Nagyvilág

Megosztja a lengyeleket, hogy Orbánék védőernyőt tartanak a megvádolt politikusaik fölé

Kaiser Ákos / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / MTI
Orbán Viktor és Zbigniew Ziobro találkozója Budapesten 2025. október 30-án.
Kaiser Ákos / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / MTI
Orbán Viktor és Zbigniew Ziobro találkozója Budapesten 2025. október 30-án.
Politikai menedékjogot kapott Magyarországon Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter, akit hazájában sikkasztással vádolnak. Ő már nem az első lengyel exkormánytag, aki menedéket kap az Orbán-kormánytól: egykori helyettese, Marcin Romanowski 2024 végén hasonló körülmények között lelt otthonra Magyarországon. Ziobro ügye Varsóban nem váltott ki akkora felzúdulást, mint az előző eset – Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő szerint azért, mert a varsói politika már „beárazta” a témát.

A varsói politika és sajtó mintha beárazta volna a Ziobro-ügyet

– mondta Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő a 24.hu-nak annak kapcsán, hogy politikai menedékjogot kapott az Orbán-kabinettől Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter. Reakcióik alapján a lengyelek igazán már meg sem lepődtek azon, hogy Magyarország menedéket nyújt egy olyan politikusuknak, akit otthonában megvádoltak a hatóságok.

Amikor először fordult elő ilyen, és Marcin Romanowski – Ziobro helyettese az igazságügyi tárcánál – kapott menedékjogot, akkor nemzetközi botrány lett az ügyből.

A Magyarországon bujkáló Ziobrót sikkasztással gyanúsítják Lengyelországban, az általa irányított bűnszervezet a gyanú szerint több mint 150 millió zlotyit (14 milliárd forintot) nyúlhatott le az áldozatsegítésre és bűnmegelőzésre létrehozott Igazságosság Alapból. Az alaphoz kapcsolódó ügyekben próbálták felelősségre vonni korábban Romanowskit is, aki ma már a magyar Alapjogokért Központ munkatársa.

Romanowski most a „zöld dzsiháddal” és a „woke-fenyegetésel” száll szembe

Az Alapjogokért Központ honlapja szerint a Magyar-Lengyel Szabadság Intézete, amelyet Romanowski vezet, „a jog- és politikai rendszer alapját képező állandó értékeket kutatja, melyek korokon és politikai rendszereken átívelően összekötik országainkat”. Ilyen érték szerintük „a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság, és az ezeket keretbe foglaló keresztény kultúra nemzetmegtartó szerepe.” Ezeknek a „virágoztatása és védelme különösképpen fontos az olyan mai fenyegetések árnyékában, mint az állami szuverenitás és nemzeti identitás ellenében zajló föderalizáció, a woke ideológia, a zöld dzsihád vagy éppen az illegális migráció.” A „zöld dzsihád” fogalmát Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója így határozta meg: „az EU veszélyezteti a magyar rezsicsökkentést”.

A lengyelek most inkább a belpolitika szintjén kezelik az ügyet – magyarázza Zeöld Zsombor, azaz elsősorban a volt igazságügyi miniszter viselt dolgaival foglalkoznak, és nem azzal, hogy Magyarország mit csinált. Úgy tűnik, hogy sem a centrista Tusk-kormánynak, sem a legnagyobb ellenzéki pártnak, a jobboldali Jog és Igazságosságnak (PiS) nem érdeke jelenleg, hogy az ügyből a magyar szálat emeljék ki – tette hozzá a szakértő.

Bekérették a varsói magyar nagykövetet

Ennek ellenére múlt pénteken Maciej Wewiór, a lengyel külügyi tárca szóvivője közölte: a magyar nagykövetet bekérették a minisztériumba.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik