Átalakul az online nyilvánosság Magyarországon, miután két techóriás, a Meta és az Alphabet úgy döntött, megszünteti felületein a politikai hirdetéseket az Európai Unió területén. Azért jutottak erre, mert szerintük plusz költséggel járna megfelelni az ősztől hatályos, szigorított uniós átláthatósági szabályoknak.
Rövidesen tehát a Facebook, az Instagram, a Google és a YouTube felületeiről is eltűnnek a célzott politikai reklámok (a Google lapunknak küldött válasza alapján ők már szeptember 22-étől érvényesítik a tiltást), ami nagy változásokat hozhat a hazai politikai kommunikációban. A kormány és a hozzá kötődő proxyszervezetek ugyanis a világ pénzét elverik a Meta alá tartozó Facebookon:
Ez idő alatt százezer lakosra vetítve csak Dániában, Svédországban és Belgiumban költöttek ennél többet. Azt a Lakmusz elemzéséből tudjuk, hogy a skandinávoknál alapvetően máshogy néz ki a hirdetési piac ezen szegmense, és maguk a pártok, független civil szervezetek vagy a reklámjaikban társadalmi kérdéseket is érintő üzleti vállalkozások a legnagyobb költekezők, nem olyan homályos finanszírozási hátterű propagandagyárak, mint a Megafon, az Aktuális és a Nemzeti Ellenállás Mozgalom.
A YouTube-on ennél lényegesen kevesebb pénzt áldoztak közéleti hirdetésekre Magyarországon (2019 óta 2,8 milliárd forintot), de lakosságarányosan így is csak Málta előzi meg hazánkat.
Ráadásul a tavalyi EP-választási kampányban még magyar mércével nézve is elszálltak a Facebook-költések: a lakosságszámhoz viszonyítva a fasorban sem volt senki hozzánk képest, és abszolút értékben is csak a Magyarországnál nyolcszor népesebb Németországban hirdettek nagyobb értékben.
A Facebookon eltapsolt óriási összegek ellenére a kormány úgy érzi, továbbra is hátrányban van az online térben. A miniszterelnök egy ideje digitális honfoglalásról, a közösségi médiában megjelenő fideszes hangok erősítéséről beszél. Orbán Viktor egy júliusi interjújában elmondta: a modern világban egyszerre szükséges egy hagyományos, jól szervezett politikai párt és egy digitális politikai mozgalom. Szerinte a Tisza Párt csak az online térben létezik, ahol viszont a Fidesznek erősödnie kell. A közösségi médiás térnyerésre a kormányfő rövid idő alatt két új szervezetet is útjára indított, de egyelőre kérdéses, hogy a Harcosok Klubjának és a Digitális Polgári Köröknek sikerül-e helyettesítenie azt a hirdetésáradatot, amelyet az elmúlt években – főleg választások előtt – a Facebookot görgetőkre öntöttek.
Az ügy médiajogi aspektusait Simon Éva jogásszal tekintettük át, arról pedig László Róbertet, a Political Capital választási szakértőjét kérdeztük, hogy mindez milyen hatással lehet a jövő évi országgyűlési választás kampányára. A Metának és a Google-nek kérdéseket küldtünk a tiltásról – utóbbi válaszolt is.
