A júniusi EP-választásokon a szavazásra jogosult magyar fiatalok 51 százaléka voksolna. Az uniós átlag 64 százalék – idézi a Népszava az új Eurobarométer-felmérést. A közvélemény-kutatás szerint a 15–30 év közötti magyarok 28 százaléka tartja a szavazást a leghatékonyabb módnak arra, hogy hallassa hangját. (Az európai átlag 38 százalék. Több uniós országban 18 év alatt is szavazhatnak.) A magyar fiatalok 31 százaléka szerint a közösségi médiában nagyobb a hatása a véleménynyilvánításnak.
A magyar fiatalok 26, az európaiak 19 százalékát nem érdekli a politika, bizonytalan, hogy elmegy-e szavazni. A magyarok 42, az európaiak 48 százaléka jelezte, hogy az elmúlt egy évben tett valamit a társadalmi változásokért (aláírt petíciót, részt vett gyűlésen, levelet küldött politikusnak). A magyar fiatalok legkevésbé a jogegyenlőséget érintő témákban (21 százalék) voltak aktívak, ebben különböztek leginkább az uniós átlagtól, az európaiak 29 százaléka emelte fel hangját a diszkrimináció ellen.
A magyar fiatalok 76, az európaiak 67 százaléka úgy vélte, az EU hatással van mindennapi életére. Az uniós átlaghoz hasonlóan a magyarok is főleg azt várják, hogy a közösség megőrizze a békét és megerősítse a nemzetközi biztonságot. Az európai fiatalok 73 százaléka szerint az iskola felvértezte őket az álhírek felismeréséhez szükséges digitális készségekkel. A magyarok 61 százaléka vélekedik hasonlóan, ami a legalacsonyabb arány a 27 tagállamban.
Módszertan
Az Eurobarométer felmérése április 3-12. között készült, a 27 tagállam valamivel több mint 26 ezer, 15 és 30 év közötti fiatalját kérdezték reprezentatív minta alapján. A kérdezőbiztosok 1017 interjút készítettek Magyarországon.
