Az európai
uniós irányelveknek megfelelve az egyik legkorszerűbb elem az új
jogszabályokban a reklámpiacon már létező önszabályozó testületek
létrehozásának lehetősége – hangsúlyozta Szalai Annamária a kétnapos zalakarosi rendezvényen. Az önkéntes tagságra épülő szakmai
önszabályozó szervezetek a médiatanácstól szerződés alapján bizonyos
hatósági és nem hatósági jogköröket vesznek át az írott és internetes
sajtótermékekre, valamint a lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozóan.
Ezek
a szervezetek felügyelhetik például az emberi méltóság tiszteletben
tartását, a nyilvános közlésre szánt nyilatkozattal kapcsolatos
szabályok betartását. Felügyelete kiterjedhet a kisebbségek, vallási és
egyházi közösségek elleni támadásokkal vagy a kirekesztéssel,
gyűlöletkeltéssel kapcsolatos esetekre, a magánélethez és a kiskorúak
jogaihoz fűződő kérdésekre.
A médiahatóság elnöke kifejtette: az
önszabályozó testületek magatartási kódexet alkotnak, ez alapján kötnek
szerződést a feladatok átvállalására, döntési jogkörük azonban kizárólag
az önkéntesen csatlakozó tagjaikra terjed ki. Egyedi ügyekben,
jogvitákban dönt és ellenőrzi tagjai tevékenységét, a hatóság csak akkor
lép közbe, ha a panaszos nem ért egyet a döntéssel vagy a testület
túllép a törvényi kereteken.
Szalai Annamária kitért arra, hogy
az új médiaszabályozás – az ellenkező értelmezésekkel szemben – nem
terjed ki a nem online sajtóterméknek számító blogokra, videóblogokra.
„Senkinek nincs szándékában ezeknek a tartalmát bármilyen módon is
vizsgálni” – emelte ki.
A médiaszolgáltatók nyilvántartásba
vételével kapcsolatban arról beszélt, hogy az nem tartalmaz újdonságot,
csupán az eddig is meglévő gyakorlatot kiterjesztette az online médiára.
A tevékenység megkezdésének azonban nem feltétele a nyilvántartásba
vétel, ezt a napokban benyújtott törvénymódosítás is pontosítja.
Hozzátette: a most még a Kulturális Örökség Hivatalánál működő nyilvántartás a jövő évtől átkerül a médiahatósághoz.
Bagó
Zoltán európai parlamenti képviselő, a brüsszeli kulturális bizottság
tagja a rendezvényen az Európai Unió tájékoztatáspolitikájáról,
kommunikációs stratégiájáról és azokról a programokról is beszélt,
amelyek az unió polgárainak szóló információszolgáltatást segítik.
Kitért
arra, hogy az EU alapelve a tájékozódáshoz való jog. Ezzel kapcsolatban
hangsúlyozta: kifejezetten fontos a párbeszéd a média képviselői és a
politikusok között, s mindezt a demokratikus és jogállami keretek között
kell folytatni.
