Varga Mihályt arról kérdezte Szabó Tímea (Párbeszéd), hogy összeférhetetlennek tartja-e, hogy pénzügyminiszterként az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke volt. A Magyar Nemzeti Bank elnöke helyett Virág Barnabás alelnök annyit közölt, hogy a „Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény rendelkezései alapján a kérdésében említett összeférhetetlenség nem állt fenn”.
Az Orbán-kormány 2021-ben a felsőoktatási intézmények jelentős részét közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) fenntartásába adta, azoknak jelentős állami vagyont is átadott. Szabó Tímea emlékeztetett rá, hogy ez történt az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány esetében is, az alapítvány magántőkealapokat és az általuk kibocsátott befektetési jegyeket kapott a Pénzügyminisztérium alá tartozó állami cég, a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt.-től. Varga Mihályt éppen azért kérdezte az összeférhetetlenségről, mert egyszerre volt a kockázatitőke-alap kezelő tulajdonosi joggyakorlójának vezetője és a juttatást kapó alapítvány kuratóriumi elnöke.
Varga Mihály egyébként 2023-ban egy Facebook-posztban jelentette be, hogy lemondott az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökségéről. Döntését nem indokolta, de teljesen nyilvánvalóan az Erasmus-ügy állt a háttérben. Brüsszel éppen összeférhetetlenségi problémák miatt függesztette fel a fideszes vezetésű alapítványi egyetemeknél az Erasmus+ diákcsere program támogatását. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter akkor arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is támogatta az összeférhetetlenség kimondását a miniszterek esetében.
Szabó Tímea a minap az Állami Számvevőszék elnökét kérdezte az Óbudai Egyetem alapítványáról, miután lapunk megírta: 3 százalékos elvárt éves hozam illeti meg a több mint 136 milliárd forint névértékű, különböző magántőkealapokban tartott vagyona után.
Windisch László akkor azt írta:
általánosságban rögzítendő, hogy az állami gazdaságfejlesztési programok keretében kibocsátott befektetési jegyek esetében nem feltétlenül és kizárólag a magas hozamkikötés lehet az elsődleges szempont.
Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert Szabó Tímea arról kérdezte, hogy a KEKVA-khoz kapcsolódó botrányok után tervezik-e az egyetemi modell felülvizsgálatát, illetve szigorítják-e a KEKVA-kra vonatkozó gazdálkodási követelményeket azért, hogy a számukra juttatott közpénz százmilliárdok sorsa biztosított legyen?
Nagy Márton helyett a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára válaszolt. Zsigó Róbert szerint a modellváltást az egyetemek kezdeményezték, ezt jelzi, hogy összességében az egyetemi szenátusi tagok 87 százaléka támogatta a folyamatot. A kormány felkarolta, mert így piaci szemléletű gazdálkodásra tudtak áttérni.
A megújult intézmények finanszírozási helyzete nagyságrendekkel jobb a korábbi időszakkal összevetve. A felelősségi, érdekeltségi környezetben szintén alapvető változásokat hozott a teljesítménycélokhoz kapcsolódó finanszírozás rendszere, illetve a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó felelősség megjelenése.
Az elmúlt évek eredményei pedig egyértelműen visszaigazolják, hogy jó úton járunk a hazai felsőoktatás megújítása területén. Ma már tizenkettő magyarországi egyetem elitligás, azaz benne van a világ legjobb öt százalékában úgy, hogy ezekre az egyetemekre jár a hallgatók kétharmada. Az államtitkár az ÁSZ-elnökéhez hasonlóan megerősítette, hogy nincs semmiféle párhuzam a Neumann János Egyetem és az Óbudai Egyetem vagyongazdálkodása között.
