„Bírók voltunk, bírók is maradunk” – ilyen volt az első bírótüntetés

Megköszönte a részvételt az egyik szervező a színpadról és arra kérte a tömeget, hogy a Kossuth tér felé hagyják el a rendezvényt.

Soha nem csináltunk ilyet, bírók vagyunk, nem rendezvényszervezők. Reméljük nem lesz szükség legközelebb hasonlóra

– búcsúzott el.

Az egyik moderátor elmondta, sosem csináltak még ilyet: „bírók vagyunk, nem szervezők”. Reméli, több tüntetésre nem lesz szükség.

Ezzel véget ért a tüntetés.

Ebben a februári hidegben, amikor mindenki sokkal kellemesebb körülmények között a szabadidejét, ilyen sokan itt vagyunk – állapította meg Szántai Orsolya bíró, a következő felszólaló. „Úgy érezzük, az utóbbi idők történései alapján, hogy veszélybe került a bírói függetlenség, ennek adtunk hangot a nyílt leveleinkben az év végén” – mondta. „Arra esküdtünk, hogy lelkiismeretesen, kizárólag a törvények szerint, az igazságosság és a méltányosság alapján végezzük a hivatásunkat” – jelentette ki.

A résztvevők többsége kitart a rendezvény végéig. Elvileg 3/4 3-kor a Himnusz éneklésével zárul a demonstráció, de van egy kis csúszás.

A bírónak addig van függetlensége, amíg ki tud és ki is akar állni érte. Ha a bíróság függetlenségét elveszti, az minden ember a saját bőrén érezheti. A bírói függetlenség pedig most veszélybe került – kezdte Matusik Tamás bíró, az Országos Bírói Tanács volt elnöke.

Matusik bírálta Varga Zs. András Kúria elnököt, aki vissza akarja küldeni őket a tárgyalóterembe, hogy ne álljanak ki magukért. „Hiszünk a jogállamban és képesek is vagyunk érte tenni” – mondta Matusik, aki arra kérte a kollégáit, hogy nézzenek magukba, hogy eleget tettek-e a bírói függetlenségért. „Én magam sem tettem meg mindent” – ismerte el.

„Ne zárjuk magunkra a tárgyalóterem ajtaját, kövessük az eseményeket, beszéljünk róla” – ajánlotta.

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, talán a legprominensebb felszólaló felidézte, hogy miközben a Kúria elnöke szerint a bíráknak a tárgyalótermekben a helye, most mégis az utcán vannak.

Baka felhívta a figyelmet arra, hogy a bírák ugyanolyan szabadon kifejezhetik a véleményüket, mint más állampolgárok, a megkötés csak annyi, hogy nem lehetnek párttagok és nem vállalhatnak nyílt politikai szerepet.

Hozzátette, a bíráknak különösen fontos akkor véleményt nyilvánítaniuk, amikor az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállam van veszélyben. Baka kiemelte: az ezekért való kiállás nem csak joga, hanem kötelessége a bíráknak.

Baka emlékeztett, hogy néhány évvel ezelőtt a magyar bírák egy tizedének nyugdíjazásáról egy péntek éjszaka a parlament honlapjára titokban feltöltött törvényjavaslat döntött.

Beszélt arról is, hogy a 2019-ben bevezetett jogegységi törvény a politikailag nyilvánvalóan elkötelezett Varga Zs. András által vezetett Kúriának adott korábban nem látott hatalmat. Hozzátette, hogy a Kúria elnöke a bíróságok minden részét irányítani próbálja.

Baka szerint a kormány által kitalált béremelés a kúriai és a többi bíró között csak tovább növeli a feszültséget.

Történelmi pillanat ez – kezdte beszédét Köszler Ferenc nyugalmazott törvényszéki bíró, aki szerint az a bíró, aki fél, nem bíró többé. „Üdvözölném a Kúria elnökét, ha itt lenne” – folytatta, a Kúria elnökének megemlítését nagy fütty fogadta. Köszler kifogásolta, hogy a Kúria különalkut kötött a végrehajtó hatalommal.

Az egykori bíró visszaemlékezett, hogy 2011-ben alaptörvény-módosítással ő is azok a bírók között volt, akit a nyugdíjkorhatár módosításával távolítottak.

Ha a bíróságok nem függetlenek, az rendkívüli veszélyt jelent a polgárokra – hívta fel a figyelmet.

Egyetértés és hangos füttyszó kísérte Köszler Ferenc megjegyzését, hogy a Kúria elnöke, Varga Zs. András nincs itt, pedig neki a bírák érdekeit kellene képviselnie a hatalommal szemben.

Duro Sessa, a világ legnagyobb bírói egyesülete, az IAJ (Nemzetközi Bírói Egyesület) elnöke megtiszteltetésnek érzi, hogy részt vehet a tüntetésen, mert ritka, hogy a bíráknak ilyen messzire kell menniük az érdekérvényesítésben.

Felidézte, hogy az IAJ 2022-ben kitüntette az Országos Bírói Tanácsot, elismerve annak munkáját.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a többi hatalmi ágnak biztosítania kell az igazságszolgáltatás számára a problémamentes, független működést, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő kérdésekben egyeztetni kell az érintettekkel, elsősorban a bírákkal.

Hozzátette, a bírák pártatlan, gazdaságilag független működéséhez szükség van a tisztességes fizetésre is.

Éljen a bírák függetlensége – zárta beszédét magyarul.

Mikael Sjoeberg, az EAJ (Európai Bírói Egyesület) elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a bírák nem minden nap vonulnak az utcára, de most jogosan teszik. Hozzátette: az EAJ a magyar bírák mellé áll.

A demonstráció mutatja, hogy Magyarországon a jogállamiság a végsőkig próbára van téve, független bírák és igazságszolgáltatás nélkül pedig nem működik a demokrácia – folytatta.

Sjoeberg hozzátette, hogy a magyar bírák többször kértek segítséget, az EAJ pedig tavaly decemberben felvette a kapcsolatot az Igazságügyi Minisztériummal is.

Az EAJ tavaly felszólította a magyar hatóságokat is, hogy azonnal emeljék a bírók fizetését, és Sjoeberg felidézte, hogy Tuzson Bence miniszternek is írt nyílt levelet.

Az EAJ arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénymódosításokat mindig érdemben meg kell vitatni az érintettekkel.

Dr. Tóth László következik, aki arról beszél, hogy a bírósági titkárok szerepe átalakult. Fontos, életbe vágó, akár alapvető jogokat befolyásoló döntéseket is hozhatnak például, és a számuk is egyre növekszik. Nagy probléma azonban, hogy miközben a titkárok a gyakorlatban már szinte a bírókként funkcionálnak, ez státuszukon, illetményükön nem tükröződik.

Tóth László szerint alapvető probléma a jogállásuk, mert mindentől függetlenül kellene döntéseket hozniuk – mindezt viszont alkalmazotti státuszban teszik, márpedig az alkalmazottiság együtt jár az utasíthatósággal.

Felül kell vizsgálni szerinte a bírósági titkárok jogállását, beleértve minden olyan kritériumot ami garantálja azt, hogy a legmagasabb szintű, legtisztább igazságszolgáltatás valósulhason meg.

Kajdi Rita, igazságügyi alkalmazott (Ajkai Járásbíróság) arról beszélt, hogy az új igazságügyi bértábla növeli a bérkülönbségeket és bebetonozza a béreket. Hozzátette, hogy a fizikai alkalmazottak nettó átlagbére alig érinel 190 ezer forintot, pedig nélkülözhetetlenek a bíróságok gond nélküli működtetésében.

Hozzátette, semmi garancia nincs arra, hogy megkapják a 2026-2027-es évre. Kijelentette: mindenki számára konkrét, nem százalékos béremelést kérnek.

érdekes kontrasztot szolgáltatnak.

A Kossuth térről jelentkeztek be.

A demonstráció hivatalos menetrendjében a szervezők külön hangsúlyozták: „Minden résztvevőnek a politikai megnyilvánulástól és annak látszatától is tartózkodnia kell.”

(Egyelőre) nincs skandálás, a tüntetők inkább egymással beszélgetnek. Bár a résztvevők túlnyomó többsége felnőtt, vannak, akik családostul kisebb gyerekekkel érkeztek.

a vége az Alkotmány utcánál tart.

Az aHang civil szervezet tett közzé felhívást, hogy hogy a szimpatizánsok szolidaritásuk kifejezésére és az igazságszolgáltatás függetlenségéért egy szál virágot vigyenek a hozzájuk legközelebbi bírósághoz, ügyészséghez, vagy igazságszolgáltatási intézményhez, ezzel is támogatva a ma utcára vonuló igazságügyi dolgozókat.

Az aHang a nyílt levelében azt fejtegeti, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók – bírák, igazságügyi alkalmazottak, jogászok és mindenki, aki az igazságszolgáltatás tisztességes működéséért dolgozik – bátorságról tesznek tanúbizonyságot, amikor kiállnak a jogállamiságért, az igazságszolgáltatás függetlenségéért. A mai magyar politikai rendszerben az igazságszolgáltatás a megmaradt demokrácia egyik utolsó védőbástyája, és ezek az emberek nap mint nap azért dolgoznak, hogy ezt megőrizzék és védjék.

Elindult a tömeg a Nádor utca irányába.

Ezt nyilatkozta korábban a 24.hu-nak Oláh Gaszton törvényszéki bíró, aki nyáron az Európai Bizottságnál kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást az igazságszolgáltatásban dolgozók kivéreztetése miatt, a benyújtott panaszához pedig több száz kollégája csatlakozott. A fenti megállapítás miatt fontos szerinte, hogy jelentős társadalmi szolidaritás kísérje a szombati megmozdulást.

A bírók és igazságszolgáltatásban dolgozók azért dühösek, mert három éven keresztül nem kaptak illetményemelést a rekordinfláció ellenére, és hiába kértek a bírói szervezetek legalább 35 százalékos emelést, a bíróknak csak 15 százalékkal emelték az illetményüket, amit ráadásul a kormány egy részleteiben nem kifejtett igazságügyi átalakításhoz kötött.

Az előzetes kéréseknek megfelelően, miszerint a bíráknak pártfüggetleneknek kell maradniuk, egyik párt képviselői és szimpatizánsai sem hozták el a zászlójukat, csak a pedagógusok és a köztisztviselők szakszervezetei.

Egyelőre a kellemes késő februári napsütésben várja a tömeg az indulást az Igazságügyi Palota előtt.

A demonstráció a Kossuth téren kezdődik 13 órakor, onnan vonulnak át a résztvevők az Igazságügyi Minisztérium Nádor utcai épülete elé. A tervek szerint összesen kilenc bíró vagy bírósági dolgozó fog felszólalni, köztük Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke és Matusik Tamás, aki az Országos Bírói Tanácsot vezette korábban.

A Magyar Bírói Egyesület által szervezett demonstrációra nemcsak bírókat és igazságszolgáltatási dolgozókat, hanem szimpatizánsokat várnak. Arra viszont mindenkit megkértek a szervezők, hogy pártzászlók és egyebek ne kerüljenek elő.