A keresetlevelet a héten írták meg. A céget ért tényleges kár 508
millió forint, a zrt. cégértéke pedig – amennyiért el lehetett volna
adni az adatgyűjtési botrány kirobbanása előtt – 1,5 milliárd forint,
ami a botrány után nullára esett vissza – mondta sajtótájékoztatón.
Hozzátette: keresetüket igazságügyi szakértővel előzetesen értékelték,
mivel kártérítési ügyről van szó és ilyen esetekben tételes kimutatás
szükséges a tényleges kárról. Ezért megvárták – és beépítették a
keresetbe – a cég 2009-es mérlegét is. Emlékeztetett rá: a jog szerint
aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
Elmondta azt is,
hogy – mivel a céget és vezetőit személyiségi jogi sérelem érte és ez
az üzleti életben való boldogulásukat hátráltatja – személyiségi jogi
pereket is indítottak. Jelenleg nyolc ilyen személyiségi jogi per van
folyamatban, amelyeket a cég két vezetője, Tóth János és Horváth József
indított, napi- és hetilapok, valamint kiadók illetve Laborc Sándor, az
NBH volt főigazgatója, Szilvásy György volt titokminiszter és Dávid
Ibolya, az MDF elnöke ellen. Ezekben a személyiségi jogi perekben
részben született elsőfokú döntés, részben már tartottak tárgyalást, és
a perek egy részében a jövőben kezdődik a tárgyalás.
Horváth
József, a cég vezetője jelezte: amennyiben a személyiségi jogi perekben
nyernek, a pénzt jótékonysági célra fordítják. Futó Barnabás ügyvéd a
folyamatban lévő büntetőügyekről számolt be az újságíróknak, eszerint
két ügyben nyomoznak még a hatóságok: Tóth Jánost a Budapesti nyomozó
Ügyészség hivatali visszaélés kapcsán felbujtóként gyanúsította meg,
illetve folyik még a hét rendbeli, haditechnikai termékkel és
szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés
miatt indult büntetőügy.
Ez utóbbiban az a Nemzeti Nyomozó
Iroda szerint a cég telephelyén olyan eszközöket – például szélessávú
detektort, lézeres kamerakeresőt – foglaltak le, amelyekhez nem volt
engedély. Az ügyvéd szerint a gyanúsítások megalapozatlanok.
Az UD
Zrt.-ügy büntetőügyeiről szólva emlékeztetett rá: az Országgyűlés
alkotmányügyi bizottságában a múlt héten elhangzott, hogy Kovács Tamás
legfőbb ügyész Laborc Sándorral kapcsolatban közölte: „a Központi
Nyomozó Főügyészség tájékoztatta a Budapesti Katonai Ügyészséget, hogy
felmerül a gyanúja szolgálattal összefüggő bűncselekményeknek”.
Szilvásy György volt titokminiszterrel szemben pedig folyik az eljárás
a különleges személyes adattal visszaélés gyanúja miatt. Dávid
Ibolyával és Herényi Károllyal szemben jelenleg függőben van az
eljárás, amíg a képviselőket védi mentelmi joguk.
Az ügy alapját
jelentő telefonbeszélgetéseket Horváth József szerint elképzelhető,
hogy nem is a lehallgatásra jogosult Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
hallgatta le, szerinte erre utalnak a leiratban található elhallások,
hibák is.
A Dávid Ibolyához került CD-ről szólva Futó Barnabás
leszögezte: az egyértelműen „vágott” felvétel, erre utal szerinte, hogy
például egy mondat a közepétől kezdődik. Hozzátette: a Legfőbb
Ügyészség úgy tudja, hogy Dávid Ibolya birtokában több hangfelvétel is
van, erről vagy az NBH-tól van információja az ügyészségnek, vagy az
MDF-frakció tagjaitól, akiknek a hírek szerint Dávid Ibolya beszélt
arról, hogy több hangfelvétele is van.
Horváth József szerint
„pikantériája” az adatgyűjtési ügynek, hogy Somogyi Zoltánnak – „aki
ebben a CD-eljuttatási ügyen segédkezett az elnökasszonynak” – a cége,
a Political Capital 2006-tól tanácsadója volt az NBH-nak. „Furcsa bukét
ad” az ügynek, hogy az NBH sok tízmillió forinttal támogatja Somogyi
cégét, aki tanácsot ad az NBH-nak és az MDF-nek is. „Fantázia kérdése,
hogy ezt a kört felvázolja valaki” –
mondta.
