21 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a cégek, amelyek jogosultak lesznek a bérkompenzációra, de gondot okoz nekik, hogy a béremeléshez szükséges 5 százalékos önrészt előteremtsék. A kormány ezzel is ösztönözné a cégeket rá, hogy a dolgozóiknál legalább annyival emeljék meg a bért, hogy a nettójuk ne csökkenjen tavalyhoz képest.
Csakhogy a vissza nem térítendő támogatásokat leghamarabb február végén, március elején írják ki, aztán még jön az elbírálás – lehet tehát egy átmeneti pár hónapos időszak, amikor a dolgozók így is kevesebb fizetést kaphatnak, mint 2011-ben.
Miért van szükség erre az egészre?
A kormány által is szorgalmazott adóváltozások miatt (adójóváírás kivezetése, munkavállalók egészségbiztosítási járulékának 1 százalékos emelkedése) az idén csökken a bruttó 216 805 forint alatt keresők nettó jövedelme, ha csak a munkáltatójuk nem emeli meg a bérüket. A béremelés nem kötelező, és sok cégnél nehezen termelhető ki. De ha egy cég vállalja, hogy minden érintett dolgozója bérét az elvárt mértékben megemeli, akkor az 5 százalék feletti béremelésre és az erre fizetendő szociális hozzájárulási adóra állami bérkompenzációt kaphat.
Ez azt jelenti, hogy az 5 százalék feletti béremelést és az arra eső szociális hozzájárulási adót a cég levonhatja a befizetendő szociális hozzájárulási adóból. Az 5 százaléknyi béremelést viszont így is a vállalkozásoknak kellene állniuk.
S mivel a kormány belátta, hogy még az 5 százalék kigazdálkodása is sok (főleg minimálbéren vagy bérminimumon foglalkoztató) vállalkozásnál gond lehet, s ez mintegy 700 ezer dolgozót érinthet, további segítséget ad: vissza nem térítendő állami támogatásként. A sikeres pályázóknál az 5 százalékos béremelési önrészből maximum 3 százalékot vállalna magára az állam. De ez a 3 százalék a februári bérfizetésig biztosan nem fog megérkezni a támogatást elnyerő cégekhez.
MIkorra lesz belőle valami?
A pályázatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint február végén, március elején írják majd ki, s egy hónap lesz a benyújtásra. Kizárólag elektronikus úton a megyei kormányhivatalok munkaügyi központjainál pályázhatnak majd a belföldi székhelyű gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások, nonprofit szervezetek (az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó intézmények kivételével). Az NGM azt írta nekünk, hogy az elbírálást a lehető leggyorsabban elvégzik a munkaügyi központok.
Az elbírálásánál előnyt élveznek azok a munkáltatók, amelyek magas élőmunka igényű tevékenységet folytatnak és a foglalkoztatottjaik bruttó átlagkeresete alacsony.
Nem csökkenhet a létszám
A vissza nem térítendő bértámogatási pályázattal azt szeretnék elérni, a cégeknél ne járjon elbocsátásokkal a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelés fedezetének előteremtése. Nem véletlen tehát, hogy a pályázónak nemcsak azt kell vállalnia: a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést minden munkavállalójánál végrehajtja, hanem azt is, hogy 2011-es statisztikai létszámát nem csökkenti 2012-ben. Vagyis vállalnia kell, hogy nem bocsát el (vagy ha elbocsát, akkor vesz is fel új dolgozót).
Átmenetileg csökkenhet a nettó
Mivel a pályázat kiindulása az, hogy a munkáltató nem tudja kitermelni az elvárt béremelés 5 százalékát, így azt kell vállalniuk a pályázó cégeknek, hogy 2012. január 1-jétől visszamenőlegesen teljesíti a béremelést (ha megkapta a vissza nem térítendő támogatást). Az NGM szerint két részletben fogják folyósítani a támogatást a cégeknek. Az elsőt a támogatási szerződés aláírása után, a másodikat a második félévben.
Ez azt jelentheti a gyakorlatban, hogy a nyertes cégek csak a pályázati támogatás felhasználásakor emelik meg a béreket, visszamenőlegesen – írta megkeresésünkre a minisztérium. Ebben az esetben tehát az év első hónapjaiban csökken a nettó bér (3 százaléknyival), de ezt a cégek a támogatás elnyerése után pótolják.
A minisztériumtól megkérdeztük, ha egy cég el akarja kerülni, hogy kevesebbet kapjanak a dolgozói, s mégis kiszorítja januárra valahogy a 3 százalékos béremelést, akkor is pályázhat-e. Igenlő választ kaptunk.
Évi százezernél nem lehet kevesebb
További feltétel, hogy nem pályázhat olyan cég, amelyet 2011-ben vagy 2012-ben bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt munkaügyi bírság megfizetésére köteleztek, vagy 60 napnál régebben lejárt köztartozása van. A pályázó támogatási igénye pedig nem lehet évi 100 ezer forintnál kevesebb.
Ha egy kicsit számolunk, ez azt jelentené, hogy pont a legkisebb cégek maradnának ki a pályázatból. Miért? Az elvárt béremelés 5 százalékos részéből maximum 3 százaléknyira lehet pályázni. Minimálbérnél a 78 ezer forint 3 százaléka 2340 forint, szociális hozzájárulási adóval együtt (27 százalék) ez havi 2972 forint, ami egy évre 35.662 forint támogatást jelent (s a vállalkozónak így évi 23 774 forintjába kerül az elvárt béremelés egy dolgozóra).
Ha tehát a vállalkozónak csak két minimálbérese van, akkor e szerint nem kaphatna a bérükhöz vissza nem térítendő támogatást. A minisztérium azonban azzal nyugtatott, hogy “előre láthatóan ” csak az 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra vonatkozik majd az évi százezer forintos minimális támogatási határ.
Betegállománynál is jár a bérkompenzáció?
Rákérdeztünk arra is, igaz-e, hogy ha a dolgozó betegállományban van (felmondása lejár, vagy más ok miatt nem dolgozza végig a hónapot), akkor a munkáltató nem kaphatja meg utána bérkompenzációt, s emiatt kevesebb lehet a keresetet?
Az NGM válaszában leszögezte: a munkáltató arra a hónapra fizetett bér után kapja meg a kompenzációt, amikor a munkaviszony egész hónapban fennáll. A betegállomány, fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkaviszony folyamatos, tehát az adott havi munkavégzésért kifizetett bér után jár az adókedvezmény (kompenzáció). Hóközi kilépés, belépés esetén az adott havi bér után valóban nem lehet elszámolni kompenzációt, de ez a munkavállalónak járó bért nem érintheti – jelentték ki válaszukban.
