Belföld

Közép-Európára fókuszál a leendő Tisza-kormány, miközben az RMDSZ-elit kényes helyzetbe kerülhet

Kátai Edit / MTI
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének székházában Sepsiszentgyörgyön 2026. március 19-én. Mellette Dávid Sándor, az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke, Gyerő József, Kovászna polgármestere és Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Kátai Edit / MTI
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének székházában Sepsiszentgyörgyön 2026. március 19-én. Mellette Dávid Sándor, az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke, Gyerő József, Kovászna polgármestere és Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
A Tisza győzelmével Közép-Európa kerülhet a magyar külpolitika fókuszába – véli a Lengyelország-szakértő, Zeöld Zsombor. Simon Adrián nagyváradi elemző a romániai magyar politikai elit kényes helyzetére hívta fel a figyelmet: amíg ugyanis az erdélyi magyar szavazók a Fidesz felé hajlanak, addig az RMDSZ politikusai keresni fogják a kapcsolatot a leendő Tisza-kormánnyal, ami feszültséget okozhat. Szent-Iványi István exnagykövet pozitív jeleket lát a Tisza nemzetközi fogadtatásakor, de van még csiszolnivaló szerinte a párt kommunikációjában. Energiapiaci szakértők pedig a magyar-horvát kapcsolatok javítását az energiadiverzifikáció miatt tartják fontosnak.

A magyar külpolitika fókuszába a Tisza Párt kétharmados győzelme után a közép-európai térség kerülhet – állapította meg Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő, amikor arról kérdeztük, mennyiben változhat a régió más államaival fenntartott viszonyunk a kormányváltás után. Zeöld szerint

előreláthatólag kiemelt jelentőségűek lesznek a magyar-lengyel kapcsolatok.

Magyar Péternek a választási győzelem után telefonon gratulált Donald Tusk lengyel kormányfő, és a Tisza elnökének első hivatalos útja Varsóba vezet majd.

Három pontban a lengyel-magyar együttműködésről

A Tisza Párt külpolitikai szakértője, Orbán Anita három pontban foglalta össze a Varsó és Budapest közötti együttműködés, illetve a közép-európai kooperáció legfontosabb szféráit:

  • energiabiztonság,
  • határvédelem,
  • mezőgazdaság.

Zeöld Zsombor szerint ez a három terület meg is határozza az együttműködés fő irányát, ráadásul ez nemcsak a magyar-lengyel együttműködésre vonatkozik, hiszen Magyar Péter a választás estéjén hangsúlyozta a visegrádi együttműködés lehetséges kibővítését is.

A V4-ek Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia között jött létre, de a Tisza elnöke korábban említette azt is, hogy a „slavkovi hármak”, azaz Ausztria, Csehország és Szlovákia együttműködését is össze lehetne kapcsolni valamilyen formában. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Ausztriával bővülne a visegrádi együttműködés, de Magyar Péter megemlítette Szlovénia, illetve Horvátország bekapcsolódásának esélyeit is.

Zeöld Zsombor hangsúlyozta: csak általánosságban lehet egyelőre szólni a kooperáció kiszélesítésének esélyeiről, hiszen mindenféle együttműködés kiterjesztése előtt világos külpolitikai prioritásokat kell megfogalmazni. Ami a magyar-lengyel kooperációt illeti, két további területen is fontos folyamatok indulhatnak el: az egyik a biztonságpolitika, a másik az igazságügy – mondta.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik