Az MTI információi szerint a Házbizottság csütörtöki ülésén vált világossá: az államfő által tavaly december 30-án megfontolásra visszaküldött törvényről nem szavaznak újra, az nem szerepel a hétfői, vélhetően utolsó ülésnap napirendjén.
A törvény egyes elemeit „megmentették”, hétfőn beszavazták azokat módosító indítvány formájában, az egyes pénzügyi tárgyú törvény passzusai közé.
E szerint elhalasztják az elektronikus közbeszerzés elindítását, létrehozzák az átláthatósági megállapodás és átláthatósági biztososok intézményét.
Módosult a törvény
Így a hétfői szavazás eredményeként módosult a közbeszerzési törvény is, amely előírja az átláthatósági megállapodások megkötését.
A közbeszerzések átláthatósága és tisztasága érdekében a közbeszerzés kiírója úgynevezett átláthatósági megállapodást köthet a közbeszerzés valamennyi ajánlattevőjével.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy a közbeszerzésekben részt vevő ajánlattevők minden, a közbeszerzéssel kapcsolatos dokumentumot, megbízási vagy alvállalkozóval kötött szerződést nyilvánosságra kell, hogy hozzanak.
Átláthatósági megállapodás
Az MTI úgy tudja: a kormány azt tervezi, hogy rendeletben teszi kötelezővé az átláthatósági megállapodást minden állami és önkormányzati közbeszerzés esetében.
A hétfőn elfogadott módosítás szerint létrejönnek az átláthatósági biztosok is, akik az átláthatósági megállapodást, illetve annak tartalmát ellenőrizhetik. A biztosok valamennyi iratba betekinthetnek, a beszerzés egész folyamán információkat szerezhet, ellenőrizhet.
Bejelentővédelem
Április 1-jétől létrejön a bejelentővédelem intézménye – az államfő ugyanis a csomag másik törvényét, a tisztességes eljárás védelméről szóló jogszabályt aláírta, azt már ki is hirdették.
A bejelentővédelem a közérdekvédelmi bejelentést tevő munkavállalókat segíti és védi. Ilyen bejelentést az a munkavállaló tehet, aki a munkáltatójánál korrupciós tevékenységet tapasztal, vagyis a munkavállaló olyan információk birtokába jut, amellyel a munkáltatója által elkövetett korrupciós cselekmény leleplezhető.
A kormány jogi tanácsadással, a munkáltatóval szembeni védelem erősítésével, valamint – a bejelentést tevő a bejelentés következtében elvesztett jövedelem vagy elszenvedett egyéb hátrány kompenzálásaként, a bejelentésből fakadó jogvita idejére – anyagi támogatással is segítené a korrupciós törvénysértéseket feltáró munkavállalókat.
Bonyolítja az ügyet, hogy az eredeti elképzelések szerint a bejelentővédelmi feladatokat a Közérdekvédelmi Hivatal látta volna el; Amiatt, hogy az nem jön létre, az MTI információi szerint a kormány a bejelentővédelmi feladatokat az Igazságügyi Hivatalhoz (IH) rendeli; az IH látja el már régóta az áldozatsegítő szolgálatot és jogi segítséget is nyújt.
Megvalósul az az elképzelés is, amely anyagilag is érdekeltté teszi a bejelentőt, ha érdemben hozzájárul kartell cselekményekkel összefüggő jogsértések felderítéséhez.
Szigorodik a btk.
Április 1-től szigorodik a büntető törvénykönyv is – ezt is a tisztességes eljárás védelméről szóló jogszabály tartalmazza -, a módosítás keményebb és szigorúbb büntetési tételeket ró a korrupciós ügyekben elítéltekre.
A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal egyébként a tervek szerint nem lett volna önálló intézmény, a Közbeszerzési Tanács bázisán jött volna létre, annak épületébe költözne be, a dolgozókat pedig folyamatosan vették volna fel; 20-25 fővel számoltak.
Az államfő egyebek között azért küldte vissza a parlamentnek a törvényt, mert nem értett egyet a hivatal elnökének kinevezési szabályaival, az elnököt ugyanis a köztársasági elnökkel együtt jelölte volna a miniszterelnök. Januárban – az MTI információ szerint – az MSZP illetékes munkacsoportja és a szaktárca még abban egyezett meg, hogy a hivatal létrejön, de változtatnak az elnök kinevezésének szabályain, e szerint nem kellett volna a miniszterelnöknek egyeztetnie a köztársasági elnökkel, hanem az ő javaslatára az államfő végül csak kinevezte volna a jelöltet.
Inkább a következő
Az MTI úgy tudja, hogy a választások közelsége miatt úgy döntöttek, hogy a szerintük fajsúlyos és fontos intézményről, annak vezetőjéről a következő kormány és a következő Országgyűlés hozzon inkább döntést.
Bajnai Gordon miniszterelnök 2009. októberében jelentette be, hogy antikorrupciós csomag megalkotását kezdeményezi a kormány, mert a korrupció lényegesen gátolja Magyarország fejlődését és rombolja közbizalmat. A bejelentéskor a miniszterelnök még arra számított, hogy a törvénycsomagról 2009-ben szavaz a parlament.
Jelezte, arra számít, hogy a javaslatokat a parlament 51 százalékot meghaladó mértékben támogatja majd, mert „ez az egész ország érdeke”.
