A kormány nevében kiadott pénzügyminisztériumi reagálás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kabinet önmagától határolódott el, hiszen a menetrendet ő vállalta és fogadta el – nyilatkozta a lapnak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója.
Barát Gábor arra reagált, hogy Varga Mihály tárcája közölte, hogy az Orbán-kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben, a nyugdíjak értékállóságát megőrizi, a 13.havi nyugdíjakat kifizeti. Mint írták, az Európai Bizottság nyomására felkért OECD-szakértő javaslataival a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja.
A támadó hangvételű közlemény azért született, mert kiderült: elkészült az a független szakértői jelentés a magyarországi nyugdíjrendszerről, amely egyébként a kormány vállalásához kapcsolódik. Az OECD visszavezetné az előrehozott, csökkentett nyugdíjat, emelné a nyugdíjkorhatárt, és kivezetné a a Nők40 programot. Nem azonnal, hanem fokozatosan, a korhatáremelés, például, csak 2045-re érné el a 67 évet.
hiszen a pályázatában azt írta, „jogszabályt módosít”, törvényt alkot, amely „elősegíti a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságát, illetve megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségét”. Vállalta, hogy a szükséges jogszabályok már jövőre életbe lépnek.
A volt főigazgató szerint eleve teljesen megalapozatlan volt a menetrend, a feladatok ütemezése, hiszen 2024-ben választás volt, 2026-ban pedig egy még fontosabb választás lesz. Korábban is kizártnak tartotta – folytatta Barát Gábor –, hogy a kormánypárt egy szakmailag ugyan helyes, de politikailag kényes témát bedobjon a köztudatba. – Pedig lenne mit tenni, átgondolni, modellezni, hatástanulmányokat készíteni, vitára alkalmas koncepciókon, javaslatokon dolgozni – fogalmazott.
Mint elmondta: a kormány hiteltelen, naiv hozzáállása, az elhatárolódás indoka
Még az elbírálásnál sem tartanak
Magyarország jelenleg egyetlen eurócentet sem hívhat le a számára megítélt, több mint 10 milliárd euró összegű uniós alapból, amelyet eredetileg a járvány utáni gazdasági helyreállításra hoztak létre Brüsszelben. Az EU Tanács 27 alapvetően korrupcióellenes intézkedés teljesítéséhez kötötte a zárolás feloldását. Az elmúlt bő másfél évben a magyarországi hatóságok ezek közül jó néhányat teljesítettek, de még adósak az összes végrehajtásával.
A nyugdíjreform brüsszeli elbírálása csak akkor kerülhet napirendre, ha a kormány teljesíti a 27 feltételt, majd ennek nyomán az EU Tanács feloldja az alap forrásainak a blokkolását. Magyarország ezt követően nyújthatja be az első fizetési kérelmét Brüsszelben, ahol ellenőrzik, hogy adott időre végrehajtotta-e a helyreállítási tervében lefektetett reformokat. Nem teljesítés esetén az EU Tanács – az Európai Bizottság javaslata alapján – felfüggesztheti a fizetési kérelemben jelzett összeg teljes vagy részleges kifizetését.
