Az előzetes várakozásokkal szemben nem egy keményvonalas konzervatív politikus, hanem a reformistának tartott volt egészégügyi miniszter, szívsebész Maszúd Peszeskján került ki győztesen – a szavazatok több mint 53 százalékával – az iráni elnökválasztás második fordulójából. Ugyan az iráni politikai rendszerben az elnök mozgástere sok szempontból korlátozott, az idei választásról sok minden elmondható, csak az nem, hogy tét nélküli lett volna.
A korábbi iráni államfő, Ebrahim Raiszi májusi halála alaposan megbolygatta az iráni belpolitikát. A 2021-ben megválasztott Raiszi ugyan nem a karizmájáról vagy népszerűségéről volt híres, de két szempontból is történelmi szerepet töltött be.
- Egyrészt az ő irányítása alatt zajlott le a konzervatív-keményvonalas politikai elitek hatalmi koncentrációja.
- Másrészt a legtöbb elemző szerint ő volt Ali Hamenei legfőbb vallási vezető kiszemelt utódja a legfontosabb politikai pozícióra, így ha a májusi helikopterbalesetben nem veszíti életét, évtizedekre meghatározhatta volna az ország jövőjét.
Az, hogy milyen lett volna Raiszi alatt Irán, már sosem tudjuk meg. Azt viszont, hogy mennyit tanult az elmúlt évek válságaiból a vezetés, és a reformernek tartott Peszeskján mire lesz képes, a következő időszak legfontosabb kérdése lesz.
A részvételi arány történelmi mélyponton
Az elnök jogkörének korlátozottsága ellenére az elnökválasztás fontos lakmusztesztje az iráni politikának.
Ugyanis a jelöltek mindegyike a rezsim része: vannak köztük ideológiai és politikai ellentétek, de mindannyian az iszlám forradalom rendszerének fennmaradásában érdekeltek. Ennél fogva az elnökválasztásokon való részvétel a rendszer a társadalmi legitimitását mutatja. Minél többen vesznek rajta részt, annál nagyobb a rendszer támogatottsága vagy legalább passzív elfogadása.
Ebből a szempontból az idei választás nem üzen sok jót a vezetés számára. Az első fordulóban mért 39,93 százalékos részvétel az 1979 óta fennálló rezsim legalacsonyabb választási hajlandóságát mutatja, ami még a többé-kevésbé előre eldöntöttnek tekintett 2021-es választáson is körülbelül tíz százalékponttal magasabb volt. Ráadásul Iránban az előző választásokon nem volt ritka a 70–80 százalékos részvétel sem. Ez a választói kedvetlenség elsősorban a krónikus gazdasági problémákkal és az elmúlt években felerősödött társadalmi feszültségekkel magyarázható.
