2026 márciusában
- a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 779 800 forint,
- a nettó átlagkereset 546 000 forint volt
– írta a KSH friss jelentésében. Ez azt jelenti, hogy a bruttó átlagkereset 9,2, a nettó átlagkereset 11,3, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Arra is kitértek, hogy a nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. (A 2025. július 1-jétől és a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény, illetve a 2025. október 1-jétől bevezetett három gyermeket nevelő anyák szja-mentessége, valamint a 2026. január 1-jétől bevezetett 2 gyermeket nevelő 40 év alatti anyák szja-mentessége és a 30 év alatti anyák szja-mentessége.)
- A bruttó kereset mediánértéke 609 000 forintot,
- a nettó kereset mediánértéke 432 100 forintot ért el (ez az a középérték, ami jobban kifejezi az átlagot – a dolgozók fele ennél kevesebbet, másik fele ennél többet vihetett haza).
A medián bruttója 10,7, nettója 13,2 százalékkal mutatott magasabb értéket az előző év azonos időszakánál.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 706 900 forint volt, ami 9,0 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 703 100, a költségvetésben 708 300, a nonprofit szektorban 738 200 forintot tett ki, 8,9 és 9,5, illetve 8,3 százalékkal nőtt egy év alatt. A költségvetési szektor átlagot meghaladó keresetnövekedését az előre ütemezett béremelések magyarázzák – írta a KSH.
A GKI friss elemzéséből képet kaphatunk arról is, hogy sikerült-e 2010 óta felzárkóztatni a magyar béreket európai viszonylatban.
Nincs bérfelzárkózás, a magyar bérszínvonal és a minimálbér is az európai uniós rangsor végén kullog
