világviszonylatban ezek az iskolák azonban a százas lista közepére szorulnak.
|
Magyarországról talán kicsit távolinak tűnnek ezek az iskolák, de egy új honlap, a wich MBA segítségével itthonról is könnyebben tájékozódhatunk. A honlap a világon kínált több száz MBA képzés közti választást könnyíti meg. Így például szempontokat kínál a programok tartalmi szűréséhez. A látogatók rendelkezésére áll egy MBA-szakértő is, akinek bármilyen kérdést feltehetnek az érdeklődők.
Egy mesterkurzus alapkövetelményei közé a következők tartoznak: általános, több funkcionális területet érintő tárgyak, amelyeket speciális elemző technikák, statisztikai módszerek oktatása egészít ki. Külön tanfolyam azok számára, akik a matematika területén nem igazodnak el, ezeket általában még az MBA program megkezdése előtt indítanak. A közös alapok mellett a választható tárgyak széles skálájának kell kielégítenie a hallgatók speciális érdeklődését, melynek keretében mélyebben ismerhetnek meg egy-egy funkcionális területet.
Szakértők szerint a vezetői kompetenciák fejlesztése is alapelvárás egy MBA programmal szemben, annál is inkább, mert a leendő munkaadók számára ez nagyon fontos. A jó iskolák több vállalati projektet is szerveznek hallgatóik számára, amikor valóságos feladatokat is meg kell oldaniuk. Gyakori kritika egyes iskolákkal szemben, hogy a kiváló elméleti tudás mellett nem ügyelnek a hallgatók képességeinek fejlesztésére. Továbbá az orientációs programok és az ismerkedési lehetőségek is elengedhetetlenek.
A kiegészítő szolgáltatások közül a megfelelő könyvtár és a modern oktatási eszközök a legfontosabbak. A jó és segítőkész tanárok is emelik az iskola színvonalát. A mesterfokozattal rendelkezőknek is egyre nehezebb elhelyezkedniük, így a jobb business schoolok már külön karrierközpontokkal rendelkeznek, amelyek jó kapcsolatot tartanak fenn a vállalatokkal: folyamatosan figyelik az igényeiket, és az ahhoz igazított oktatás után segítenek elhelyezkedni a végzetteknek.
A vállalatok MBA képzéssel szemben támasztott igényei rendkívül fontosak egy iskola kiválasztásánál. A cégek számára az MBA biztosítékot jelent arra, hogy a jelölt olyan “soft skills”-eket sajátított el, amelyekre egy vezetőnek mindenképpen szüksége van.
Pénz kell, de sok!
A külföldi MBA képzések lényegesen drágábbak, mint a hazaiak, azonban a tanulmányok finanszírozására külföldön több lehetőséget is igénybe lehet venni.
A wich MBA felméréséből kiderült, hogy az összesen akár 25 millió forintra rúgó tandíjnak csupán egyötödét finanszírozzák a vállalatok, amelyek cserébe általában további 5-10 év – náluk eltöltött – munkára kötelezik az ilyen forrást igénybe vevőket. Az MBA hallgatók 70 százaléka saját megtakarításaiból fedezi a tandíjat, 53 százalékuk banki kölcsönt is felvesz, egyharmaduk pedig szülői segítséget is igénybe vesz.
“Nem olyan ördöngösség ösztöndíjat szerezni. A legjobbak közé bekerülni sem lehetetlen, nekik pedig teljes ösztöndíj jár, ami a tandíjat is fedezi.” – mondta el a FigyelőNet-nek egy amerikai MBA kurzuson végzett munkavállaló. Többek tapasztalatai szerint nem szabad megijedni az óriásinak tűnő tandíjtól, az ösztöndíjakból és egyéb lehetőségekből ki lehet gazdálkodni.