Tudomány

A világon csak ennek a vulkánnak a belseje látogatható

A magmakamra belsejében látható színek a mikroorganizmusoknak, a kénben gazdag gázoknak és a falakról lezúduló kőzeteknek tulajdoníthatók.
Pedro Carrilho & KKKvintage / Getty Images
A magmakamra belsejében látható színek a mikroorganizmusoknak, a kénben gazdag gázoknak és a falakról lezúduló kőzeteknek tulajdoníthatók.
A magmakamra belsejében látható színek a mikroorganizmusoknak, a kénben gazdag gázoknak és a falakról lezúduló kőzeteknek tulajdoníthatók.
Pedro Carrilho & KKKvintage / Getty Images
A magmakamra belsejében látható színek a mikroorganizmusoknak, a kénben gazdag gázoknak és a falakról lezúduló kőzeteknek tulajdoníthatók.
Nem valószínű, hogy a közeljövőben kitörne.

Van egy vulkán Reykjavíkban, amelynek a magmakamrája bejárható – írja a Live Science.

A Thríhnúkagígur nevezetű vulkán egy alvó vulkán Reykjavík közelében. 4500 évvel ezelőtti utolsó kitörése egy üreges magmakamrát hagyott maga után, amelynek falai bronz- és indigószínben játszanak. Ez az egyetlen hely a világon, ahol az emberek meglátogathatják egy tűzhányó belsejét.

A látogatók 2012 óta, a tudósoknak épített, nyitott kabinos felvonóval juthatnak le a vulkánba. A kamra nagyjából 210 méter mély, amely több mint kétszerese az amerikai Szabadság-szobor magasságának, talpazattal együtt. Az alja, 3210 négyzetméteren, szabadon bejárható.

A tűzhányóknak általában nincs üres magmakamrájuk, azonban egy kitörés után eljöhet az a pont, amikor a kamrában uralkodó nyomás már nem elég nagy ahhoz, hogy további folyékony lávával árassza el. A benne maradt magma lassan megszilárdul, ezzel kitöltve a kamra alját. A Thríhnúkagígur kivételt képez, úgy tűnik, hogy a legutóbbi kitörés után a láva nem megszilárdult, hanem eltűnt, a tudósok szerint visszaszívódhatott a földbe.

A vulkán belsejében látható színek a mikroorganizmusoknak tulajdoníthatók, de nem sokat tudni az ott élő élőlényekről. Valószínűleg a kénben gazdag gázok festhették sárgára és narancssárgára a barlang egyes részeit, míg a lehulló sziklák miatt lett indigó- és kék foltos. A látogatók időnként gőzfelhőkre lehetnek figyelmesek a barlang egyes részein, ezeket a barlangot megvilágító lámpákra csepegő és elpárolgó víz okozza, nem egy újabb kitörés jelei.

A bizonyítékok arra utalnak, hogy a Thríhnúkagígur három alkalommal tört ki az elmúlt 50 ezer év alatt. A vulkán három csúccsal rendelkezik a felszínen, innen ered a neve is, amely „Háromcsúcsú krátert” jelent. A három csúcs magassága nagyjából hasonló, 35 méter, és egy vonalban helyezkednek el, körülbelül 200 méter távolságra egymástól. A legfiatalabb csúcs a 4500 évvel ezelőtti kitöréséből származik. A következő csúcs 5 ezer évvel ezelőtt alakult ki, a legrégebbi csúcs 50 ezer évvel ezelőtt keletkezett, amikor Izlandot még vastag jégtakaró borította.

Az Inside the Volcano szerint nem valószínű, hogy a Thríhnúkagígur kitörne a közeljövőben, annak ellenére, hogy ott helyezkedik el, ahol az eurázsiai és az észak-amerikai tektonikus lemezek távolodnak egymástól.

Kapcsolódó
Izland már 2028-ban csatlakozhat az EU-hoz
A legnehezebb kérdések a halászati és mezőgazdasági ügyek lesznek a tárgyalásokon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik