Japán legfrissebb vállalati botrányáról a Nippon Shinpan gondoskodott. Elnöke csütörtökön jelentette be lemondását, miután a BBC szerint kiderült, hogy a szigetország fogyasztási hitelezésében első helyen álló vállalat rendszeresen illegális kifizetéseket teljesített az alvilágnak, a nálunk elsősorban filmekből ismert yakuzáknak.
A yakuzák
A yakuzák eredetét 1612-ig vezetik vissza egyes történészek. Akkor bukkantak fel az első kabuki-monók (az „őrültek”). Ezek a férfiak régi típusú ruhákat hordtak (már a XVII. században is!), sajátos hajviseletük és nem igazán megfelelő viselkedésük révén is feltűntek. Hosszú kardot viseltek, ez sem volt túlzottan bizalomgerjesztő akkoriban. Természetes módon zaklatták és terrorizálták környezetüket – népszerűségüket ez sem fokozta. Bár a kívülállókat nem kímélték, egymás iránt rendkívüli lojalitást tanúsítottak. Még családtagjaival szemben is megvédték társukat, pedig ez a régi Japánban nem volt szokásos. Az idők változásával a yakuzák egyre több amerikai filmet néztek, és a huszadik századra megváltoztatták megjelenésüket. A feketeruhás, fekete napszemüveges imidzs terjedt el közöttük, de néhány tradicionális jellegzetességük megmaradt. Az egész testet, de legalábbis a mellkast beborító tetoválás, továbbá az ujjpercek levágása régi hagyomány. Egy Hawaiira érkezett japán állampolgárt például végtagjának hiányosságai lepleztek le az amerikai hatóságok előtt. A tetovált, megcsonkított kezű japánt annak ellenére hazaküldték, hogy hazájában nem volt bűnözőként nyilvántartva.
A zsarolóknak a „nyugodt élet” reményében fizetett a Nippon Shinpan, mármint hogy a cég működéséhez biztosítsa a feltételeket. A japán pénzügyi szektorban a kilencvenes évek végére kiderült, hogy ez a jelenség általános. A rossz hitelek aránya annyira felduzzadt a szigetországi bankoknál, hogy a kormánynak kellett beavatkoznia és adósságkonszolidációval kisegítenie a bajba jutott pénzintézeteket. (Bár e bankokra jobban illene a „bajkereső” kifejezés.)
Most csütörtökön mindenesetre mély meghajlással köszöntötte az újságírókat a Nippon Shinpan elnöke, az 54 éves Jodzsi Jamada. Aztán bejelentette lemondását, miután „korlátlan felelősséget érez a botrány miatt”. Jamada persze nem teljesen önszántából tett beismerést. A rendőrség előzőleg nyolc felsővezetőt tartóztatott le a cégnél, akiket azzal vádolnak, hogy mintegy 80 millió jent (154 millió forint) fizettek ki 1991 óta gengsztereknek. A bűnözők azzal zsarolták őket, hogy máskülönben megzavarják a társaság részvényeseinek közgyűlését.
Nyolc menedzsert már letartóztattak
A rendőrség egyébként letartóztatta a zsarolók főnökét, a Szumijosi-kaj yakuza banda vezérét, Kikuo Kondót is. Kondo 60 éves, és már régebben az úgynevezett szokaija-üzletágban tevékenykedik, ami csak a japán kriminalisztika problémakörébe tartozik. Ez a kifejezés a „közgyűlés-operátor”, közgyűlési „levezénylő” tisztségének felel meg, pontosabban annak a yakuza-tevékenységnek, hogy nem zavarja meg a részvényeseket.
A yakuzák természetesen nem a gyűlés fegyveres szétzavarására gondolnak: sokkal kifinomultabb módszereket alkalmaztak a nyolcvanas, kilencvenes évek során. Felvásároltak néhány részvényt a kiszemelt cégeknél, majd megjelentek a közgyűlésen, ahol számtalan gonoszkodó kérdést, időhúzó napirendi javaslatot terjesztettek elő, végül pedig rávették a menedzsmentet, hogy mindezt el is lehetne kerülni, bizonyos anyagi ellenszolgáltatás fejében.
Kormányzati intézkedések
A japán kormány az elmúlt napokban újabb gazdaságélénkítő programot fogadott el. Eszerint a 24 milliárd dolláros pluszköltekezési programot indítanak, amelynek egyik célja a tokiói tőzsde fellendítése, a gazdasági növekedés beindítása. A tokiói börze egyébként 19 éves mélyponton volt az elmúlt hónapban (azóta 7 százalékot emelkedett, de az USA nehéz gazdasági helyzetéről érkező hírek sem bátorítják a befektetőket). Nem segítenek persze a Nippon Shinpanról és az UFJ holdingról érkező gengsztertörténetek sem. A közmunkák, az állami szektor megrendeléseinek növekedése szintén nem tölti el bizakodással a pénzpiacok elemzőit. Szerintük mélyreható változtatásokra lenne szükség, nem pusztán pótköltségvetésre. Csökkenteni kellene a bankok rossz adósságállományát és az államadósságot is.
A szokaija másik alfaja még durvábbnak tűnik: egyszerűen arról van szó, hogy a cégek kérik fel a yakuzákat, félemlítsék meg a tényleg elégedetlenkedő részvényeseket. Ez egyébként tipikusan a 90-es évekre volt jellemző, korábban ugyanis a japán gazdaság prosperálása idején kevés zúgolódó akadt a részvényesek soraiban…
Érdekes módon lemondott ugyan a Nippon Shinpan elnöke, és elismerte a felelősségét is, ennek ellenére azt állította: nem tudott az illegális kifizetésekről! Utódját a fogyasztási hitelcég tulajdonosával, az UFJ holdinggal konzultálva választják majd ki. A BBC szerint az UFJ azon nagybankok közé tartozik, amelyeket az összeomlás fenyeget a túlzottan nagy mennyiségű rosszul kihelyezett hitel miatt. Állítólag már az is felvetődött, hogy az UFJ-t államosítják, miután fennmaradása másképp nem biztos. (Az UFJ több pénzintézet egyesítéséből jött létre. Az alig több mint egy éve működő bank a Sanwa és a Tokai & Toyo pénzintézetek fúziójának eredménye.)
