Ezt írta Michael McGrath a demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős biztosjelölt, aki szerint a jogbiztonságnak, a törvény előtti egyenlőségnek, a korrupció elleni harcnak hatása van a befektetésekre, a versenyképességre és a munkahelyekre. A Népszava emlékeztet rá, amikor az Orbán-kormány adminisztratív vagy jogi eszközökkel bizonyos cégeket versenyelőnybe hozott, az uniós kritikák és független elemzők már figyelmeztettek a belső piacot érintő problémákra.
Az Európai Bizottság (EB), amely felelős az uniós jog betartatásáért és a belső piac védelméért, egy-egy konkrét jogszabálynál már többször használta a jogosítványait. Korábban például a cementipart érintő diszkriminatív szabályok miatt, legutóbb pedig a külföldi bolthálózatokat hátrányba hozó különadó esetében kezdeményezett úgynevezett kötelezettségszegési eljárást.
Cseres Katalin, az Amszterdami Egyetemen működő Európai Jogi és Kormányzati Központ nevű kutatóintézet versenyjoggal foglalkozó docense azt mondta: a magyar médiapiac átalakítása, például a KESMA létrehozása a belső piac és a versenyjog szempontjából is jelentős. Bár Brüsszel egyes fúziókat, állami támogatásokat, kartellgyanúkat is ellenőrizhet, ám ezt sokszor elmulasztotta, pedig egy 2003-as rendelet még arra is lehetőséget adna, hogy magához vegyen olyan ügyeket, amiket a nemzeti versenyhatóság (Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal) nem kezelt megfelelően. Ezzel az eszközzel még sosem élt az unió. Szerinte a magyar rendszert saját szemszögéből jól végiggondolva építette föl Orbán Viktor, az nem értelmezhető úgy, ha csak az egyes intézkedéseket nézzük. „Ezt nem lehet, mint egy tortát fölszeletelni különböző versenyjogi vagy jogállamisági részekre”. Ezért is üdvözlendő Cseres Katalin szerint a jogállamiság jelentés kiterjesztése a közös piacra.
Arról már York Albrecht, a berlini Institut for Europäische Politik (IEP) intézet tudományos munkatársa beszélt, hogy az Orbán kormány stratégiai együttműködései átláthatatlanok, az engedélyek kiadása, a hatósági vizsgálatok sokszor önkényesek, különösen, ha külföldi cégekről van szó. Fontos lenne, ha a jövőben a Bizottság elemezné, hogyan kerüli ki a kormány a felügyeleti szerveket, miként alkalmazzák miniszteri rendeletekkel és a nemzetstratégiai érdek nevében a különböző kivételeket. Szerinte a Magyarországon működő cégek tartanak az esetleges retorzióktól és megfélemlítéstől, ezért sokszor inkább nem is szólalnak fel nyilvánosan az esetleges diszkrimináció ellen.
Brüsszelben zárt ajtók mögött mutatták be egy tanulmányt döntéshozóknak, amelyet az Institut für Europäische Politik készített. A tanulmány szerint az Orbán-kormány szelektíven alkalmazza a versenyjogot a stratégiainak nyilvánított területeken, különadókkal helyez nyomást cégekre, hogy tulajdonrészük eladására bírja őket.
Az osztrák liberális EP-képviselő, Helmut Brandstätter a Népszavának azt mondta, gyorsabbabbnak kell lennie Brüsszelnek, mert bár az árstop intézkedést például az uniós törvényekkel ellentétesnek ítélte a bíróság, mire az ítélet megszületett, a károkozás már megtörtént, az árstopot pedig ki is vezették. Ezért elvárná az Európai Bizottságtól, hogy az uniós szabályok megsértésének időszerű következményei legyenek.
