Élő Nagyvilág

Orosz rakétatámadás ért egy kijevi gyermekkórházat

Getty Images
Getty Images

Vasárnapi tudósításunkat itt olvashatják vissza. 

Kreml: nagyra értékelik Orbán Viktor békéért tett erőfeszítéseit

Nem üzent Joseph Biden amerikai elnöknek és a NATO-csúcs többi résztvevőjének Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnökön keresztül – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak, kérdésre válaszolva.

A Kreml szóvivője ugyanakkor méltatta a magyar miniszterelnök békeerőfeszítéseit.“Nagyra értékeljük, Putyin elnök úr is nagyra értékelte Orbán úr ezen erőfeszítéseit. Nyilvánvaló, hogy az érintett felek között egy egész sor nézeteltérés van, de Orbán úr valóban nagyon komoly kísérletet tesz arra, hogy megértse ezeknek a nézeteltéréseknek a lényegét, amit nagyra értékelünk” – mondta Peszkov. Orbán Viktor július 5-én tárgyalt Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről, valamint Oroszország és az Európai Unió, illetve Budapest és Moszkva viszonyáról, továbbá a jövőbeni európai biztonsági rendszer lehetséges alapelveiről.

A magyar kormányfő július 2-án Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott, és felvetette neki egy határidőhöz kötött tűzszünet lehetőségét a béketárgyalások előkészítése érdekében. Orbán Viktor hétfőn Pekingben Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt az ukrajnai rendezésről.

(MTI)

Több ország vezetője elítélte a kijevi gyermekklinika elleni rakétatámadást

Több ország, köztük Litvánia, Olaszország, Csehország, illetve az Európai Unió és az ENSZ is elítélte hétfőn a legnagyobb kijevi gyermekklinikát ért orosz rakétatámadást – írja az MTI.

Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözletét küldi a NATO-csúcstalálkozónak egy gyermekkórház bombázásával, ha bármi kétely is maradt volna afelől, hogy miért kell most minden elképzelhető támogatást megadni, és valódi garanciákat nyújtani Ukrajna jövendő biztonságához

– írta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az X-en arra reagálva, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban mikroblogján arról írt: a Kijevet ért rakétacsapások során találatot kapott az Ohmatdit nevű gyermekkórház is.

Viktorija Cmilyte-Nielsen litván parlamenti házelnök az “Ukrajna elleni háborús bűncselekmények újabb megdöbbentő példájáról” beszélt. Antonio Tajani olasz külügyminiszter szintén háborús bűnténynek nevezte a két ember életét követelő rakétatalálatot. “A háborús bűncselekményeket az egész nemzetközi közösségnek el kell ítélnie” – szögezte le. “Az olasz kormány továbbra is kiáll Ukrajna és lakossága szuverenitása mellett” – tette hozzá.

Petr Pavel cseh elnök megbocsáthatatlannak nevezte a történteket. Mint mondta, arra számít, hogy a közelgő NATO-csúcson egyetértés lesz abban, hogy Oroszország “jelenti a legnagyobb fenyegetést, amelyre mindannyiunknak fel kell készülnünk”. Denise Brown, az ENSZ Ukrajnáért felelős humanitárius koordinátora a lelkiismerettel összeegyeztethetetlennek mondta a gyermekkórházak elleni támadásokat. “A kórházak különleges védelmet élveznek a nemzetközi humanitárius jog szerint” – húzta alá. “Oroszország továbbra is kíméletlenül támad ukrán civileket. A mai légitámadások emberek tucatjait ölték, illetve sebesítették meg, és megsemmisítették Kijev legnagyobb gyermekkórházát, az Ohmatditet is. Ukrajnának most légvédelemre van szüksége. Az orosz háborús bűncselekmények elkövetőit felelősségre fogják vonni” – írta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az X-en.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint 16 sérültje van a kórházat ért rakétatalálatnak, közülük heten gyerekek. A mentőalakulatok továbbra is kutatnak a romok között esetleges további áldozatok és túlélők után. A kórházépület egy része összedőlt, az intenzív osztály, műtők és onkológiai részleg is károkat szenvedett. A támadás miatt a betegeket ki kellett menekíteni az épületből, és el kellett rendelni az kórház ideiglenes bezárását.

Lengyelország kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával

Lengyelország kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával – közölte hétfőn Donald Tusk lengyel kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott varsói sajtóértekezletén. “Ebben a dokumentumban minden szó jelent valamit, és ezeknek a szavaknak gyakorlati következményei lesznek” – jelentette ki Tusk. Felidézte: hasonló megállapodásokat már a világ 19 országa, valamint az Európai Unió egésze aláírt Ukrajnával.

(MTI)

Már 24 halottja van a hétfői orosz támadásnak

24-re nőtt a hétfői orosz rakétatámadások halálos áldozatainak száma, írja a Guardian. Többek között Kijevet, Krivij Riht és a Donyeck megyei Pokrovszkot érte rakétatámadás. A fővárosban egy gyerekkórházat is találat ért, az alábbi fotók ott készültek:

Getty Images
Getty Images
Getty Images

Orosz rakétatámadás ért egy gyerekkórházat Kijevben

Több várost is orosz támadás ért hétfőn Ukrajnában, legkevesebb húsz ember meghalt és ötvenen megsebesültek, közölte hétfőn Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.

A többi között Kijevet, Krivij Riht és a Donyeck megyei Pokrovszkot érte rakétatámadás. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy az orosz erők negyven rakétát lőttek ki. A helyi média azt írta, hogy orosz erők Kinzsal hiperszonikus, valamint Kalibr rakétával támadták az ukrán fővárost.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester azt mondta, találat ért egy gyerekkórházat, és ez volt az egyik legsúlyosabb támadás a két éve tartó háború során az ukrán főváros ellen. Hatósági adatok szerint a városban legalább hét ember meghalt, 11 megsebesült, nyolcan kórházba kerültek.

A kelet-ukrajnai Krivij Rihben az orosz rakétatámadásban tízen haltak meg, 31-en megsebesültek, közölték a helyi hatóságok. Az ország keleti részén, Pokrovszkban hárman meghaltak – tudatta a helyi kormányzó.

(MTI)

Rácz András Oroszország-szakértő: Orbán kijevi útja jól sikerült, Moszkvában viszont hülyét csináltak belőle

Kijev jól sikerült, Moszkvában viszont hülyét csináltak belőle – így értékelte Rácz András Oroszország-szakértő Orbán Viktor „békemissziójának” első két állomását. Az ukrán út sikerességét a többi között azzal indokolja, hogy:

A két vezető elég hosszan beszélt négyszemközt és konkrét gazdasági kérdések is szóba kerültek. Utóbbi olyan szempontból egyértelműen jó, hogy amikor elkezd pénzről is szó lenni, akkor onnantól már jóval racionálisabb mederbe szoktak átkerülni a viták. Itt most pontosan ez történt. (…) Fontos dolgok indulhatnak el, kezdve a magyar kisebbség nyelvhasználati jogainak javulásától új határátkelők nyitásáig. Semmi sem dőlt el, semmire sincs garancia, semmi sincs kőbe vésve egyelőre – de kezdetnek jó. Évek óta a legjobb dolog, ami magas szinten a magyar-ukrán kapcsolatokban történt. Mindkét ország diplomáciája kitett magáért, jár nekik az elismerés.

A moszkvai út Rácz szerint ennek szinte teljesen az ellentéte volt, mindössze abban hasonlított, hogy nagyon rövid idő alatt, kapkodva hozták tető alá ezt is.

Korábban is megtörtént, hogy Putyin konkrétan az Orbánnal közös sajtókonferencián szólította fel Ukrajnát a megadásra. Putyin most is ezt játszotta el: a sajtótájékoztatón elsőként megszólalva elmondta szépen újra az Ukrajnával kapcsolatos ultimátumát, Orbán pedig ott ült leforrázva és szót sem ejtett a maga remek kis „béketervéről”. (…) Másképp fogalmazva: a látogatáson az történt, hogy Putyin egyszerűen megmondta Orbánnak, hogy Viktor, itt bármiféle rendezés az én feltételeim szerint lesz, és teljesen mindegy, hogy te mit gondolsz, vagy mivel turnézol Kijevben.

Rácz szerint nemcsak ezzel alázta meg Orbánt Putyint, hanem rögtön már a megnyitóval is: Putyinnak konkrétan az ötödik mondata volt, hogy „tisztában vagyunk vele, hogy Ön itt az Európai Uniót képviseli” – „ami persze tényszerűen nem volt igaz, de innentől Orbánnak eleve egy kommunikációs defenzív helyzetből kellett indulnia. Ugyanis hiába próbál úgy tenni, mintha ő az EU-t képviselné, mindenki tudja, hogy ez nettó nem igaz.”

Stoltenberg beszélt Orbán oroszországi látogatásáról

Ukrajna NATO-tagságát nagyon súlyos kérdésnek nevezte a védelmi szövetség főtitkára az amerikai CBS News televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban, írja az MTI. Jens Stoltenberg arra a kérdésre válaszolva, hogy korábban miért említett 10 éves időtávot Ukrajna taggá válására, kifejtette,

senki nem beszélt pontosan 10 évről,

ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna háborúban áll. Úgy vélekedett: most a legfontosabb az országnak nyújtott támogatás növelése annak érdekében, hogy Ukrajna fennmaradhasson, amit bármilyen jövőbeli tagság előfeltételének nevezett.

Az észak-atlanti szervezet főtitkára a Joe Biden elnökjelöltségéről és alkalmasságáról az Egyesült Államokban kibontakozott politikai vitával kapcsolatban lényegesnek minősítette, hogy a NATO kimaradjon belpolitikai vitákból, amiknek nem válhat részévé. Megállapította, hogy a védelmi szövetségnek a közösen meghozott döntések számítanak, mint a védelmi kiadások növelése, ami sok éve fontos kérdés az Egyesült Államokban, több elnök alatt is.

Jens Stoltenberg rámutatott arra is, hogy idén már 23 tagállam védelmi kiadásai haladják meg a 10 éve kitűzött célt, a GDP 2 százalékát.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök oroszországi látogatásával kapcsolatban, kérdésre válaszolva, kijelentette, hogy a különböző NATO-tagok eltérő módon tartják a kapcsolatot Moszkvával.

Hangsúlyozta: Orbán Viktor is világossá tette, hogy nem az észak-atlanti szervezet nevében látogatott Oroszországba, az utazás pedig nem változtat a védelmi szövetség közösen hozott döntésein.
Megállapította, hogy mindenki békét szeretne, de úgy vélekedett: a békéhez vezető egyetlen út „meggyőzni Putyin orosz elnököt arról, hogy a hadszíntéren nem győzhet, hanem le kell ülnie és el kell fogadnia egy olyan megoldást, amelyben Ukrajna szuverén és független országként létezik tovább Európában”.

A meggyőzés egyetlen módjának Ukrajna további katonai támogatását nevezte Jens Stoltenberg.

Olvasói sztorik