Magyar Péter Lannert Judit oktatáskutatót kérte fel kormánya gyermek- és oktatásügyi miniszterének. A leendő tárcavezető közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel, szociológiából PhD fokozattal rendelkezik.
Lannert 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, az Országos Közoktatási Intézet (majd az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – minisztériumi háttérintézmény) tudományos főmunkatársa, később kutatási igazgatója, ezután tudományos főigazgató-helyettese volt. Egyik elindítója az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült Jelentés a magyar közoktatásról sorozatnak. A hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseinek elemzője. 2008-ban alapította a T-Tudok Oktatáskutató Központot. Számtalan kutatási projektet vezetett hazai és nemzetközi színtéren, az elmúlt tíz évben cége fő fókuszában a kreativitás fejlesztése állt, ennek érdekében több iskolába is elvitte a Kreatív Partnerség Angliából adaptált programját.
A Tisza Párt programjának oktatási vállalásait a 24.hu-n Lannert Judittal szálaztuk szét februárban, és bár számtalan pozitív vonást látott benne, akkor kritikát is megfogalmazott.
Lannert: Sokszor a probléma az, hogy el se hisszük, a hátrányos helyzetű gyerekek többre lennének képesek
Magyar Péter elmondása szerint a gyermek- és oktatásügyi miniszterjelöltekkel és a Tisza szakértőivel beszélgetve azt tartották prioritásnak: olyan oktatási rendszert kell kiépíteni, amely a gyermekeknek megadja a lehetőséget arra, hogy boldog és kiegyensúlyozott felnőttek legyenek. Azt tartják szem előtt, hogy lehetőleg minden gyermek a legkisebb kortól szeressen oktatási intézményekbe járni, és az oktatási rendszer felismerje a bennük rejlő tehetséget, segítse azt kibontakoztatni.
Lannert Judit elmondta, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet azért hagyta el 2007-ben, az MSZP-s Hiller István minisztersége alatt, mert úgy érzete, ott már nem tudja szolgálni az oktatás ügyét. Egy évvel később hozta létre a T-Tudok központot, ahol a kutatások mellett egyre inkább azzal is foglalkoztak, hogy az eredményeik kifejtsék hatásukat a fejlesztésben is. Mivel a 21. században kiemelt fontosságú a kritikai gondolkodás és a kreativitás, körülbelül tíz éve adaptálták a Kreatív Partnerség programot Angliából, melynek részeként alapvetően tantárgyi órákon művészeket visznek be a tanterembe, és újszerűen tanulnak a gyerekekkel. A módszer hatásának fókuszcsoportos mérésekor szignifikáns javulást észleltek a roma származású és a többi tanuló matematikatudása terén.
Ez azért fontos, mert nagyon gyakran épp az a probléma, hogy el se hisszük, hogy képesek lennének többre, akik hátrányosabb helyzetűek
– fogalmazott.
Lannert a második Orbán-kormány idején, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkársága alatt visszatért az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez tudományos főigazgató-helyettesként, ugyanis azt remélte, hogy ismét lehet tenni az oktatás ügyéért az állami szférában. 2012-ben, mindössze fél év után, azonban ismét távozott. Elmondása szerint már akkor beleírtak, kihúztak részeket az általa adott interjúkból, például eltávolítottak egy olyan szövegrészt, amelyben a finn oktatási rendszert írta le.
2017-ben hosszabb interjút közöltünk Lannert Judittal, aki akkor arról beszélt: miközben milliárdokat költ el a kormány a tehetséggondozásra hivatkozva, az eredményeket alig vizsgálják. Ha megtennék, akkor lesújtó számokat kapnának, hiszen a pénzeknek nemzetközi felmérések szerint alig van hatásuk. De a gyerekek túlterheltségéről és az egyházi iskolák elitizmusáról is beszélgettünk vele.
Egy megosztó jelölt is szóba került
Az oktatási miniszteri pozíciót övezte eddig az egyetlen olyan ügy április 12-e óta, amely erőteljesen megosztotta a Tisza Párt választóit. Egy héttel ezelőtt szivárgott ki a Telexhez az az értesülés, miszerint Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója lehet az oktatási miniszter. A katolikus szakember (akiről portrénkat itt olvashatja) személye miatt a szakma és a közvélemény egy része nemtetszését fejezte ki, illetve több elitgimnázium igazgatója megkereste egy közös levélben a leendő miniszterelnököt, azt kérve, hogy az oktatás szereplőinek szempontjait figyelembe véve válasszanak tárcavezetőt. Magyar Péter múlt pénteken a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kormányalakítással kapcsolatos, pontos információkat a Tisza fogja kommunikálni, ehhez türelmet és megértést, az online lincselés leállítását kérte a támogatóitól.
Magyar a héten egyeztetett azokkal az iskolai vezetőkkel, akik megkeresték a Rubovszky jelölésével kapcsolatos hír felröppenése után. A leendő miniszterelnök szerint a találkozón egyáltalán nem került szóba az oktatási miniszter személye.
Alakul a Tisza-kormány
Azt már egy ideje közölték, hogy a Tisza-kormánynak összesen 16 minisztériuma lesz. A mostani bejelentéssel együtt már 12 tárcavezető neve ismert:
- Kármán András – pénzügyminiszter
- Orbán Anita – külügyminiszter
- Hegedűs Zsolt – egészségügyi miniszter
- Kapitány István – gazdasági és energetikai miniszter
- Ruszin–Szendi Romulusz – honvédelmi miniszter
- Gajdos László – az élő környezetért felelős miniszter
- Bóna Szabolcs – agrár- és élelmiszerügyi miniszter
- Ruff Bálint – Miniszterelnökséget vezető miniszter
- Lőrincz Viktória – terület- és vidékfejlesztési miniszter
- Vitézy Dávid – közlekedési és beruházási miniszter
- Kátai-Németh Vilmos – szociális és családügyi miniszter
- Lannert Judit – gyermek- és oktatásügyi miniszter
Mindezek mellett az is tudható már, hogy a Tisza Párt parlamenti frakcióvezetője Bujdosó Andrea lesz, egyik helyettese pedig Velkey György László. Az Országgyűlés elnökének a párt alelnökét, Forsthoffer Ágnest javasolja a Tisza Párt.
