A világ mondhatni legambiciózusabb természetvédelmi szabályozását fogadta el az Európai Parlament február 27-én. Az uniós Természet-helyreállítási rendeletet (EU NRL), értelmében 2030-ig helyre kell állítani az unió tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 30, míg 2050-ig 100 százalékát – egészen pontosan ezeket rossz állapotból jó állapotba kell hozni.
A szöveg március 22-én került volna az Európai Tanács elé, és ha elnyeri a támogatást, életbe is lép, ám mint Dedák Dalmától, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjétől megtudtuk,
Az évekig tartó egyeztetések után az Európai Parlamentben a Jobbik kivételével minden magyar képviselő, a fideszesek is a tervezet elfogadása mellett szavaztak, azonban a magyar kormány szerdán átállt az ellenzők táborába. Nincs egyedül, a tanácsban több állam is ellenzi az NRL elfogadását, így a egyelőre nem tudni, mi lesz az egészből.
A magyarokon múlhat minden
Az Euronews szerint a háttérben az áll, hogy Olaszország, Hollandia és Svédország kijelentette, a Természet-helyreállítási törvény ellen szavaz, Belgium, Ausztria, Lengyelország és Finnország pedig tartózkodik. A tanácsi szavazáson az elfogadáshoz legalább 15 tagállam támogatására van szükség, amelyek az unió lakosságának 65 százalékát képviselik.
Utóbbi arányában az NRL támogatottsága épp csak egy százalékkal lépi át a küszöböt, az eddig támogató Magyarország pedig 2,1 százalékot képvisel.
A belga elnökség e bizonytalan helyzetre való tekintettel vette le a pénteki napirendről a végszavazást, és egy kicsit több időt ad hazánknak álláspontja átgondolására.
Magyar környezetvédelmi szakemberek értetlenül állnak a magyar kormány döntése előtt, hiszen eddig következetesen támogatta a rendelet kompromisszumokkal kialakított szövegét, most pedig átállt a másik oldalra – áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország közös közleményében.
A krízis fontos és hatékony orvossága
És miért neveztük az európai természet-helyreállítási jogszabályt a legambiciózusabb tervezetnek? Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) közleményéből kiderül, hogy eddig számos korábbi, az élővilág állapotának javítását célzó nemzetközi kezdeményezés kudarcba fulladt, vagy csak igen szerény javulást eredményezett. Hiába voltak szakmailag megalapozott vállalások, ezek megvalósítása rendre elmaradt. A most elkészült EU Természet-helyreállítási rendelet alapvetően más, mivel
Az ÖK legutóbbi országos felmérése megállapította, hogy a természetes élőhelyeknek csak kevesebb, mint 10 százaléka van jó állapotban, és ez is inkább a hegyvidéki, erdős vidékekre szorítkozik. A természeti állapottal szorosan összefügg az ember számára nélkülözhetetlen szolgáltatások megléte és változatossága is, mint például az árvízvédelem, beporzás, rekreáció, turizmus, szénmegkötés, faanyag, stb.
Az élővilág állapotával áttételesen összefüggő hatások is befolyásolhatják életminőségünket, mint pl. az állati eredetű betegségek szabályozása, a zöldfelületek mentális és testi egészségre gyakorolt pozitív hatásai, a parlagfű mennyisége, a talajok termőképessége. Az összes ökoszisztéma-szolgáltatás minősége az élővilág állapotától függ, ezért alapvető befolyással van a hazai élővilág természetessége a Fenntartható Fejlődési Célok számos vállalására, mint amilyen a tiszta vízhez, az egészséges élethez való hozzáférés, vagy az éghajlatváltozás hatásainak jelentős mérséklése.
A természet-helyreállítás a jelen környezeti krízis kezelésének egyik fontos és költséghatékony módja a természet-helyreállítás, az egyre gyakoribb aszályok és új kártevők már most komolyan veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést. Az ökológusok kiemelik:
“A természet helyreállításával a téves véleményekkel szemben a mezőgazdálkodás is nyer. Például a beporzók állományának erősítése nélkül a beporzást igénylő növények terméskiesése 25-32 százalék lesz, illetve a helyreállítás a kártevők elleni védelmet is fokozza vegyszerhasználat növelése nélkül”.
