Egyben minden illetékes egyetért a vörösiszappal
kapcsolatban, hogy a maró lúgos hatása rendkívül veszélyes, a további élettani
hatásáról azonban homlokegyenest ellenkező dolgokat állítanak. Míg Illés Zoltán
környezetvédelmi államtitkár arról beszélt, hogy a megszáradt por rákkeltő, a
Greenpeace pedig a magas higany- és arzéntartalmáról, addig az akadémia szakértője
a méréseikre támaszkodva azt állítja, hogy csak irritáló lehet a por.
Rákkeltő hatásról beszélnek
A FigyelőNet Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár
korábbi nyilatkozata alapján megírta, hogy a mérések alapján a veszélyes anyag
tartalmaz kadmiumot, ólmot és olyan rákkeltő anyagokat, amelyek kiszáradva
rákkeltő hatásúak lehetnek. Kedden pedig arról beszélt, hogy ha a
szántóföldekre, az utakra kiömlött vörösiszap megszárad, akkor a levegőben
terjedve okozhat egészségkárosodást, míg az ivóvízből ólom, cink és egyéb
nehézfémek juthatnak be a szervezetbe. Ez pedig rákkeltő.
KÉPGALÉRIA
A Greenpeace pénteken pedig azt közölte, hogy a hivatalos
tájékoztatásnál jóval mérgezőbb az iszap. A Greenpeace a kolontári katasztrófa
helyszínén gyűjtött iszapmintákat párhuzamosan vizsgáltatta meg a budapesti
Bálint Analitika intézettel és a bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatallal.
Az eredmények egybevágóan azt mutatják, hogy az eddig nyilvánosságot látott
adatok a valósnál jóval ártalmatlanabbnak festik le a mérgező iszap káros
hatásait.
A Kolontár térségében egy nappal a katasztrófa után gyűjtött
mintákban az arzén értéke 110 mg / kg, a higanyé 1.3 mg / kg és a krómé 660 mg
/ kg volt. Ez a teljes kiszabadult iszapmennyiségre nézve 50 tonna arzént
jelent.
A Bálint Analitika a kolontári árok vizében 0,25 mg arzén
mért literenként, ami 25-ször nagyobb az ivóvízben elfogadott egészségügyi
határértéknél. Ez a szennyezés hosszú távú kockázatot jelent a vízbázisokra és
az ökoszisztémára egyaránt.
Az arzén növényekre és állatokra egyaránt mérgező, gerinces
állatoknál és embereknél súlyos idegkárosodást okozhat. A higany
elraktározódhat a táplálékláncban – különösen a halak húsában – és az arzénhoz
hasonlóan idegrendszeri károsodást okozhat. Ahol és amíg az iszap pH-értéke
magasabb, ott ezek az anyagok viszonylag jól le vannak kötve, ám ahol a pH-érték csökken – például a folyók vizében – ott ezek a mérgező anyagok könnyebben
szabadulnak fel.
Mindezekkel szemben csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia
(MTA) közzétette ismertetőjét a vörösiszapról, amelyben felhívják a figyelmet a
maradék lúg miatti maró hatására, amely miatt igen veszélyes, de amennyiben a
lúgot semlegesíteni tudják, az anyag többé kevésbé veszélytelenné válik.
A kiömlött iszap kiszáradása szerintük nem a daganatképzés
miatt veszélyforrás, hanem mert az anyag nagyon finom szemcsékből áll, melyeket
a légáramlat könnyen felkap és levegőből a légutakba kerülhet. Itt mint por –
különösen még a semlegesítés előtt mint lúgos kémhatású anyagokat tartalmazó
por – irritálja a légutakat és a tüdőt. A porszemcsék mérete és alakja is
nagyon fontos tényező az esetleges egészségre káros hatások szempontjából.
Amennyiben nem csökkentették előzőleg az iszap lúgosságát, úgy az is kifejthet
káros hatást a tüdőre.
MTA: Illés félretájékoztat
Kótai László, az MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és
Környezetkémiai Intézetének tudományos főmunkatársa, aki a helyszínen is
hajtott végre méréseket, és már évek óta vizsgálja az ajkai vörösiszapot. Szerinte Illés Zoltán hasonlóképpen tájékoztat félre, mint amikor először elhintette,
hogy radioaktív veszélyt jelent az anyag.
A katasztrófavédelmi főigazgatóság az MTA és az ÁNTSZ méréseit, adatait tekinti autentikus és tudományos forrásnak – reagált az OKF péntek délután a Greenpeace aznapi sajtótájékoztatóján elhangzottakra. A környezetvédő szervezet két független labor vizsgálatára hivatkozva azt közölte, hogy a kolontári vörösiszap mérgezőbb a hivatalosan állítottnál.
Az ÁNTSZ folyamatosan vizsgálja az ivóvíz minőségét, amely nem haladja meg a megengedett határértékeket – írta az OKF, megjegyezve, hogy a vízmintákat az ÁNTSZ munkatársai nem a vízelvezető árok vizéből veszik, hiszen az nem ivóvíz.
A levegő és a talaj szennyezettségét illetően is folyamatosan méréseket végeznek, de eredmények csak később lesznek – tették hozzá.
A Greenpeace eredményei pedig szerinte azért nem mérvadóak,
mert azok az árokvízből származtak, ahol mindenféle lakossági hulladék is
lehet. Különösen nagy tévedésnek nevezte, hogy túl magas lehet az ólomtartalma
az iszapnak, mert éppen hogy alacsonyabb, mint ha leásnánk szinte bárhol
Magyarország területén.
Ők most az iszapból vettek mintát, az alatta lévő talajból, valamint
az iszap és a talaj találkozásánál lévő részből. Ennek alapján megállapították,
hogy minden veszélyes nehézfém és egyéb mérgező anyagból az orvosi határérték
alatt mutatható ki. A jövő héten pedig már annak az 500 mérésnek az eredménye
is ismert lesz, amelyeket most végeznek, és amelyek alapján még pontosabb képet
kaphatnak a helyzetről.
Kótai szerint egyszerű logikával is be lehet ismerni, hogy nem
lehet itt szó további mérgekről. A bauxit ugyanis az egyik talajalkotó anyagunk.
Ehhez kizárólag nátronlúgot adtak hozzá. Azután az történt az anyaggal, hogy
kivonták belőle az alumíniumot. Ennek megfelelően a vörösiszap nem más, mint a
talajt alkotó anyag mínusz alumínium, plusz nátronlúg. Ez persze a maró hatása
miatt továbbra is veszélyes, de nem található benne semmi olyan, amely bárhol
máshol a földbe leásva ne lenne.
Miközben a vörösiszapban lévő lúgról mindenki tudja, hogy
milyen veszélyekkel jár, a többi összetevőről minden nap egymásnak ellentmondó
információk jelennek meg. Elsőként még arról beszéltek, hogy az enyhén
radioaktív. Aztán kiderült, hogy a vörösiszap sugárzása messze a megengedett
egészségügyi határérték alatt van. Most nem tudjuk, hogy a környezetvédelmi
államtitkárnak és a Greenpeace-nek higgyünk vagy az akadémiának. Most éppen ez
utóbbi tűnik meggyőzőbbnek.
