Belföld

Semjén Zsolt végre elárulta, hányan kaptak magyar állampolgárságot

Varga Jennifer /24.hu
Varga Jennifer /24.hu
A miniszterelnök-helyettes válasza alapján lecsengőben az állampolgárság-biznisz.

Vadai Ágnes (DK) arról kérdezte Semjén Zsoltot, hogy egyszerűsített honosítással eddig hányan lettek magyar állampolgárok. Felidézte, hogy a Népszava erről többször is kért konkrét adatot, ám hiába. Csak annyit lehet tudni, hogy az egymilliomodik külhoni magyar 2017. december 16-án a Sándor-palotában tette le az állampolgársági esküt és őt Áder János államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is köszöntötte.

A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter kurtán válaszolt.

Az elmúlt több mint tizenhárom évben 1 175 934 fő kapott magyar állampolgárságot (állampolgárság megállapítása a diaszpórában, míg az egyszerűsített honosítás a Kárpát-medencében volt jellemző).

Semjén Zsolt válasza alapján az utóbbi években már jóval kevesebben szereztek kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot. Ennek vélhetően az az oka, hogy sok csaló lebukott.

Frissítünk!

Vadai K. Endréről is kérdezte

A Demokratikus Koalíció képviselője arra is Semjén Zsolttól várt választ, hogy szerinte alkalmas volt-e presbiternek a bicskei pedofilügyben bűnsegédlet miatt elítélt K. Endre. Az egyházpolitikáért is felelős KDNP-s miniszter ezúttal is jelezte, hogy az Alaptörvény értelmében Magyarországon az állami és vallási közösségek teljesen különváltan működnek.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló sarkalatos törvény szerint a vallási közösségek felügyeletére és irányítására az állam szervet nem működtethet, és nem hozhat létre. A kormánynak tehát semmi köze ahhoz, hogy bármely egyházon belül kit és milyen tisztségre választanak meg, tette hozzá.

Szerinte a kérdés nagyon rossz emlékezetű időket idéz, mert Vadai Ágnes abból a feltételezésből indulhat ki, hogy az államnak lehet beleszólása az egyházak belügyeibe és szabályaiba.

A Magyar Közlönyben az egymást követő köztársasági elnökök határozatai pontosan jelzik, hogy sokáig működött az úgynevezett állampolgárság-biznisz, a kettős állampolgársággal főleg Ukrajnában, illetve  Oroszországban éltek vissza. Ilyenkor az államfő visszavonja az állampolgárságot.

Eddig ilyen ügyben a legszokatlanabb döntést talán Novák Katalin hozta, amikor a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely előterjesztésére visszavonta egy már Kisvárdán született 10 éves magyar kislány állampolgárságát. A döntés alapja a Munkácson született anya és gyermeke esetében is a magyar állampolgárságról szóló törvénynek az a paragrafusa volt, amely szerint visszavonható az állampolgárság attól, aki azt a jogszabályok megszegésével, valótlan adatok közlésével, adatok, tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.

A minap derült ki, hogy olyan ukrán-magyar kettős állampolgárok kaphattak szociális juttatást Németországban, akiknek ez nem járt volna, ezért vizsgálat indult. Az egyszerűsített honosítás ugyanakkor régóta gondot jelent az amerikaiaknak is, akik többször jelezték, náluk biztonsági kockázatot okoz, ha olyanok jutnak magyar útlevélhez (így beutazási engedélyhez), akik vették a papírjaikat.  .

Kapcsolódó
Miért szigorított valójában az Egyesült Államok a magyarok vízummentességén?
Az Egyesült Államok szerint csaltak az egyszerűsített honosítással, ami biztonsági kockázatot jelent. A magyar kormány viszont arra hivatkozik, hogy az amerikaiak határon túli magyarok adatait kérték. Igaz, eredetileg nem Joe Biden, hanem még Donald Trump.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik