Hosszú a listánk, amit elvárunk az Európai Bizottságtól. Az első az, hogy tartsák be a szerződéseket: az Európai Bizottságnak nem szabadna, hogy politikai agendája legyen, mivel nem politikai testület. A bizottság mégis kettős mércét alkalmaz, többek között Magyarországgal szemben
– mondta Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese a Két választás között című panelbeszélgetésen a 33. Tusványoson.
Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője, a beszélgetés moderátora a frakcióvezetői vitát azzal a kérdéssel nyitotta meg, a jelenlévők felszólítják-e a bizottságot arra, tegyen lépéseket, hogy az ukránok indítsák újra a kőolajszállítást. Nacsa szerint a bizottságnak vissza kellene találnia eredeti szerepéhez, és a szerződések talaján kellene állnia.
Molnár Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője, aki harmadszor szerepel a Fidesz erdélyi fesztiválján, elmondta, hogy a bizottság nem mechanikus végrehajtó testület az unióban, van politikai mozgástere is. „Miért van az, hogy ezt az országot sokadszor is büntetik?” – tette fel a kérdést a szocialista képviselő, aki szerint szövetségeseket kellene keresnie nyugaton is a magyar kormánynak, és akkor talán a bizottság is rugalmasabb lenne.
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője szerint Brüsszel falai nem fognak megremegni attól, hogy a pártja odaüzen, a bizottsággal való viszonyt a kormánynak kell rendezni. Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy Magyarország energiabiztonságát szavatolni kell, ám nehezményezte, hogy arról nem folyik diskurzus a kormányoldalon, hogy azt a szénhidrogén-függést, amely Oroszországgal szemben fennáll, nem akarják-e enyhíteni. Kanász-Nagy szerint a teljes energiafelhasználásunkat csökkenteni kellene.
Azon érdemes elgondolkodni, hogy miért történik ez. A dolog nyilvánvaló: a békemisszióval és a háborúval való magyar állásponttal áll összefüggésben. Két hét alatt olyan hullámokat sikerült kavarni, ami a teljes európai, háborúpárti stratégiával szemben áll
– mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki a beszélgetésre Deutsch Tamás helyett ugrott be. Orbán szerint a békepárti erők egyre többen vannak, így idővel az európai politikának is változnia kell. „Ezek kicsinyes és pitiáner kezdeményezések, amelyekkel szembesül Magyarország” – mondta a fideszes politikus, aki úgy látja, az ukrán lobbi erős az EU-n belül. A vezeték ügyében szerinte eredményesen fognak fellépni, legalábbis a magyar diplomácia ezen dolgozik.
Nekünk is érdekünk, hogy ne ukrán-magyar konfliktusok legyenek. Ha figyelünk a szlovák miniszterelnök szavaira, az ő helyzetük még nehezebb, mivel mi tettünk lépéseket a diverzifikáció elősegítésére
– fogalmazott Orbán Balázs, hozzátéve, hogy a magyar miniszterelnök még Robert Fico visszatérése előtt, Eduard Heger hivatali ideje alatt a szlovákoknak is kiharcolta a mentességet a kőolajszankciók alól. Orbán szerint a kőolaj és a földgáz ügyében azért nem akarnak leválni az oroszokról, mert akkor egyoldalú, nyugati függés alakulna ki. Kanász-Nagy kritikájára reagálva elmondta, hogy a nem növekedés mítosza a fejlett országok ideológiája, amelyet a magyaroknak nem kell átvenni, hiszen itthon az emberek jobb béreket és életszínvonalat akarnak, amihez gazdasági növekedésre van szükség.
Molnár Zsolt azt mondta, mögöttes okai vannak annak, hogy az unióban nem mindig viselkednek korrekt módon Magyarországgal. Az energiakitettség az oroszok felé szerinte politikai függőséget is jelent, ami magyarázza Brüsszel bizalmatlanságát a kormány felé. „Ha békéről beszélsz, Putyin ügynöke vagy” – szúrt közbe erre Orbán.
Nacsa elmondta, hogy az összes szomszédunkkal kiépült interkonnektoraink vannak, melyeken keresztül a gáz érkezik, az elektromos hálózatunkat pedig Romániától Németországig összekötöttük. „Így segítettük Ukrajnát, akik rajtunk keresztül kapják az energiafogyasztásuk 40 százalékát”, mondta a KDNP-s politikus, aki szerint az, hogy semmit sem tettek az energiadiverzifikációért „az olyan messze van az igazságtól, mint ide Lacháza”.
Kanász-Nagy a nem növekedés védelmében elmondta, hogy ő a folyamatosan növekedő világban érzi rosszul magát, mivel ennek az ára a klímaváltozás, továbbá a folyamatos gyorsulás és az egyre több materiális jószág előállítása „a lelkünket is tönkreteszi”. Orbán erre válaszul elmondta, a magyar emberek ezekben a kérdésekben nem ideologikus, hanem pragmatikus álláspontot képviselnek.
Békemisszió
Huth ezután „ideológiai motozásba” kezdett, és megkérdezte a jelenlévőket: ki támogatja Orbán Viktor békemisszióját?
Kanász-Nagy erre elmondta, hogy mindenki békét akar, de az elmúlt hetek orbáni békemissziója nem hozott minket közelebb az ellenségeskedés végéhez. Lukács szerint a Jobbik következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy az igazságos békét kell megteremteni, de Orbán nem beszél arról, hogy mi hangzott el ezeken a tárgyalásokon. Molnár szintén a békemisszió valós tartalmának felfedését kérte a kormánypárti politikusoktól, köztük Orbán Balázstól, aki részt vett a kormányfő pekingi útján. „Az a jó béke, amin mindkét fél egy kicsit meg van sértődve” – mondta Molnár.
Reméljük, hogy valami utat megnyitottunk, hiszen a béke előfeltétele, hogy a kommunikációs csatornákat megnyissuk
– mondta a miniszterelnök politikai igazgatója, aki szerint úgy nem lehet békét követelni, hogy az egyik háborús féllel, nevezetesen Oroszországgal nem beszélünk. Az eddigi békekezdeményezések Orbán szerint azért nem voltak eredményesek, mert a háborúk döntő többsége nem totális győzelemmel, hanem „évekig tartó diplomáciai apró munkával ér véget”. Orbán a békemisszió transzparenciáját ért kritika kapcsán elmondta, hogy a tárgyalásokon szerzett tapasztalataikat elküldték a szövetséges kormányoknak, sőt azt a miniszterelnök honlapján is közzétették.
Orbán szerint Ukrajna, amely a harctéren akarja legyőzni Oroszországot, azért ellenséges Magyarországgal, mert békepárti politikát folytat. Megjegyezte, hogy
Molnár azt kérdezte Orbántól, hogy a béketárgyalásokon a kárpátaljai magyarságról is szó esett-e, majd neki felrótta az országot elárasztó, nyomasztó háborús plakátokat. A kormánypárti politikus elmondta, hogy minden tárgyalás a kisebbségi kérdésekkel indul, ami „kényelmetlen kérdés” Kijev számára, de ennek ellenére a kormánynak sikerült elérnie eredményeket. Hangsúlyozta, hogy a béke Kárpátalja fejlődésének záloga, így annak megteremtése a magyar kisebbség jóléte szempontjából is fontos. Orbán a plakátok jelenlétét azzal magyarázta, hogy a harmadik világháború fenyegetése miatt nem szólhatott másról a választási kampány: egyértelművé kellett tenni, hogy az idén „civilizációs sorskérdésekről kellett dönteni”.
Orbánék karanténban
Huth szóba hozta, hogy Orbán Viktor Patrióták Európáért nevű új frakcióját az európai parlamenti és bizottsági tisztségek elosztásánál nem vették számításba, hiába ez a harmadik legnagyobb képviselőcsoport.
A jobbikos Lukács nem helyeselte, hogy az EP-ben karanténba zárták a szélsőjobbot, ugyanakkor szerinte a magyar parlamenti pozíciók elosztásánál sem jár el korrekt módon a kormánytöbbség, hiszen a 2022-es országgyűlési választás után egy tömbként kezelték a parlamentbe jutó ellenzéki pártokat. Nacsa válaszul elmondta, hogy az alelnöki és bizottsági elnöki posztjait egyharmad-kétharmad arányban osztották szét a kormánypárti- és az ellenzéki képviselőcsoportok között, de az összefogás részeként induló ellenzéki pártok ebben sem tudtak megegyezni, az EP-ben pedig szerinte csak azok kapnak pozíciót, akik háborúpártiak. Molnár egyetértett abban, hogy nincs rendben, ami Brüsszelben történik, de szerinte a kormánynak is el kéne gondolkodnia azon, hogy miért bünteti őket a néppárti, szocialista és liberális többség.
Kanász-Nagy szerint minden szinten meg kellene vizsgálni az arányosság kérdését, például az önkormányzatokban. Ugyanakkor az uniós szinten ő is elítéli a nyugati erőközpontok „álságos magatartását”.
Orbán Balázs szerint a patrióták kizárása nyilvánvalóan kicsinyes bosszú. A magyar soros elnökség alatti uniós tanácsülések bojkottjáról ugyanezt gondolja: olyan nagy feneket nem kell keríteni a dolognak. „Egy háborúpárti nyomásgyakorlásról van szó, Magyarország egy alternatív megközelítést alkalmaz, amivel a többség nem ért egyet” – magyarázta Orbán. A patriótákról elmondta, hogy korábban nem fordult elő olyan, hogy az EP-ben Közép-Európának saját pártcsaládja legyen, de most lett ilyen (bár a legnagyobb létszámú delegáció benne a francia Nemzeti Tömörülésé – a szerk.)
Huth zárásként megkérdezte, hogy ki tartja fontosnak, hogy Erdélyben legyen területi és kulturális autonómiája a székelységnek. Molnár és Lukács elmondta, pártjaik támogatják az autonómiatörekvéseket, Kanász-Nagy puhábban fogalmazva arról beszélt, hogy az erdélyi magyarságot segítő ügyekben ellenzékiként is ki kell állni. Orbán Balázs elmondta: boldog amiatt, hogy ilyen nagy utat tett meg az ellenzék a határon túli magyarság támogatása terén.
Meg is vagyok lepődve, hogy ilyen szép szavakat hallok. Akármit mondok, az ezt csak gyengíti, hadd beszéljenek az urak
– mondta Orbán, Székelyföld autonómiatörekvése kapcsán pedig megismételte a miniszterelnök egy korábbi nyilatkozatát: „Támogatjuk, jobb híján”.
