A Világgazdasági Fórum idei kockázati jelentése szerint a dezinformáció és a félretájékoztatás rövid távon a második, hosszú távon a negyedik legnagyobb veszélyt jelenti az emberi civilizáció számára. A társadalom egyre nagyobb hányada tájékozódik a közösségi médiából a hagyományos, megbízható hírforrások helyett, miközben a mesterséges intelligencia fejlődésével napról napra nehezebben különböztethetők meg a valódi tartalmak a számítógéppel generáltaktól. Az interneten így minden eddiginél könnyebben terjednek a téves információk, amelyek gyakran a szakértők szavahihetőségét igyekeznek aláásni.
A nemzetközi felmérések arra mutatnak, hogy többek között ennek eredményeként a tudósok, orvosok, köztisztviselők iránti bizalom csökkenő tendenciát mutat, ami elsőre talán nem tűnik a klímaváltozással vagy a háborúkkal egy szinten említhető krízisnek, valójában azonban beláthatatlan következményei lehetnek. Lapunk Pléh Csaba Széchenyi-díjas nyelvésszel és pszichológussal, a Magyar Tudományos Akadémia egykori főtitkárhelyettesével beszélgetett a dezinformáció terjedéséről, az ellene történő védekezésről, illetve a magyarok tudományba vetett hitéről.
