Belföld

Tiltakozók tematizálnák Hoffmann brüsszeli tárgyalását

Több magyar uniós vállalást is sérthetnek az új oktatási törvények. Nyílt levélben kérik hallgatói és oktatói szervezetek, hogy a szerdai Vasziliu-Hoffmann tárgyaláson kerüljenek e témák napirendre.

Közös, több nyelven írt levélben fordult az oktatási államtitkárhoz és az Európai Unió oktatásért felelős biztosához a Hallgatói Hálózat, a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) és az Oktatói Hálózat. Azt javasolják, hogy a tárgyalópartnerek szerdai brüsszeli találkozójukon tekintsék át “a magyar oktatási rendszer átalakításával kapcsolatos problémákat”.

A levélírók szerint a magyar közoktatási és felsőoktatási rendszer átalakítása elhamarkodottan, a szükséges szakmai előkészítés és társadalmi vita nélkül zajlik. A törvények előkészítése során figyelmen kívül hagyták a demokratikus törvényhozási gyakorlat elemi szabályait: nem készültek szakmai elemzések, hatástanulmányok, elmaradtak az érdemi szakmai és civil egyeztetések.

Úgy vélik, az átalakítás jogi keretei sem megfelelőek, az oktatási törvények hiányosak és inkoherensek; egyes kérdésekben eljárási részletekre is kiterjednek, míg számos alapvető kérdést kormányrendeletek körébe utalnak. Álláspontjuk szerint a kormány oktatáspolitikája megszünteti a közoktatás intézményi sokszínűségét, államosítja (vagy egyes esetekben az egyházak kezébe juttatja) a helyi, az önkormányzati és az egyéb szervezetek által létrehozott és fenntartott iskolákat, megszünteti az egyetemi autonómiát és ellehetetlenít nagy múltú, nemzetközileg is elismert felsőoktatási intézményeket.

Az iskolákra központilag előírt oktatási és nevelési tartalmakat kényszerít rá, megszünteti a kreatív pedagógusi munkát, amely a tanulók egyéni, csoportos és helyi szükségleteinek megfelelően alakíthatja az oktatás tartalmát – írták, hozzátéve: határozottan kifogásolják az egyetemi felvételi keretszámok radikális, átgondolatlan és ad hoc csökkentését, amely nem veszi figyelembe sem a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet sem a szakmailag megalapozott fejlesztési irányokat.

A hálózatok több konkrét, számonkérhető, és az intézkedések miatt kétséges magyar vállalást is megneveznek, mint a tárgyalások lehetséges témáját. Ilyen az Európa 2020 stratégia (amelyben az ország a korai iskolaelhagyás 10 százalék alá szorítását, míg felsőoktatásban 2020-ra a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelését vállalta), a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (amelyben azt vállaltuk, hogy 2015-ig 20 ezer roma fiatalt segít az ország eljuttatni piacképes szakmák megszerezéséhez), a munkaerő szabad áramlására vonatkozó, a Lisszaboni Szerződésben rögzített alapelveket (amelynek ellentmond a hallgatói szerződés). Továbbá különböző ügyekben megemlítik az EU alapjogi chartát, az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását, és több az EU és Magyarország között korábban megkötött támogatási szerződés teljesítsét.

„Levelünket a magyarországi oktatásügy iránti közös aggodalom szülte. Felajánljuk hálózataink, szakértőink, az oktatás minden szintjén érintett tagjaink tudását, elkötelezettségét és felelősségvállalását azért, hogy Magyarország fejlődésének ezen a fontos területén a lehető legjobb, együttműködésre épülő szabályozást lehessen bevezetni” – zárja levelét a három hálózat.

Andrulla Vasziliu EU-biztos február 10-én folytatott megbeszélést Brüsszelben Jávor Andrással, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkárával, és egyetértésre jutott vele abban: Hoffmann Rózsa oktatási ügyekben illetékes államtitkár Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat. A biztos akkor azt mondta, a magyar felsőoktatási törvény elemzése jelenleg is folyik az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményében. A közoktatási reformmal kapcsolatban két konkrét kifogást is megemlített a ciprusi EU-biztos: a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre csökkentését, valamint a szakképzés időtartamának négyről három évre csökkentését, ez utóbbin belül egyúttal a közismereti tárgyak oktatásának visszaszorulását.

Hoffmann Rózsa február elején úgy nyilatkozott, miután értesült, hogy az oktatási biztos bizonyos aggodalmának adott hangot, magától jelentkezett, hogy szívesen ad első kézből tájékoztatást a magyar köz- és felsőoktatást érintő kérdésekről.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik