Nagyüzem volt karácsony előtt a földpiac újraszabályozásában – írja a Népszava. A lap szerint szenteste egy váratlan törvénymódosítás lényegében megnyitotta a termőföldpiacot a pénzügyi befektetők előtt. Ám nemcsak tőkeerősebb aranykalászos gazdáknak kedvezett a kormány a jogszabályváltozásokkal: állami földeket vett el eddigi kezelőiktől és adott át neki kedves, illetve hozzá közel álló közhasznú alapítványoknak. Az, hogy honnan hová kerül a földvagyon, és miért, csak több jogszabályváltozás „összeolvasásával” volt kideríthető.
Az alapítvány kuratóriumi elnöke az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) vezető Lázár János.
Az alapítványt – ami azóta egy milliárdos állami céget is bezsebelt – még 2021-ben hozták létre, és vagyonelemként többek közt a Nemzeti Ménesbirtok részvényeinek száz százalékát, illetve vagyonkezelői jogát kapta meg, amely mintegy 8200 hektárnyi termőföld és közel 1500 hektárnyi erdő feletti gazdálkodást tett lehetővé. Az alapítvány létrehozásakor Lázár János úgy nyilatkozott: „A célunk nem az, hogy privatizáljuk az állami vagyont, így a 10 ezer hektáros mezőhegyesi Ménesbirtokot sem.” Ez fontos kijelentés a jogszabályi változások kapcsán.
Nem akármilyen terület
A lap szerint a vagyonkezelői jog bejegyzésének időpontjától a Jövő Nemzedék Földjét gazdagító 1500 birtoktest nem akármilyen terület. Az ügyre rálátó, s a jogszabályok összeszálazásában segítséget nyújtó forrásuk szerint ugyanis ezek javarészt a hazai büntetés-végrehajtási intézetek (BV) által használt területek. Ezeken a földeken a börtönök (pontosabban a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok) egy tudatosan felépített modell szerint a raboknak munkát adva gazdálkodnak.
A törvénymódosítással a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány nagy kiterjedésű állami földterületek felett szerez ingyenes, határozatlan idejű vagyonkezelői jogot, ezzel ez a földvagyon tartósan kikerül az állam közvetlen rendelkezése alól. Bár formálisan nem tulajdonátruházásról van szó, a létrejövő jogi helyzet funkcionálisan mégis a tulajdonosi pozícióhoz közelít.
Salátatörvény, újabb csavar
Közben egy másik módosítás is megjelent egy salátatörvényben, ez arra utal, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványok – így a Lázár vezette is – „a földet harmadik személy használatába adhatják, illetve hasznosítás céljára átengedhetik”. Ez pedig alapvető változás, mert a változtatás előtt ez kifejezetten tiltott volt: a kezelő a vagyontárgyat nem idegeníthette el és nem terhelhette meg, harmadik személy részére – sem visszterhesen, sem ingyenesen – használatba nem adhatta, hasznosítás céljára nem engedhette át.
A Népszava az ügyben kereste a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, ahol jelezték, nem illetékesek a kérdésben, a Nemzeti Földügyi Központot, az Agrárminisztériumot és az alapítványt is, ezektől nem érkeztek válaszok. Egyedül a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától kaptak választ, amelyben jelezték:
A büntetés-végrehajtás nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szervezet, így a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően jár el. Az Országgyűlés döntéseit nem kommentálja, hanem végrehajtja.
