Az államtitkár úgy értékelte, hogy az uniós forrásoknál az előlegkifizetés megemelése 35-40 százalékra 100-150 milliárd forint többletforrást biztosít a vállalkozásoknak.
Emlékeztetett arra, hogy a Széchenyi-kártya kamattámogatása a 2008. évi 1 százalékról 2009-ben 2 százalékra emelkedik, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eddigi 450 milliárd forintos kezességvállalási keretét 900 milliárd forintra emelték, az uniós forrásokon belül 250 milliárd forintot csoportosítanak át a gazdaság szereplői számára.
Radnai György, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója elmondta: szabályzatukat úgy módosítják, hogy a vállalkozások számára megkönnyítsék a kezességhez jutást.
Keller László úgy vélte, a kormány a pénzügyi válságkezelésben jelentős eredményeket ért el. Sikerült a pénzügyi rendszert stabilizálni, működik az a megállapodás, amelyet Magyarország az Európai Unióval, a Valutaalappal és a Világbankkal kötött. Eddig az IMF-hitelkeretből 4,9 milliárd eurót, az EU-s keretből pedig 2 milliárd eurót hívott le Magyarország.
Radnai György kitért arra, hogy a vállalkozások támogatásához szükséges a vonatkozó európai uniós szabályok változtatása is, amit a magyar kormány kezdeményezett, köztük a de minimis keret összeghatárának megemelése.
Magyarország uniós tagságára az a legveszélyesebb, amikor annak gazdasági hasznát kérdőjelezik meg
Magyarország európai uniós tagságának huszadik évfordulója alkalomból jelent meg Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő szerkesztésében az a tanulmánykötet, amely arra keresi a választ, hogy mennyire élt hazánk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az uniós tagság kínált. Interjúnk a szerkesztőkkel.