Néhány nappal ezelőtt részletes cikkben vettük végig a tizenhat évnyi Fidesz-kormányzás alatt a Várnegyedben történt visszaépítéseket és felújításokat – ebben a listában a Honvéd Főparancsnokság egykori óriása is helyet kapott, amelynek épületét 1962-re egyemeletesre bontották vissza.
A Várat megújítani, illetve újra csak kormányzati központtá alakítani kívánó Orbán-kormánynak ez nem volt elég, így 2012 és 2014 közt előbb felújították a megmaradt traktust, majd néhány évvel később nekiláttak a helyreállításnak.
Az állam már az első pillanatokban sem számolt teljes visszaépítéssel, a tervek azonban végül mégiscsak több apró finomítás után váltak véglegessé. A 2021-ben még csak a Vár látogatóközpontját, egy ismeretlen célú kiállítóteret, illetve vendéglátóhelyeket befogadni kívánó projektről 2023-ban kiderült: a Hadtörténeti Intézet és Múzeum fog helyet kapni a falak között.
Az akkori bejelentés szerint az intézmény 2500 négyzetméternyi kiállítótérrel, illetve ismeretlen méretű iroda- és kiszolgálótérrel gazdálkodhat majd, az azonban jóval kisebb lesz a Kapisztrán téri együttesnél, ahonnan az intézet és múzeum 2022 júliusában, mindenféle előjel nélkül lett kidobva, hiszen a Honvédelmi Minisztérium pályázott a helyükre.
A bezárás óta közel négy, az új helyszín bejelentése óta pedig két és fél év telt el, így arra már csak kevesen számítottak, hogy a kormányváltás nagy változást hoz – pedig így történt, hiszen Ruszin-Szendi Romulusz miniszterjelölti meghallgatásán kijelentette: a Várban a múzeumnak és nem a miniszternek van a helye.
Ezzel egyértelművé vált, hogy a bezárt közgyűjtemény rövidesen visszatérhet az 1844 és 1847 között épült egykori Nándor-laktanyába, amelyet később több alkalommal is bővítettek.
Egy múzeum költözése persze nem megy egyik napról a másikra: a lapunk által megkérdezett szakértők szerint egy efféle mozgás két-három évet is igénybe vehet, így kérdéses, hogy most mit is találnánk a falak között.
A helyzetet nehezíti, hogy a háttérben a Honvédelmi Minisztériummá való átalakítás is megkezdődött: forrásaink szerint több közfal is eltűnt, Miltényi Andor, a Hadimúzeum Alapítvány kurátora pedig egy újabb aggasztó részletre hívta fel a figyelmet.
A szakember nyilvános Facebook-posztja szerint a második emelet a világháborút is túlélő díszes könyvtárterme, az Aggházy-terem a bontócsákányok áldozata lett, a múzeumi anyagokat pedig annyira sebtében kellett elköltöztetni, hogy a szakszerű tárolás nem minden esetben vált lehetségessé.
Félő, hogy az egykori múzeumi terek állapota nem engedné meg, hogy a kiállítások gyorsan visszaköltöztethetők, illetve a nagyközönség előtt is újra megnyithatók legyenek, így feltétlenül szükség lesz egy felújításra, amihez előbb tervpályázatot, majd kivitelezési tendert kell indítani.
Ez azt jelenti, hogy a kézzelfogható helyreállítás ideális esetben is csak 2027 nyarán indulhat el, így a megnyitásra optimális esetben is csak a kormányzati ciklus végén, 2029–2030-ban kerülhet sor. Egy átmeneti, mindössze pár termet elfoglaló, ideiglenes kiállítás persze addig is életben tartható, az pedig akár már az idei évben megvalósulhat.
A hír még egy kérdést felvet: milyen hasznosítás vár a Honvéd Főparancsnokság nemsokára elkészülő, Dísz térre néző óriására?
A várható változásokkal kapcsolatban hétfőn megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, illetve a honvédelmi tárcát is. Cikkünket a jövőben beérkező válaszokkal természetesen frissítjük majd, vagy új hírben számolunk be a fejleményekről.
