A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának magyarországi szervezete egy híján húsz pontot magában foglaló vitaindítójában közölte, hogy milyen változásokra lenne szükség a magyar múzeumi szektorban, illetve kulturális életben.
Szerintük ezek a kihívások és elvárások várnak Magyar Péter rövidesen megalakuló új kormányára:
- egy konszenzusos, szakmai alapokon nyugvó, kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti kulturális stratégia és közgyűjteményi politika megalkotása, amely rögzíti a múzeumok állami fenntartásának minimumfeltételeit, és kijelöli az intézmények szakmai fejlődésének hosszú távú irányait.
- A múzeumok szakmai integritásának visszaállítása, megőrzése és garantálása. A szakmai autonómia megerősítése. A fenntartói kontroll és a szakmai irányítás szétválasztása: világos jogszabályi garanciák szükségesek annak biztosítására, hogy a fenntartó (legyen az minisztérium vagy önkormányzat) ne szólhasson bele a kiállítási koncepciókba, a szerzeményezési tervbe és a tudományos kutatások irányába.
- Független kommunikáció. Az adott intézmény saját hatáskörben dönthessen a kommunikációjáról, üzeneteiről, megszólalóiról, kommunikációs partnereiről, rendezvényeiről és a rendezvényekre meghívottak személyéről.
- Átlátható, hiteles és etikus vezetőválasztás. A múzeumvezetés nem politikai bizalmi állás, hanem speciális szakértelmet igénylő menedzseri és tudományos feladat, így a kiválasztásnál az utóbbi szempontoknak kell érvényesülniük.
- Strukturált bérrendezés és életpályamodell – valódi forrásbővítés és nem csak adminisztratív átsorolás – kialakítása.
- A múzeumi intézmények fenntartási költségeinek optimalizálása. A zöld múzeumi működés támogatása és olyan gazdálkodási modell, amely lehetővé teszi a saját bevételek (jegybevétel, rendezvények, múzeumi bolt, büfé, egyéb szolgáltatások) visszaforgatását az alapfeladatokba, ahelyett, hogy az a fenntartói költségvetésbe folyna be. A múzeumi költségvetés ne csak egy évre szóljon, legyen tere a középtávú pénzügyi tervezésnek, a következő évek kiállítási, kutatói, oktatás és más projektjei megfelelő előkészítésének.
- A közgyűjtemények projektalapú társfinanszírozásának megerősítése egy szakmai függetlenséggel bíró NKA működésével.
- Az intézményrendszer stabilizálása, az országos hatókörű múzeumok kényszerített költöztetésének leállítása. A Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum helyzetének mielőbbi rendezése a fővárosban.
- Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójának azonnali elindítása.
Öt éve bezárták, de még el sem kezdték az Iparművészeti Múzeum felújítását
Az épületben most időszaki kiállítás nyílt, így betekinthettünk a belső terek egy részébe.
- A centralizált Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központba tömörített intézmények önállóságának visszaállítása: az összevont múzeumok önálló gazdálkodásának és jogi személyiségének visszaállítása, biztosítva a szakterületi autonómiát és a megkezdett dezintegráció folytatását, az integráció felülvizsgálatát.
- Országos gyűjteményi revízió és digitalizálás elindítása, valamint a digitalizált javak közös, nyílt hozzáférésű platformon való közzététele, FAIR (Findable, Accessible, Interoperable and Reusable) elveknek megfelelő adatarchitektúrák létrehozásával, a mesterséges intelligencia alkalmazásával felgyorsított feldolgozás és a folyamatos revízióhoz szükséges dedikált szakmai stáb finanszírozása. Szükséges egy országos MI-stratégia a közgyűjtemények számára, amely központi számítási kapacitást és szoftveres hátteret biztosít az automatizált kézírás-felismeréshez, a gépi metaadat-generáláshoz és a gyűjteményi adatok nemzetközi szabványok szerinti összekapcsolásához. Az intézmények európai integrációjának elősegítése az uniós projektekhez való hozzáférés érdekében, valamint az ESFRI-keretrendszerben létrejövő kutatási infrastruktúrákhoz történő csatlakozás elősegítése.
- A szakmai programok, állami kitüntetések és szakmai díjak odaítélésének független, paritásos alapú szakmai kuratóriumok kezébe adása; a delegálási jog visszatelepítése az autonóm szakmai szervezetekhez, biztosítva a döntési folyamatok teljes transzparenciáját és a politikai szempontok kizárását. A közgyűjteményeket érintő forráselosztásban és döntéshozatalban az MMA és más köztestületek szerepvállalása ne írja felül a múzeumszakmai szervezetek autonómiáját; a döntési jogkörök maradjanak a választott szakmai testületeknél.
- A közgyűjteményekben őrzött nemzeti kulturális javak elidegenítésének feltétlen tilalma; az állami vagyonról szóló törvény azon módosításainak visszavonása, amelyek lehetővé teszik múzeumi tárgyak protokolláris ajándékként való elidegenítését a szakmai testületek hozzájárulása nélkül.
- A nemzetközi szakmai sztenderdek (ICOM) kötelező alkalmazása: az új múzeumi definíció és az etikai kódex (ICOM Code of Ethics) beemelése a hazai jogszabályi környezetbe, ami gátat szab a politikai alapú műtárgykölcsönzéseknek, a gyűjtemények szétforgácsolásának és az indokolatlan átszervezéseknek.
- Társadalmi beágyazottság, a közösségi részvételiség és hozzáférhetőség legszélesebb körű kialakításának támogatása: a múzeum nemcsak raktár, hanem közösségi tér.
- Transzparens és kiszámítható beszerzési/műtárgyvásárlási keret: olyan központi, de szakmai kuratórium által kezelt alap létrehozása, amely lehetővé teszi a nemzeti gyűjtemények tervszerű, szakmai szempontú bővítését a politikai reprezentációs vásárlások helyett.
- Kutatási szabadság és publikációs autonómia: a múzeumi kutatómunka egyenrangú elismerése az akadémiai/egyetemi kutatásokkal, biztosítva a tudományos eredmények cenzúramentes közzétételét.
- A múzeumok és a közoktatás hatékony kapcsolatának újragondolása. A múzeumi óra, a múzeumokkal való együttműködés, a múzeumi kutatás legyen része az oktatásnak, ebben mind szakmai, mind munkaidőbeli, mind pályázati jellegű anyagi támogatást kapjanak az iskolák.
- A felsőoktatás és a múzeumi szektor együttműködésének erősítése, többek között az egyetemi pedagógiai képzésekbe kerüljenek be a múzeumhasználat módszertani metódusai, induljanak múzeumpedagógiai alapképzési szakok.
