Népszerűségnövelő intézkedést hozott röviddel a választások előtt az Orbán-kabinet. A kormány február 27-ei döntésének értelmében március 1-jétől a használt lakások vásárlásához és felújításához nyújtott kölcsönök forrásául szolgáló jelzáloglevelek kamatára az eddigi 7 helyett 10 százalékos állami támogatás vonatkozik.
Azon felül, hogy az ilyen típusú hitelek ezentúl tehát 3-4 százalékponttal kedvezőbb kamattal vehetők igénybe, a miniszterelnök ígérete szerint a kormány arra is garanciát vállal, hogy az elkövetkező húsz évben a kezelési költséggel növelt kamatszint nem haladja meg a 6 százalékot.
Visszamenőleges hatállyal
A kampányízű lépés hatására a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) március 1-jétől 7,9 százalékról 4,5 százalékra (kezelési költséggel együtt éppen 6 százalékra) mérsékelte az ötévente változó kamatozású konstrukció kamatát, az évente változó kamatozású kölcsönét pedig 9,9-ről 5,9 százalékra (kezelési költséggel együtt 7,4-re) csökkentette.
Az intézkedés visszamenőleges hatályú, vagyis minden olyan ügyfélre vonatkozik, aki 2000. február 1-je után használt lakásra államilag támogatott kölcsönt vett fel. Az érintettek most néhány héten belül (de legkésőbb április 30-áig) értesítést kapnak meglévő szerződésük módosításáról, és az új, ez esetben 4,9 illetve 6,9 százalékos – kezelési költség nélküli – kamattal kiszámolt alacsonyabb törlesztőrészletekről.
Az FHB és „bandája”Az FHB immáron hét kereskedelmi bankot számlálhat értékesítési partnerei között: a Kereskedelmi és Hitelbankot, a CIB Bankot, a Raiffeisen Bankot, az Inter-Európa Bankot, a Magyar Külkereskedelmi Bankot, a Konzumbankot és az Erste Bankot. A konzorcium sorait bővíti még a Fundamenta Lakás-takarékpénztár, az Allianz Hungária Biztosító és több mint húsz takarékszövetkezet is.
Együtt a piac
A FHB-val konzorciumot alkotó kereskedelmi bankok és más pénzügyi intézmények egy kivétellel a jelzálogbank diktálta kamatterhekkel egyező áron kínálják lakáskölcsöneiket. Persze a „különcködő” K&H Bank feltételei sem sokban térnek el: az éves kamatperiódus esetén – kezelési költséggel együtt – 7,6 százalékot számít fel.
Az FHB mellett a február 1-je óta működő, és egyelőre csak az OTP-csoporton belül tevékenykedő OTP Jelzálogbank Rt., valamint – a HVB Bank Hungary, az ING Bank és a Volksbank közreműködésével – a HVB Jelzálogbank Rt. bocsáthat ki jelzáloglevelet.
Ezek az intézmények most különösen kedvező helyzetbe kerültek, az állami kamattámogatás ugyanis 1-2 százalékponttal még meg is haladja az általuk, jellemzően 8-9 százalékos kamattal kibocsátott jelzáloglevelek kamatterhét. Mindez tehát azt jelenti, hogy a lakáshitelek forrását gyakorlatilag költségmentesen tudják előteremteni.
Mi a jelzáloglevél?A támogatott lakáshitelek forrásául szolgáló jelzáloglevél az államkötvényekhez hasonlítható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Magánszemélyek és intézmények számára egyaránt elérhető, alacsony kockázatú, hosszú távú befektetési lehetőséget jelent. Lejárata hat év, kamatozása fix, névértéke 10 ezer forint. A futamidő lejárta előtt is likvidálható, a tőzsdén szabadon adható-vehető. Adótőkeszámlára helyezhető, így befektetési adóhitelt lehet igénybe venni utána. Árfolyamnyeresége kamatbevételnek minősül, amit jelenleg 0 százalékos kamatadó terhel.
Mi várható?
Az új piaci helyzet hatásait egyelőre csak találgatni lehet. Az intézkedés bevezetése óta eltelt két hét alapján a szakemberek még nem mernek messzemenő következtetéseket levonni. Mindenesetre a mostanra kicsit leült, túlkínálatos ingatlanpiacot mozgásba hozhatják az olcsó hitelek, s új lendületet adhatnak az új és használt lakások vásárlásának egyaránt.
Soós Csaba, a Raiffeisen Bank lakossági főosztályának osztályigazgató-helyettese nem tart attól, hogy az új építésű ingatlanok piacát visszavetné a használt lakások iránti nagyobb kereslet, mert, mint mondja, a két folyamat egymásra hat: ha valaki új lakásba költözik, akkor minden bizonnyal értékesít egy régit.
A Gazdasági Minisztérium hasonlóan optimista: a tavaly használatba vett 28 ezer új lakás után idén 40 ezerrel számolnak, miközben a használt lakásokhoz igénybe vett hitelek állománya 30 százalékkal bővülhet. Ha mindez valóban bekövetkezik, akkor az a lakásárakat sem fogja érintetlenül hagyni – véli több piaci elemző. Attól tartanak, hogy olyan egészségtelen piaci folyamatok indulhatnak be, amelyek során a használt lakások ára ismét megközelítheti az újakét, holott legalább 20 százalékos különbséget tartanának optimálisnak.
