Élő Nagyvilág

Putyin nyitott lehet arra, hogy az ukrajnai tűzszünetről tárgyaljon Trumppal

Danylo Antoniuk / ANADOLU / Anadolu via AFP
A Haza emlékművénél 1000 gyertyát gyújtottak meg az Oroszországgal vívott háború 1000. napján Kijevben, november 19-én.
Danylo Antoniuk / ANADOLU / Anadolu via AFP
A Haza emlékművénél 1000 gyertyát gyújtottak meg az Oroszországgal vívott háború 1000. napján Kijevben, november 19-én.

Videón az Oroszországot ért támadás, melyet állítólag brit cirkálórakétákkal hajtottak végre

Sajtóértesülések szerint brit gyártmányú Storm Shadow-kat használt Ukrajna az oroszországi Kurszk elleni támadásban, melyről egy idáig nem hitelesített videó is kering a közösségi médiában:

A célpont állítólag egy földalatti parancsnoki állás volt, amelyet a Kurszk térségében állomásozó orosz és észak-koreai csapatok parancsnoksága használt.

Ukrajna néhány napja amerikai ATACMS-okat használt az oroszországi Brjanszkban.

Amerika több száz millió dolláros fegyverszállítmányt jelentett be Ukrajna számára

Újabb, 275 millió dollár értékű katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára szerdán az Amerikai Egyesült Államok. A Reuters azt írta, hogy a fegyverszállítmány több lőszert tartalmaz a nagy mozgékonyságú HIMARS tüzérségi rakétarendszerekhez.

Az ukrán védelmi miniszter az X közösségi platformon ismertette a fegyverszállítmány tartalmát. Eszerint a csomagban lesznek még többek között

  • 155 mm-es és 105 mm-es tüzérségi lőszerek,
  • 60 mm-es és 81 mm-es aknavető lövedékek,
  • drónok,
  • OW rakéták,
  • Javelin és AT-4 páncéltörő rendszerek,
  • kézifegyverek és lőszerek,
  • rombolóeszközök,
  • vegyi, biológiai, radiológiai, nukleáris és nukleáris támadások elleni védőfelszerelések.

A csomag emellett tartalmaz még pótalkatrészeket, kiegészítő eszközöket és szolgáltatásokat, de a támogatás része a képzés és szállítás is.

Hálásak vagyunk amerikai partnereinknek kitartó támogatásukért. Közösen, együtt erősek vagyunk

– kommentálta az amerikai támogatást az ukrán védelmi minisztérium.

A 2022 óta tartó orosz agresszióval szemben Európából is újabb segítség érkezik Ukrajnának. Az ukrán védelmi tárca szintén szerdán közölte, hogy Dánia 130 millió eurót biztosít az ukrán védelmi ipar fejlesztéséhez. Az új pénzügyi támogatás az ukrán rakéták és drónok gyártásának fejlesztését fogja segíteni – közölték.

Szintén a Reuters írja, hogy Hollandia közölte, átadta a romániai kiképzőközpontnak az utolsó két F-16-os vadászgépet is a korábban ígért 18-ból. Ez az a kiképzőközpont, ahol az ukrán pilótákat és a földi személyzetet a gépek harci repülésére tanítják.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban „áttörésnek” nevezte az adományt, amely megerősíti Ukrajna légvédelmét és segíti az orosz megszállókkal szembeni ellentámadást.

Erdogan nem támogatta Biden döntését, amely lehetővé tette, hogy orosz célpontokat támadjon Ukrajna

Recep Tayyip Erdoğan török elnök nem támogatja, hogy orosz földön is csapást mérhessenek az ukránok amerikai rakétákkal. Az erről szóló döntést vasárnap hagyta jóvá a távozó amerikai elnök, Joe Biden.

Az ehhez hasonló fejlemények egy nagyobb háború szélére sodorhatják a régiót és a világot. Mind Oroszországnak, mind Ukrajnának önmérsékletet kell tanúsítania

– mondta Erdogan az újságíróknak a Brazíliából hazafelé tartó repülőútján, ahol a G20-ak csúcstalálkozóján vett részt.

(Guardian)

Guardian: először lőttek brit gyártmányú rakétával oroszországi célpontokat

Egybehangzó médiaértesülések szerint brit gyártmányú Storm Shadow rakétákat lőttek Ukrajnából oroszországi célpontokra.

A csapás egy nappal azután történt, hogy Ukrajna az Egyesült Államok által szállított rakétákkal támadta az oroszországi brjanszki régiót.

Vlagyimir Putyin korábban arra figyelmeztetett, hogy az amerikai és brit gyártmányú rakéták bevetése Oroszország határain belül azt jelenti, hogy a NATO közvetlenül háborúba lép Moszkvával.

Keir Starmer brit miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy hivatala nem kommentálja a brit rakéták bevetéséről szóló értesüléseket, ahogy műveleti kérdésekről egyébként sem nyilatkozik.

A Bloomberg egy meg nem nevezett nyugati tisztviselőre hivatkozva szerdán számolt be a Strom Shadow-k bevetéséről, és a Guardian is úgy tudja, a rakétákat orosz célpontok ellen használták.

A Telegramon terjedő, meg nem erősített felvételeken a rakéta darabjai látszanak egy Kurszki helyszínen.

Nagy-Britannia korábban leszögezte, Ukrajna a Storm Shadow cirkálórakétákat kizárólag ukrán területen belül használhatja, de Volodimir Zelenszkij kormánya hónapok óta kér engedélyt Londontól arra, hogy Oroszországon belüli célpontokra is csapást mérhessenek velük.

Vasárnap Joe Biden leköszönő amerikai elnök beleegyezett abba, hogy az ukránok a Storm Shadow-hoz hasonló hatótávolságú ATACMS rakétákkal lőjenek orosz célpontokat, amit az ukrán azóta meg is tettek.

Biden újabb amerikai fegyver szállítását hagyta jóvá az ukránoknak

Joe Biden jóváhagyta, hogy gyalogsági aknákat szállítsanak Ukrajnának, mondta egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő a Reutersnek. Az aknák segíthetnek lelassítani az orosz előrenyomulást az ország keleti részén, különösen, ha más amerikai lőszerekkel együtt használják.

A tisztviselő szerint az Egyesült Államok elvárja, hogy Ukrajna saját területén használja az aknákat, illetve a megtámadott ország vállalta, hogy az ukrán civilek lakta területeken sem vetik be a fegyvert.

Amerika páncéltörő aknákkal az orosz invázió kezdetétől ellátta Ukrajnát, ezekkel a gyalogsági aknákkal az orosz szárazföldi csapatok előrenyomulásának lassítását célozhatják meg.

Reuters: Putyin nyitott arra, hogy tárgyaljon Trumppal az ukrajnai tűzszünetről

Vlagyimir Putyin nyitott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal egy ukrajnai tűzszüneti megállapodásról, de kizárja, hogy nagyobb területi engedményeket tegyen, és ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev hagyjon fel a NATO-hoz való csatlakozásról – mondta a Reutersnek öt a Kreml vezetőinek gondolatmenetét ismerő jelenlegi és volt orosz tisztviselő.

Trump, a következő amerikai elnök a háború gyors lezárását ígérte. Oroszország viszont mára az amerikai Virginia állam nagyságú területet szállt meg Ukrajnából, és a 2022-es teljes körű háború kezdete óta az utóbbi időszakban nyomul előre a leggyorsabb ütemben.

Arról, hogy Putyin mit fogadna el egy Trump által közvetített megállapodás részeként, a Reuters forrásai azt mondták, hogy

a Kreml nagyjából bele tudna egyezni a konfliktus befagyasztásába a frontvonalak mentén.

Az oroszok bizonyos esetben tárgyalnának a négy kelet-ukrajnai régió, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon pontos felosztásáról is három szivárogtató szerint.

Moszkva a négy régiót teljes egészében Oroszország részének tekinti, ezeket elvileg az ország nukleáris védőernyője alá is bevonták, de a csapataik csupán a területek 70–80 százalékát ellenőrzik, és mintegy 26.000 négyzetkilométert máig sikerült megvédniük az ukránoknak a nyílt forrásból származó adatok szerint.

Oroszország az informátorok szerint arra is nyitott lehet, hogy kivonuljon az Ukrajna északi és déli részén lévő Harkiv és Mikolajiv régiókban megszállt viszonylag kis területekről.

Putyin nemrég beszélt arról, hogy bármilyen tűzszünetnek tükröznie kell a frontok állásának „realitásait”, és arról, hogy szerinte egy rövid tűzszünet csak lehetővé tenné, hogy a Nyugat újra felfegyverezze Ukrajnát. „Ha nincs semlegesség, akkor nehéz elképzelni, hogy Oroszország és Ukrajna között jószomszédi kapcsolatok legyenek” – mondta Putyin november 7-én a Valdai vitakörben. „Miért? Mert ez azt jelentené, hogy Ukrajnát folyamatosan egy rossz kezekbe került eszközként fogják használni Oroszország érdekeinek kárára” – tette hozzá.

Két forrás szerint Joe Biden leköszönő elnöknek az a döntése, miszerint engedélyezi az ukránoknak, hogy az amerikai ATACMS rakétákkal támadjanak bizonyos orosz területeket, bonyolíthatja és késleltetheti a konfliktus rendezését, és megszilárdíthatja az oroszok álláspontját, akik közül a keményvonalasok Ukrajna még nagyobb darabját követelik. A Kreml szerint Kijev kedden vetette be először az ATACMS rakétákat orosz területek ellen, amit jelentős eszkalációként értékeltek.

Ha nem születik tűzszüneti megállapodás, akkor Oroszország tovább fog harcolni – mondta a két forrás.

„Putyin már elmondta, hogy a konfliktus befagyasztása semmiképpen sem fog működni” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reutersnek órákkal azelőtt, hogy az oroszok beszámoltak volna az ATACMS-csapásokról. „A rakéták engedélyezése pedig nagyon veszélyes eszkaláció az Egyesült Államok részéről.”

Az ukrán külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta az értesüléseket.

Trump kommunikációs igazgatója, Steven Cheung a leendő amerikai elnökről azt mondta a hírügynökségnek, hogy „ő az egyetlen, aki képes összehozni mindkét oldalt, hogy tárgyalásokat folytassanak a békéről, és a háború befejezéséért és az öldöklés megállításáért dolgozzanak”.

Volodimir Zelenszkij elnök korábban kijelentette, hogy az ukránok nem nyugszanak addig, amíg az utolsó orosz katonát is kiűzik az ország területéről. Amerikai tábornokok már beszéltek nyilvánosan arról, hogy ez nagyon ambiciózus cél.

Zelenszkij: Nem lesz egyszerű, de Trump rábírhatja Putyint a háború befejezésére

Volodimir Zelenszkij arra a kérdésre, hogy reméli-e, hogy Donald Trump képes lesz hatni Vlagyimir Putyinra a háború befejezése érdekében, azt válaszolta,

nem lesz egyszerű, de azt hiszem, ha az Egyesült Államok az összes eszközt felhasználja, akkor igen, képes lehet erre.

Az ukrán elnök hozzátette, Trump sokkal erősebb, mint Putyin, és az USA, illetve annak gazdasága is erősebb Oroszországnál.

A Fox News az orosz–ukrán háború ezredik napján készített interjút a frontvonal közelében Zelenszkijjel, aki szerint egyedül diplomáciai úton lehet befejezni a háborút, bár abban bizonytalan, hogy Putyint is be kell-e vonni a tárgyalásokba.

A riporter azon kérdésére, hogy de nem az orosz elnök-e az, aki dönthet a háború befejezéséről, azt válaszolta, biztos benne, hogy ez máig nagy mértékben Putyintól függ, „de sokkal inkább az Amerikai Egyesült Államokon is múlik”. Szerinte az amerikai elnöknek ereje, hatalma és fegyverei vannak, és csökkentheti az energiahordozók árát. „Egyébként hallottam a médiában, Trump elnök jelezte, hogy az energiaforrások, az olaj árának csökkentésén gondolkodik, és erre szükség is van” – tette hozzá.

Zelenszkijnek a beszélgetés során felvetették annak a lehetőségét is, hogy az USA csökkenteni fogja a védelmi támogatásokat Ukrajna számára.

Ha csökkenteni fogják, szerintem veszíteni fogunk. Természetesen mindenképpen maradunk és harcolni fogunk. Van védelmi iparunk, de ez nem elég a győzelemhez. És szerintem a túléléshez sem elég. De lesz, ha az amerikaiak ezt választják, és akkor majd eldöntjük, hogy mit kell tennünk

– mondta.

Zelenszkij: Trump sokkal erősebb, mint Putyin

Donald Trump amerikai elnök képes lehet lezárni az ukrajnai háborút, ha az Egyesült Államok rendelkezésére álló minden eszközt felhasznál ennek érdekében – mondta Volodimir Zelenszkij a Fox News hírtelevíziónak adott, kedden sugárzott interjúban, amit az MTI szemlézett.

Az ukrán elnök a háború ezredik napján sugárzott interjúban úgy vélte, Vlagyimir Putyin orosz elnök akarata révén is befejezhető lenne a háború, ugyanakkor annak kimenetele sokkal nagyobb mértékben múlik az Egyesült Államokon, mert „Putyin gyengébb, mint az Amerikai Egyesült Államok”. Arra a kérdésre, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök képes lehet-e lezárni a háborút, Zelenszkij úgy fogalmazott: „nem lesz egyszerű, de azt gondolom, hogy ha felhasznál minden eszközt, amivel az Egyesült Államok rendelkezik, akkor igen, képes lehet erre, mert ő sokkal erősebb, mint Putyin”. Hozzátette: az Egyesült Államok elnökének „megvan az ereje, a tekintélye és a fegyverei”. Jelenleg a háború nagyon nehéz szakaszában jár, ebben a pillanatban nagyon sok múlik az Ukrajnán belüli egységen – értékelte a fronthelyzetet, hozzátéve, hogy „nagyon veszélyes lenne az, ha elveszítenénk az egységet Európán belül, és a legfontosabb az egység Ukrajna és az Egyesült Államok között”.

Beszámolt arról, hogy előzetesen beszélt Olaf Scholz német kancellárral, így tudott a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett telefonbeszélgetéséről. Az ukrán elnök elmondta: akkor a német kormányfőnek is kifejtette, hogy az orosz elnökkel való beszélgetés Pandora szelencéjét nyitja ki, mert Putyin elszigetelése részét képezi az Oroszországra gyakorolt nyomásnak. Nemcsak fegyverekkel harcolunk, hanem a diplomáciával is, a diplomácia nagyon fontos, és csak a diplomácia képes lezárni ezt a háborút – szögezte le az ukrán elnök. „Kapcsolatfelvétel a hírszerzések szintjén a háború idején is létezik az orosz féllel, sok ilyen volt, Európa és az Egyesült Államok részvételével” – fogalmazott, megjegyezve, hogy az ilyen jellegű tárgyalások nem mentek szembe Vlagyimir Putyin politikai elszigetelésével.

Olvasói sztorik