Pont ’56 miatt visszük azt a politikát, amit viszünk. (…) Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt. Mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna. Azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.
Két hete osztotta meg ezeket a gondolatait Orbán Balázs, amikor az 1956-os magyar forradalmat és Ukrajna honvédő háborúját állította eddig nem részletezett párhuzamba. A kormányfő politikai igazgatója a mandineres Kohán Mátyással folytatott beszélgetésben számos olyan állítást tett, amelyek nemcsak váratlanok voltak, de meredeken mondtak ellent a kormány, illetve a Fidesz addigi állásfoglalásainak.
Fájó problémák Orbán Balázs szavaiban
Mielőtt tágabb összefüggéseiben vizsgálnánk Orbán kijelentéseit, és mérlegelnénk utóéletét a Political Capital elemzőjével, vegyük sorba, milyen pontokon volt problémás, ellentmondó a nyilatkozata, illetve későbbi kommentárja.
- Orbán Balázs hiába dolgozik a nemzeti szuverenitást hangoztató kormánynak, az idézett nyilatkozatban teljesen ellentmond a nemzeti önvédelem alapvető jogának. Szerinte ugyanis ’56 történelmi tapasztalata alapján nem cselekszik helyesen Ukrajna akkor, amikor a területére benyomuló agresszor ellen védekezik.
- Többes szám első személyű nyilatkozata minimum azt sejteti: Magyarország nem védekezne, ha (például) orosz támadás érné, azaz megadná magát – ehhez hasonlóra még csak nem is célzott komolyan vehető politikus a rendszerváltás óta.
- A politikai igazgató eszmefuttatása ellentmond Orbán Viktor és a Fidesz magyar történelemre vonatkozó, eddig ismert felfogásának, amely pozitív szereplőknek, sőt egyenesen hősöknek tartja a ’48-as forradalmárokat, a Rákóczi-szabadságharc kurucait, a törökellenes harcokban részt vevő végvári vitézeket, és végképp nem kérdőjelezte meg az ’56-os forradalom dicsőségét és példaértékét. Orbán ez utóbbival ment szembe – ennek problematikusságát jelezte a történész Schmidt Mária nyilatkozata, aztán a kormányfő dorgáló rádiónyilatkozata, amelyben oly módon igyekezett helyreállítani az egyensúlyt, hogy „ha megint harcolni kell a hazáért, Orbán Balázs ott lesz velünk a Corvin közben”.
- Orbán Balázs szembemegy azzal is, hogy a magyar kormány – miközben elítélte az orosz agressziót – hősiesnek is minősítette Ukrajna ellenállását. Hiszen a politikai igazgató Zelenszkij elnököt felelőtlenséggel vádolja, és hibáztatja a „háborús védekezés” miatt.
- Alapvetően hibás és hamis Magyarország és Ukrajna kapcsán a párhuzam. Hiszen amíg hazánk NATO-tagállam, addig keleti szomszédunk nem. Tehát Magyarország (amely számíthatna a világ legerősebb hadseregének, az amerikainak az azonnali támogatására) és Ukrajna katonai helyzete alapvetően különbözik egy katonai agresszió esetén.
- Az interjú utáni védekezésében Orbán Balázs valótlanul állította, hogy „Ukrajna megsemmisült, és több százezer négyzetkilométer” terület elveszett. Ez nincs így, ahogy erre Rácz András katonai szakértő felhívta a figyelmet. Ukrajna hadban áll, komolyak a veszteségei, de nem semmisült meg. Pontatlan az Orbán által már Oroszországnak adott, vagy elveszettnek titulált terület nagysága is. Az sem igaz, hogy Ukrajna semmit nem ért el: Kijevet és az ország jelentős részét megvédték az orosz offenzíva elől. Orbán Balázs ehhez képest azt mondta többes szám első személyben, magától értetődően a kormány nevében beszélve: „Nem látjuk értelmét a több mint két és fél éve zajló ukrán-orosz háborúnak, amiben több százezer ember meghalt, több százezer négyzetkilométer terület elveszett, és egy ország megsemmisült. Hogy miért? A semmiért.”
- Négy nappal az interjú megjelenése a Telex kérdésére újabb ellentmondást fogalmazott meg a politikai igazgató. „Ukrajnában nem csinálnánk, Magyarországon csinálnánk” – fogalmazott az ellenállással kapcsolatban, noha a Kohánnak adott interjúban fel sem merült, hogy a magyaroknak Ukrajnában kellene harcolniuk, Orbán egyértelműen arról beszélt, hogy Zelenszkij helyében mit (nem) tettünk volna.
