Politikai kényszer, celebeket kiszolgáló VIP-rendőrség és koncepciós eljárások – megszólalt egy újabb volt NNI-s rendőr

Virág Norman Viktor 2021 és 2024 között dolgozott a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájánál (NNI), a kiberbűnözési osztályon, felderítő nyomozóként. Ezt követően a III. kerületi rendőrkapitányságra ment át készenléti csoportvezetőnek, mert ez a beosztás jobban illeszkedett ahhoz a tervéhez, hogy közben elindítsa IT-s karrierjét is. A feszített munkatempó miatt azonban ezt végül félbe kellett szakítania.

Március közepén kereste meg a Partizán szerkesztőségét, még azelőtt, hogy két másik rendőr, Laponyi Zsolt és Szabó Bence interjút adott volna. Mindkettejüket személyesen ismeri: Laponyit Óbudáról, Szabó Bencét pedig a KR NNI-s munkája révén.

Virág megvárta a hathavi fegyverpénz kifizetését, majd felmondott a rendőrségnél. Jelenleg a magánszektorban dolgozik, junior IT-biztonsági elemzőként. Az interjút március 27-én vette fel a Partizán, de azért csak most került adásba, hogy ezzel ne okozzanak neki joghátrányt a felmondás során.

A hathavi fegyverpénzzel kapcsolatban elmondta, hogy a felmondása már előre meg volt írva, és amint megkapta az összeget, azonnal be is adta. Ugyanígy járt el a III. kerületi rendőrkapitány és a rendészeti osztályvezető is, részben szakmai, részben magánéleti okokból. A leszerelési papírjaiból derült ki számára, hogy a III. kerületi rendőrkapitányságon a szükséges létszám mindössze 65 százaléka volt meg, és szerinte ez azóta csak tovább romolhatott.

A nyomozó egy tízéves rendőri karriert szakított félbe. Elmondása szerint egy idő után azt látta, hogy azt a munkát, melyet ő idealista módon rendőrként szeretett volna végezni, egyre inkább a független sajtó látja el.

Szabó Bence ügye és a megszólalás oka

A Szabó Bence elleni eljárást koncepciós eljárásnak tartja, és ez ösztökélte arra, hogy interjút adjon a Partizánnak és – ahogy fogalmaz – „borítsa az asztalt”. Az interjú felvételének idején jelent meg az a videó is, amelyben Pintér Sándor belügyminiszter azt állította, hogy a kollégái árulónak tartják Szabó Bencét. Virág ezzel szemben azt mondja: személyesen ismeri ezeket az embereket, és Szabót nem árulónak, hanem hősnek tartják. Hozzátette ugyanakkor, hogy Pintér az egyetlen miniszter, akit tisztel, elsősorban a rendőri karrierje miatt.

A Szabó Bencével készült interjúban elhangzott, hogy a rendőrök munkájában komolyan megjelent a politikai elvárás. Virág ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Szabó egy másik osztályon dolgozott: gyermekvédelemmel kapcsolatos kiberbűncselekményekkel foglalkozott, míg Virág kifejezetten kibertámadásokkal, az állami struktúrát érő támadásokkal. Bár külön területen dolgoztak, mindketten ugyanahhoz a főosztályhoz tartoztak.

Virág nagyra tartja Szabó munkáját, és hangsúlyozta: miközben a kormányoldalról támadják, Szabó felderítései révén több tucat pedofil került börtönbe. Ahogy fogalmazott:

A gyerekvédelem, az ott kezdődik, hogy Szabó Bence felderítéseivel pedofilok tucatjai nincsenek most szabadlábon a társadalomban.

Szabó Bence ügyével kapcsolatban Virág szerint több olyan bűncselekmény gyanúja is felmerült, amelyeket a hatóságok nem vizsgáltak ki. Ide sorolta a hatóság félrevezetését, mivel nem volt szó gyermekpornográfiáról a Tiszának dolgozó IT-sek esetében, Henryvel kapcsolatban pedig felmerül információs adat megsértése, amikor hozzáférést akart vásárolni a Tisza szervereihez, valamint a választások rendje elleni bűncselekmények és a hivatali visszaélés gyanúja. Elmondása szerint az NNI-n belül az ott dolgozók igazságtalannak élték meg a Szabó elleni eljárást.

Virág nem hisz abban, hogy Szabó Bence valóban egy kémelhárítási ügybe avatkozott volna bele. Ha azonban – pusztán elméleti szinten – ez mégis igaz lenne, szerinte akkor sem lenne érthető, hogy miért nem tettek feljelentést abban a két évben, amikor az AH már tudott róla. Felvetette azt is, hogy ha valóban két kém ellen folyt nyomozás, miért volt szükség egy „kamunyomozásra”, és miért kértek hozzáférést a legnagyobb ellenzéki párt szervereihez.

Politikai légkör, lojalitás és állományi hangulat

Virág úgy látja, hogy Magyarországon létezik egy hierarchia, amelynek a rendőrség majdnem a legalján helyezkedik el. Ezzel összefüggésben visszautalt Laponyi Zsolt megjegyzéseire a szolgálati fürdők és mosdók siralmas állapotáról, majd hozzátette:

Hatvanpusztán szerintem a zebrák jobban vannak tartva, mint amilyen állapotban ezek a helyiségek vannak a rendőrségen.

Szerinte a jogvégzett emberek felismerik, hogy Magyarország egy „oroszos” állammodell felé halad, és a rendőrök is pontosan látják, hogyan alkalmazzák a jogszabályokat.

Tapasztalatai szerint a rendőrségen sok olyan vezető dolgozik, akik nem feltétlenül szakmailag kiemelkedők, viszont jól fizetett pozíciót és szolgálati autót kaptak, és állásuk megtartása érdekében kiszolgálják a hatalmat. Ezzel összefüggésben jegyezte meg:

Azok a vezetők, akik tökösek voltak és kiálltak a beosztottjaikért, nem sokáig maradtak.

Hozzátette, hogy azok a vezetők, akik végül leszerelnek és a piaci szférában folytatják tovább, nem feltétlenül keresnek többet, de a nyugalom miatt mégis megéri számukra a váltás. Virág szerint a legmagasabb vezetői szinteken az előrelépéshez elengedhetetlen a politikai lojalitás, még akkor is, ha ezt soha nem mondják ki nyíltan, mert „kiérződik a rendszerből”.

Annak érzékeltetésére, hogy az állomány egy része mit gondol a kormányról, Virág felidézte, hogy a KR NNI kiberbűnözési osztálya egy fedett épület negyedik emeletén működik. Az iroda ajtajára egy A4-es lapon bináris kóddal volt kiírva a „Fuck Orbán” és a „Fuck Putyin” felirat. Elmondása szerint ez az osztály reakciója volt Ukrajna 2022-es megtámadására.

Munka- és bérviszonyok, kettős mérce

Beszélt arról is, hogy miközben egy kezdő járőr nettó 250 ezer forintot, egy nyomozó nagyjából 350 ezret keres, azt is látják, hogy a NER-hez köthető celebek sokkal kevésbé veszélyes munkáért havi egymillió forintot kapnak. Virág elmondta: az utolsó munkahelyén már vezetőként dolgozott, két diplomával és felsőfokú nyelvvizsgával, a pótlékok nélküli alapfizetése nettó 510 ezer forint volt. Az állományhiány miatt azonban rendszeresen elrendeltek túlórát is, így bizonyos hónapokban egyszer-kétszer összejött a nettó 700 ezer forintos jövedelem.

Saját NNI-s tapasztalatairól beszélve Virág elmondta, hogy rendkívül boldog volt, amikor odakerült, erős csapat alakult ki, és szakmailag is komoly eredményeket értek el. Ugyanakkor már a kezdetektől voltak figyelmeztető jelek.

Egy házkutatás során például a parancsnok azon háborgott, hogy miért nem készült olyan fotó, amelyen valaki egy szerver előtt ül, mert azt „milyen jól el lehetett volna adni” a sajtónak.

Később olyan ügyekkel is találkozott, amelyeket nehezen tudott értelmezni, például Mága Zoltán esetével. Mága Facebook-profilját 2023-ban törték fel, Virág ezt „egy piti ügynek” nevezte, szerinte a lakcíme szerinti kapitányságnak kellett volna nyomoznia. Ehelyett az NNI foglalkozott vele, amit még el tudott volna fogadni „PR-szempontból”, ám azt már problémásnak tartotta, hogy Mágának megvolt az osztályvezető telefonszáma, és folyamatosan hívogatta.

Többször kellett írniuk a Metának a fiók visszaállítása érdekében, de egy ilyen jellegű ügyben nem kaptak választ, Virágot viszont sürgették az eredménnyel. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg:

Amikor hírességekkel volt dolgunk az NNI-ben, akkor sokszor [viccelődve] úgy hívtuk magunkat, hogy VIP-rendőrség.

Egy másik ügyben egy államtitkár bankkártyaadatait lopták el, ami miatt túlórákat is elrendeltek. Bár a nyomozást egy vidéki kapitányság indította, ami jogszerű volt, Virágot is behívták segíteni, noha éppen túlórastop volt érvényben.

Elmondása szerint politikusok, állami vezetők, NER-hez köthető üzletemberek és celebek esetében rendszeres volt a sürgetés, miközben ellenzéki képviselők – például Hadházy Ákos vagy Tompos Márton – súlyos ügyekben tett feljelentései nyomán gyakran nem indult eljárás.

Említett egy olyan esetet is, amikor egy NNI-főosztályvezető ismerősének ellopták a fotóit. A feljelentés nem egy publikus e-mail-címre érkezett, hanem egy olyanra, amilyet kifejezetten külföldi társszervekkel való kapcsolattartásra használnak, így kevesen tudtak róla.

Nemzetbiztonsági és kiberügyek, orosz szálak

Az interjúban szóba került az is, hogy mennyire bevett gyakorlat, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) megpróbál beavatkozni nyomozati cselekményekbe. Virág szerint önmagában az rendben van, hogy a rendőrség segíti az AH-t a kémelhárításban, de felvetette a kérdést: akkor miért nem szólnak erről hivatalosan.

Személyes tapasztalataként említett egy esetet, amikor már a BRFK-nál dolgozott, és szóbeli megkeresést kapott az AH részéről egy „színlelt” házkutatásra vonatkozóan. Iratot azonban nem látott az ügyről, és, amikor jogalapot kért, levették az ügyről.

Virág Norman Viktor munkájának része volt a nemzetközi kapcsolattartás is. Egy alkalommal az amerikai szolgálatok keresték meg egy orosz Antichat nevű fórumhoz kapcsolódó kiberbűncselekmény-sorozat miatt. Az amerikai fél egy orosz származású, Magyarországon élő férfit, Georgij Zsuravljovot azonosított, akinek volt egy Antichat Kft. nevű cége. Bár házkutatást tartottak, Virág számára érthetetlen maradt, hogy az NNI miért nem rendelt el hivatalos eljárást.

Egy másik ügyben egy orosz állampolgárságú tárhelyszolgáltató kapcsán merült fel hasonló kérdés, és ugyanígy érkezett amerikai megkeresés, de – Virág tudomása szerint – sem ebben, sem a külügyminisztérium feltört szervereinek esetében nem indított az illetékes NNI eljárást.

Rendfenntartás politikai célokból

A III. kerületi rendőrkapitányságon Virág azzal is szembesült, hogy választási plakátok összefirkálása miatt rendőrökkel kellett őriztetni egy plakáterdőt. A plakátőrzés eleinte egyenruhában zajlott, majd civil ruhában, civil autóval folytatták. Szerinte a parancs a BRFK legfelsőbb szintjeiről érkezhetett.

Elmondása szerint egy idő után azt látta, hogy azt a munkát, amelyet ő idealista módon rendőrként szeretett volna végezni, egyre inkább a független sajtó látja el. Ehelyett a munkája nagyjából 80 százalékát az tette ki, hogy megfeleljenek a politikai elvárásoknak és annak, amit ő „rossz állampolgári attitűdnek” nevezett, vagyis, hogy a jogi ügyekben járatlan lakosság véleményéhez igazodjanak. Felidézte:

Amikor bejött az, hogy a közterületen életvitelszerűen tartózkodást szabálysértésnek minősítették, mindenre is ugrottunk. Ez olyan szinten ment a III. kerületben – ezt elmesélték nekem azok, akik már akkor ott dolgoztak –, hogy az elején Viberen kellett küldeni a képeket egészen a főkapitányig, hogy ahol egy téren, ahol előtte sok hajléktalan volt, most már nincsenek. […] Ez most is megvan, amikor a rendőr meglát egy »hajléktalankört«, akkor fényképet kell róla készíteni.

Ezzel szemben – tette hozzá – azok, akik megfelelő kapcsolatokkal rendelkeznek, teljesen más elbánásban részesülnek. Amikor Laponyi Zsolt közzétette a második posztját Rétvári Bencével kapcsolatban, Virág épp a kapitány irodájában tartózkodott. Ekkor befutott egy telefonhívás arról, hogy „megint mit csinált a Laponyi”, és elmondása szerint az ORFK-nál pániküzemmódba kapcsoltak, mert jelentős a félelem attól, hogy a média rávilágít a rendszer problémáira.

Virág úgy látja, hogy a társadalom részéről nincs meg az a bizalom a rendőrség irányába, amely egy normális párbeszéd alapja lehetne. Szerinte a rendőrségnek elsősorban az igazságos jogrendszerhez kellene igazodnia, nem pedig a politikai vezetéshez vagy a pillanatnyi lakossági elvárásokhoz.

Mire számít és milyen feltételekkel térne vissza a rendőrséghez?

Arra a kérdésre, hogy milyen változások esetén szerelne fel újra, a bürokrácia csökkentését, a felesleges papírmunka visszaszorítását, az anyagi és erkölcsi megbecsültség növelését, az informatikai rendszer fejlesztését, valamint a rendőrségi struktúra átszervezését említette. De Virág úgy látja, hogy nemcsak a rendőrségnél, hanem országos szinten is komoly probléma, hogy nem tudják megtartani a fiatalokat.

Arra vonatkozóan, hogy számít‑e jogkövetkezményekre a Partizánban való megszólalása miatt, Virág azt mondta: elképzelhetőnek tartja, hogy ellene is megpróbálnak koncepciós eljárást indítani, hivatali visszaélés címén. Ugyanakkor úgy véli: az az állítás nem állja meg a helyét, hogy ő – vagy Szabó Bence – jogtalan előnyhöz jutott volna vagy jogtalan hátrányt okozott volna.

Végül arra a kérdésre, hogy számít‑e arra, hogy további rendőrök is megszólalnak, így válaszolt:

Nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben három rendőr jelentkezett a médiánál a kialakult helyzet miatt. […] Ha az állomány egy tagját meghurcolják, az nem feltétlenül félelmet fog kiváltani, hanem inkább ellenállást.