Belföld

Titokzatos milliárdok fűtik a NER-propaganda nehéztüzérségét

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Legalább nyolcmilliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez úgy, hogy az összeg forrásáról semmi sem deríthető ki. Miközben ebből a pénzből olyan hatást gyakorolnak a nyilvánosságra, ami a választás eredményét is befolyásolja. Csak a Megafon egyetlen év alatt kétszer annyi pénzhez jut így, mint amennyi a teljes ellenzék állami kampánytámogatása volt.

A 2022-es parlamenti választás minden korábbinál nagyobb győzelmet hozott a Fidesz-KDNP szövetségnek, amely listán 3 milliónál is több szavazatot kapott (a határon túli voksokkal együtt) – erre a rendszerváltás után egyik politikai erő sem volt addig képes. A közösen induló ellenzék a választást megelőző hónapokban – egyes felmérések szerint – a kormánypártokéhoz hasonló támogatottsági adatokat produkált, ehhez képest meghökkentő volt az a talajba állás, amelyet április 3-án bemutatott egy hibát hibára halmozó kampány végén. A kormányoldal elsöprő győzelme után mind több információ szivárgott ki az ellenzéki kampány pénzügyi hátteréről, először éppen a közös miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter szájából, az év végére pedig – részben titkosszolgálati jelentésekből – kibomlott, hogy mennyi támogatás érkezett a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz, és mennyit kaptak a kormánnyal kritikus propagandaoldalak – ezek együttműködését mi is feltártuk. A konklúziónk az lett: az ellenzéki kampány fedezete jelentős részben külföldről érkezett, ilyen pedig eddig nem történt Magyarországon.

Mohos Márton / 24.hu Márki-Zay Péter az ellenzéki eredményváró rendezvényén a Városligeti Műjégpályán 2022. április 3-án.

Csakhogy addigra a NER kitalált valami olyat, ami korábban szintén nem létezett, és amivel láthatóan egyetlen állami szervnek, hatóságnak sincs gondja.

A tavalyi választásra kiépült az a kormánypropagandát terjesztő hálózat, amelynek működési költségei – a legfrissebb beszámolók alapján végzett összesítésünk szerint – még annyira sem követhetők, mint az ellenzéki kampányé. Miközben az összeg nagyságrendje még nagyobb is annál a 3–3,5 milliárd forintnál, amit az Állami Számvevőszék keres az ellenzéki pártokon, vagy amekkora összegek a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalomhoz érkeztek.

Pedig ennek a főleg a Civil Összefogás Fórum (CÖF), illetve a Megafon körül gyülekező csapatnak óriási a hatása. Úgy alakíthatják a közbeszédet, lephetik el a plakátra rakott üzeneteikkel a köztereket és a Facebook hírfolyamát, befolyásolhatják a választások kimenetelét, hogy a hozzájuk érkező milliárdok háttere rejtve marad,

kérésünkre pedig az érintett szervezetek egyike sem fedte fel támogatóit, adományozóit.

A NER-rel szimbiotikus viszonyban lévő propagandagyár a 2010-es évek elején kezdett el épülni, de amíg tíz évvel ezelőtt pár száz milliós összegekről szóltak a tényfeltáró munkák, mára évente több milliárd forint érkezik ide titkos forrásokból.

A CÖF és a milliárdos adományok

A CÖF azért megkerülhetetlen, mert ez a szervezet hajtotta végre az első kiszervezett kampányokat 2010 után. Ennek az teremtett jogi alapot, hogy a Fidesz-KDNP-s kétharmad úgy alakította a kampányfinanszírozás szabályait, hogy nem rendelkezett az alapítványok, illetve közhasznú társaságok szerepéről, ezzel pedig megnyílt az út afelé, hogy a kampány bizonyos elemeit – például az ellenzék lejáratását célzó plakáterdőket – a kormány hatalomgyára kiszervezze. Beszédes, hogy a 2014-es választás előtti, „bohócos” kampány költségét a Magyar Narancs „még csak” 250 millió forintra becsülte, mára ennek az összegnek csaknem a tízszereséről nem tudjuk megmondani, honnan származik pontosan. Még a CÖF esetében sem.

Bruzák Noémi / MTI A CÖF és a baloldal összefogás választási plakátja 2014 februárjában.

Ennek az az oka, hogy a Békemenetet is szervező CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) bíróságon leadott beszámolóiban egyetlen rubrikát kell kitölteni arról, hogy mennyi adomány érkezett a szervezethez az adott évben. Magyarul: azért láthatatlanok ezek a működési források, mert a beszámolókban nincs információ az esetenként több száz milliós adományok eredetéről.

A CÖF bevételei három forrásból származtak eddig:

  • rejtett, de főleg magánszemélyektől érkező adományokból,
  • állami cégektől (például az MVM-től és a Szerencsejáték Zrt.-től),
  • illetve a Fidesz alapítványától, a kötcsei találkozót is szervező Polgári Magyarországért Alapítványtól (SZPMA).

Ám hiába a korábban kiderített több száz milliós közpénz, a CÖF-höz érkező támogatások között a magánadományok vannak többségben, illetve kisebb részben az olyan támogatások, amelyek „feladója” nincs megjelölve.

A 2010-es évek kezdete óta a bíróságon leadott éves beszámolók alapján a 24.hu összesítése szerint több mint kétmilliárd forint ilyen, be nem azonosított hátterű pénz érkezett a CÖF-höz – döntő részben magánszemélyektől.

Egy közel 770 milliós tételt viszont felcímkéztek, ez nagyobbrészt (508 millió forint) az állami MVM-től jött, a maradék több mint közel 250 millió pedig nagyrészt a Fidesz pártalapítványától. Kerestük a Csizmadia László vezette alapítványt, de érdeklődésünkre, hogy kik azok a magánszemélyek, akik összességében milliárdos tételben támogatják a CÖF alapítványát, nem kaptunk választ. A kérdés pedig már csak azért is érdekes, mert a CÖF–CÖKA elenyésző mértékben részesül az állampolgárok 1 százalékos adófelajánlásaiból, az idén például csak 1,7 millió forintot gyűjtött így, miközben a Partizán 191 millió, a Társaság a Szabadságjogokért 37 millió forinthoz jutott ebből a forrásból – vagyis a civil szervezetek támogatásának leginkább bevett formája nem sok sikert tartogatott a kormánypárti alapítványnak.

Made with Flourish

Az alábbi ábrán az évről évre érkező adományokat összesítettük. (2017-ben az adományok a beszámoló alapján nem magánszemélyektől, hanem „belföldi társaságoktól” érkeztek, melyek ugyanakkor szintén fedésben maradhattak, ezért számoltuk ide ezeket is.) A tavalyi választási, illetve az azt megelőző évben látványosan megnőtt ez az összeg a korábbiakhoz képest.

Made with Flourish

Az utóbbi évek fejleménye a Kövess minket 2022. Kft. megjelenése, amelynek tulajdonosa jogi személyként a CÖF-CÖKA. Ez a 2021-ben létrehozott cég folytatta az idén nyári „Háborúpártiak”-plakátkampányt, amelynek listaáron egymilliárd forint volt az értéke – ez piaci forrásaink szerint nettó több száz milliós költést jelenthetett. A cégnek az első évében 121 millió forint vesztesége volt, tavaly pedig 177 millió mínusz volt az adózott eredménye. Kerestük a múlt év végéig 300 milliós veszteséget termelő céget arról érdeklődve, miből finanszírozták a vélhetően több száz milliós, az ellenzéket háborúpártisággal vádoló kampányt, de nem reagáltak megkeresésünkre.

Pár éve aztán a kormányoldalon kitaláltak egy újabb megoldást, amelynek segítségével még annyit sem kell közölni a politikai célú támogatások forrásáról, mint az alapítványok beszámolóiban: nem kell elkülöníteni az adományt és a támogatást. Erről szól a céges környezetbe ágyazott Megafon-sztori.

Az igazi nehéztüzérség: a Megafon-kör 6 milliárdja

Ráadásul a Megafonba és a vele rokonítható Aktuális Médiába a CÖF-höz érkezőnél is több pénzt pumpáltak valakik: itt több mint 6 milliárd forint forrása homályos.

Saját bevallása szerint a Megafon 2020 elején azért indult el, hogy „forradalmasítsa” az internetet. Ennek előzménye volt a 2019-es önkormányzati választás, amikor a vártnál rosszabb szereplést a Fidesz vezetése nemcsak Borkai Zsolt szexbotrányának tudta be, de annak is, hogy az interneten, a közösségi médiában lemaradtak a baloldaltól. Különösen így volt ez a fővárosban.

Erre született meg válaszként a Megafon. A három évvel ezelőtt indult propagandaüzem – a CÖF-höz hasonlóan – elsősorban az ellenzék lejáratásával, hiteltelenítésével foglalkozik, főleg a Facebookon futatott rövid, feliratozott, durván leegyszerűsítő videókkal. A Megafon legismertebb arcai Rákay Philip, Bohár Dániel, Deák Dániel, Trombitás Kristóf, Déri Stefi és Filep Dávid (A kopasz oszt).

Azt nem tudni, honnan érkezik a pénz a szervezet mögött álló Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.-hez,

amelynek tulajdonos ügyvezetője Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

A szervezet korábban annyit közölt, hogy közpénzt nem kapnak, támogatóik pedig jobboldali üzletemberek. A cég beszámolóiban ugyanakkor csak annyi érhető el, hogy az egyes években mennyi támogatásban részesültek: azt nem részletezik, hogy kitől.

  • 2022-ben 2,76 milliárd forint érkezett a Megafonhoz,
  • 2021-ben 2,34 milliárd,
  • 2020-ban pedig 250 millió forint.

A bő 2,7 milliárdos támogatásra is mindössze egyetlen mondat jut a tavalyi évről szóló üzleti beszámolóban. Érdeklődésünkre pedig sem a Megafon – az Aktuális Médiához hasonlóan – nem fedte fel az adományok forrását.

A Megafont Filep Dávid személye köti össze az Aktuális Médiával. Amint megírtuk, az idén nyáron végelszámolás alá került Filep egyszemélyes vállalkozása. Az Aktuális Média az a cég, amely 2022-ben ismeretlen forrásból 634 milliós támogatáshoz jutott, 2021-ben a beszámolója szerint 75 milliót kapott támogatásként – vagyis az utóbbi két évben több mint 700 millióval segítették külső forrásból a működését. Az Aktuális Médiához köthetők a 2022-es választás előtti Gyurcsány-show („mini Feri”) videók, amelyeknek az volt a céljuk, hogy előbb Karácsony Gergelyt, majd ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, Márki-Zay Pétert hiteltelenítsék.

Made with Flourish

Apró, de annál szélsőségesebb szelete a NER-es propagandavilágnak az elsősorban a főpolgármestert támadó Budapest Beszél elnevezésű Facebook-oldal, amely a közösségi oldal nyilvántartása szerint 81 millió forintot hirdetett el a 2021-es indulása óta. Saját honlapja is van a csoportnak, ugyanakkor semmilyen cég vagy személy nem köthető hozzá hivatalosan – legalábbis a saját felületén: nem tudni, milyen jogi személy áll az oldal mögött.

A videókban feltűnő, súlyos manipulációval vádolt Csapó Harold Gábor egyébként fideszes önkormányzati képviselő volt Óbudán. Csapónak egyetlen cége van az Opten adatai szerint, a Harold Productions. A beszámolókból az látszik, hogy a cégnek tavaly pármilliós bevétele volt. Csapó nem reagált a megkeresésünkre, így arra, miből fedezik a Facebook-költéseket.

Ha összeadjuk a CÖF, a Megafon, az Aktuális Média, illetve a Budapest Beszél beazonosíthatatlan eredetű támogatásait az elmúlt évekből, akkor

8 milliárd 273 millió forintot kapunk.

Made with Flourish

És még közel sem a teljes összeg, ami tisztázatlan forrásokból érkezett a Fidesz kiszervezett kampányába. Egy átfogó kutatás 2021-ben több mint 300 olyan kisebb-nagyobb, országos vagy lokális Facebook-oldalt azonosított, amely a Fidesz politikai üzeneteit szórja, vagy az ellenzéket hitelteleníti. Bár ezek forrásai a töredékei lehetnek a Megafon-milliárdoknak, ugyanakkor a Bennfentes példája azt mutatja, a sok kicsi sokra mehet: ez az oldal közel 20 millió forintért hirdetett a Facebookon. A honlap mögött álló cégnek eddig nem volt árbevétele, ellenben 58 millió forintos veszteséget termelt a 2021-es indulása óta.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy mennyi adományt/támogatást kapott a tavalyi parlamenti választás évében a CÖF, az Aktuális Média, valamint a Megafon. Összehasonlításképp belevettük a kimutatásba a közösen induló ellenzék állami forrásokból származó kampánytámogatását, amely a listavezető Márki-Zay Péter közlése szerint megközelítőleg 1,2 milliárd forint volt. A Fidesz-KDNP hivatalos beszámolója szerint ők 706 millió forint állami támogatásból kampányoltak.

Made with Flourish

A K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország jelentése szerint a kormányoldal a kampány során bőven túllépte a törvényileg megengedett költéshatárt, csak plakátból nyolcszor annyit helyezhettek el – a kiszervezett kampány módszerével –, mint a közös ellenzék, azaz nagyjából ötből négy plakáton vagy a kormányt támogató, vagy az ellenzéket lejárató üzenettel találkozhattunk.

A G7 tavalyi cikkében úgy fogalmazott: „A fideszes és ellenzéki költéseket a közösségi média költésekkel kiegészítve már igen jó képet kaphatunk arról, hogy milyen erőviszonyok mellett kellett a 2022-es országgyűlési választásokon a politikai táboroknak megmérettetniük magukat. Minden elérhető adatot figyelembe véve az országgyűlési választást megelőző politikai témájú hirdetések becsült értékének 86 százaléka, 21 milliárd forint a Fideszhez és a kormányzathoz köthető. Az ellenzék 2 milliárdos becsült költése ehhez képest egy nagyságrenddel kisebb összeg.”

Ide tartozik, hogy a plakáttengeren, valamint a Facebookon mutatott, rejtélyes milliárdokból megszervezett, brutális NER-fölényt gyarapította a folyamatosan kormányzati üzeneteket sugárzó, évi 100 milliárdos közpénzből működő közmédia, az állami hirdetésekkel kitapétázott, több száz médiummal rendelkező Mediaworks, illetve a sorosozó, brüsszelező, békepárti és szanckióellenes hirdetéseket kihelyező kormányzati kommunikáció is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik