Kultúra ismeretlen budapest

Nem ment át az Országgyűlésen a Táncsics-börtön épületét érintő törvényjavaslat

MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Ezzel elhárult a veszélye annak, hogy az magánkézbe, vagy egy cég tulajdonába kerül.

Március 15-én, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emléknapján tettük közzé a hírt, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy 12-i törvényjavaslatban javasolta az egykor Táncsics Mihály, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos és Wesselényi Miklós börtönét is jelentő egykori várbeli József-kaszárnya a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgyak listájából való eltávolítását.

Ez első cikkünk szerint azt is jelenthette, hogy a XVIII. és XIX. századi épületrészek alkotta, 1948-tól egészen 2014-ig az Egyesült Államok birtokában lévő együttesnek a közeljövőben eltűnhet a műemléki védettsége, a javaslathoz indoklást, illetve érvelést azonban nem mellékeltek.

A felmerült ötletre egyetlen épkézláb magyarázatot találtunk: úgy gondoltuk, hogy a státuszváltozásra a 2016-ban a területen elindult régészeti feltárás miatt van szükség, az 1530-as években Szapolyai János által építtetett Erdélyi bástya, vagy a királyi rezidencia (Kammerhof) maradványainak egy része ugyanis biztosan a ma is álló, védett falak alatt van, ezek kibontása pedig túlzottan nagy változást jelentene a műemlék szerkezetében.

Két héttel később aztán kiderült, hogy a cél

nem a műemlékstátusz kiradírozása, hanem a nemzeti vagyontörvényből való kiemelése, 

ami egy lapunknak nyilatkozó, évtizedes tapasztalattal rendelkező magyar műemlékvédelmi szakember szerint azt is jelentheti, hogy

a magyar állam ezzel egy magánszemélynek, vagy valamilyen társaságnak akarja majd átadni az ingatlant, hiszen így ezt gond nélkül megteheti.

Az ügy előkerült az Országgyűlés március 19-i vitanapján, ahol Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: a Táncsics Mihály utcai ingatlan

műemléki védelme és kiemelt nemzeti emlékhely státusza továbbra is fennmarad.

Az MSZP-s Vajda Zoltán felszólalásában ugyanekkor elmondta: az állam a javaslat elfogadása esetén a tulajdonjogot ingyenesen átadhathatná, majd a házat már nem tulajdonosként, de bérlőként, egészen más célra továbbra is használhatná, kifacsart helyzetet létrehozva ezzel.

Az előállt helyzet végül néhány nappal ezelőtt oldódott meg: a Törvényalkotási Bizottság elnöke, Hende Csaba által április 4-én, az eredeti törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatban már az olvasható, hogy

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek körét érintő rendelkezés elhagyásra kerül,

így az elajándékozás vagy eladás legkisebb veszélye is elhárult.

Parlament.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik