Élő Nagyvilág

Navalnijra emlékező embereket vettek őrizetbe Oroszországban

Alexander NEMENOV / AFP
Rendőrök őrizetbe vesznek egy nőt, miközben többen a politikai elnyomás áldozatainak emlékművénél virágot helyeznek el az előző nap egy büntetőtelepen elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető emlékére Moszkvában 2024. február 17-én.
Alexander NEMENOV / AFP
Rendőrök őrizetbe vesznek egy nőt, miközben többen a politikai elnyomás áldozatainak emlékművénél virágot helyeznek el az előző nap egy büntetőtelepen elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető emlékére Moszkvában 2024. február 17-én.

Az előző nap legfontosabb eseményeit itt olvashatják. 

Az ukrán szárazföldi erők szerint ukrán hadifoglyokat végeztek ki az oroszok

Orosz katonák agyonlőttek vasárnap két ukrán katonát azután, hogy utóbbiak már megadták magukat – közölte az ukrán szárazföldi erők sajtószolgálata a Telegramon.

Ma reggel a (keleti országrészben harcoló) Horticja hadműveleti és stratégiai csapatcsoport szektorában az oroszok ismét kimutatták a nemzetközi humanitárius joghoz való hozzáállásukat azzal, hogy lelőttek két ukrán hadifoglyot

– áll az üzenetben.

Az ukrán katonák kivégzéséről egy félperces videófelvételt is közzétett a sajtószolgálat. A felvételen  látható, hogyan közelednek a felfegyverzett oroszok egy lövészárokban két ukránhoz, akiknek nincs fegyver a kezükben, és nem tanúsítanak ellenállást. Egy pillanatban az egyik orosz gépkarabéllyal tüzet nyitott mindkét ukrán katonára, és további sorozatokat lő beléjük, miután már a földre zuhantak.

Azt, hogy pontosan hol történt ez a háborús bűncselekmény, a szárazföldi erők nem közölte. Az UNIAN ukrán hírügynökség a közösségi oldalakon közzétett hozzászólásokra hivatkozva, azt írta, hogy az eset Donyeck megyében, az orosz megszállás alá került Szoledar várostól északkeletre fekvő Veszele falu közelében történhetett.

Az UNIAN a DeepState ukrán elemzőportál Telegram-csatornájára hivatkozva közölte azt is, hogy az orosz megszállók hat, fogságba esett ukrán katonát lőttek le az avgyijivkai Zenit elnevezésű katonai állásban, ahonnan pénteken vonultak ki az ukrán csapatok. A kivégzett foglyokat hozzátartozóik és bajtársaik egy videófelvételről ismerték fel, amelyet az oroszok tettek közzé az interneten. A hatból négy olyan sebesüléseket szenvedett, hogy nem tudott járni, két katona pedig velük maradt a több napja körbezárt álláson, így estek fogságba. Az információt a Szlidsztvo.info független ukrán hírportál is megerősítette, közölve három ukrán katona hozzátartozóinak nyilatkozatait, akik az orosz videofelvételen felismerték rokonuk holttestét. A 110. ukrán rohamdandár sajtószolgálata a hírportálnak ugyanakkor azt mondta , hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják egyelőre, hogy a videofelvétel a kivégzett sebesült ukrán katonákról valóban Avgyijivkában készült. (MTI)

Lelőttek egy orosz vadászbombázót

Egy újabb orosz katonai repülőgép, egy Szu-34-es  megsemmisítéséről számolt be vasárnap az ukrán légierő – közölte az MTI. Mikola Olescsuk, a légierő parancsnoka Telegram-üzenetében hozzátette, hogy a kora reggel lelőtt gépen kívül a légvédelmi erők megsemmisítettek még 12 Sahid típusú kamikazedrónt és egy H-59-es rakétát.

Az ukrán vezérkar reggeli harctéri jelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 402 ezret. Az ukrán erők szombaton három orosz repülőgépet semmisítettek meg, ezen felül egyebek mellett

  • 11 harckocsit,
  • negyven tüzérségi
  • és három légvédelmi rendszert,
  • továbbá 36 drónt.

A jelentés szerint az elmúlt nap alatt 82 katonai összecsapás történt. Az orosz hadsereg 13 rakéta- és 104 légicsapást mért Ukrajnára, és 169-szer nyitott tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre.

Artem Liszohor, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy

az egyik eltalált orosz katonai gép pilótája szándékosan lakott terület fölé, Antracit térségébe irányította eltalált gépét.

Szavai szerint ez a gép szombaton több irányított bombát dobott az ukrán védők állásaira. „A pilóta, miután észlelte, hogy eltalálták a repülőgépét, kizárólag magára gondolt, ezért a gépet nem mezőre vagy erdőre, hanem Luhanszk megye orosz megszállás alatti lakott területére irányította. Gyakove falu lakói látták, hogyan gyilkol civileket ez az orosz katona” – fogalmazott a kormányzó, kiemelve, hogy a gép a településen csapódott be. Hozzátette, hogy egyelőre nem ismert, hányan estek áldozatul a faluban.

A Donyeck megyei ügyészi hivatal arról tájékoztatott, hogy a régióban lévő Kramatorszk és Szlovjanszk városok elleni szombati orosz támadások halálos áldozatainak száma négyre nőtt, miután a mentést végzők kiemelték a romok alól egy iskolai biztonsági őr és egy idős nő holttestét. A két városra csaknem egyidőben mértek csapást az orosz erők.

Szombaton kora délután a szomszédos Harkiv megyei Kupjanszk lakott területére dobott le bombát az orosz légierő. Károk keletkeztek három kétszintes épületben, a romok alól két holttestet emeltek ki és négy embert mentettek ki élve a szakemberek – közölte a megyei katasztrófavédelmi szolgálat.

A Nyugat elnevezésű műveleti parancsnokság arról számolt be a Telegramon, hogy a zaporizzsjai műveleti szektorban harcoló ukrán csapatok visszaverték az orosz erők szombati rohamát, utóbbiak emiatt visszavonultak korábbi állásaikba. A tájékoztatás szerint 18 orosz haditechnikai eszköz semmisült meg – köztük három harckocsi –, mintegy hetven orosz katona vesztette életét és nyolcvan sebesült meg.

Meghosszabbítja a brit kormány az ukrán menekültek tartózkodási engedélyeit

A londoni belügyminisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint mindazok, akik az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kezdete után bevezetett, meghatározott időre szóló vízumtípusok valamelyike alapján élnek Nagy-Britanniában, az eredeti lejárati határidőhöz képest 18 havi hosszabbítást kérvényezhetnek – írja az MTI.

A brit kormány az Ukrajna elleni orosz invázió után háromféle fő vízumtípust dolgozott ki az ukrajnai menekülteknek.

  • Az egyik a Homes for Ukraine nevű befogadási rendszer, amelynek alapján nagy-britanniai lakosok saját ingatlanaikban szállást nyújthatnak ukrajnai menekülteknek.
  • A másik a Ukraine Family Scheme nevű családegyesítési program. Ennek alapján ukrán állampolgárok csatlakozhatnak Nagy-Britanniában élő brit állampolgárságú hozzátartozóikhoz, vagy olyan rokonaikhoz, akiknek már van állandó nagy-britanniai letelepedési engedélyük. Ezt a vízumtípust kérvényezhetik a Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárok ukrajnai családtagjai is a nem uniós országokból származó hozzátartozók számára korábban meghirdetett brit családegyesítési program (EU Settlement Scheme Family Permit) alapján.
  • Az ukrán menekültek számára kialakított tartózkodási engedélyek harmadik típusa a Ukraine Extension Scheme, amely kiterjeszti a háború előtt kiadott, de időközben lejárt vízumok érvényét.

A három vízumtípus a bevezetés idején három évre szóló letelepedési engedélyt biztosított a jogosultaknak. A londoni belügyminisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint azonban mindazok, akik e három vízumtípus valamelyike alapján élnek Nagy-Britanniában, 2025 elejétől kérvényezhetik vízumuk másfél évi meghosszabbítását.

Az ukrán állampolgároknak kiadott első menekültvízumok ugyanis jövő márciusban lejártak volna, de a hosszabbítással azok is legalább 2026 szeptemberéig maradhatnak, akik az elsők között folyamodtak tartózkodási engedélyért – áll a brit belügyi tárca vasárnapi ismertetésében. A minisztérium adatai szerint a háború kezdete óta 283 ezer ukrán állampolgár lelt menedékre Nagy-Britanniában, és London 11,8 milliárd font (csaknem 5400 milliárd forint) katonai, humanitárius és gazdasági segélyt nyújtott Ukrajnának.

Oroszország szerint maradtak még ukrán csapatok az avdijivkai kokszüzemben

Miután Oroszország kijelentette, hogy az ukránok visszavonulása után elfoglalta az ukrán Avdijivka városát, most Moszkva azt állítja, hogy a háború egyik legintenzívebb csatája után az ukrán csapatok egy része még mindig a hatalmas helyi kokszgyárban rejtőzködik – jelentette a Reuters.

A Donbász régió teljes ellenőrzésében kulcsfontosságú Avdijivka eleste Oroszország legnagyobb győzelme Bahmut városának 2023 májusában történt elfoglalása óta. Ukrajna korábban azt közölte, hogy visszavonta katonáit a városból, nehogy a hónapok óta tartó heves harcok után teljesen bekerítsék őket.

Ám az oroszok szerint még rejtőzködnek ukrán katonák a szovjet korabeli kokszgyárban, amely egykor Európa egyik legnagyobb üzeme volt. Igor Konaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, intézkednek arról, hogy megtisztítsák a várost fegyveresektől és hogy blokkolják a gyárban tartózkodó ukrán egységeket.

Az ukrán hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak a témában.

Több mint 400, Navalnij emléke előtt tisztelgő embert vettek őrizetbe Oroszországban

Egy neves jogvédő csoport szerint több mint 400 olyan embert vettek őrizetbe Oroszországban, akik a pénteken elhunyt Alekszej Navalnij ellenzéki vezető emléke előtt tisztelegtek – írja az Associated Press (AP) hírügynökség alapján a Guardian.

Az OVD csoport szerint több mint 200 letartóztatás történt Szentpéterváron, Oroszország második legnagyobb városában. Köztük volt Grigorij Mihnov-Vojtenko, az apostoli ortodox egyház – az orosz ortodox egyháztól független vallási csoport – papja, aki a közösségi médiában bejelentette, hogy megemlékezést kíván tartani Navalnijért, ezután szombat reggel letartóztatták az otthona előtt. Gyűlés szervezésével vádolták meg, és egy rendőrőrs fogdájában helyezték el, de később agyvérzéssel kórházba került – jelentette az OVD-Info.

Az AP úgy tudja, hogy a szentpétervári bíróságok a pénteken őrizetbe vett személyek közül 42-t egytől hat napig terjedő börtönbüntetés letöltésére köteleztek, míg kilenc másik személyt pénzbírsággal sújtottak. Moszkvában legalább hat embert 15 nap börtönbüntetés letöltésére köteleztek az OVD-Info szerint. A déli Krasznodar városában egy személyt, Brjanszk városában pedig további kettőt börtönbe zártak – közölte a csoport.

Kapcsolódó
Tudatosan választott tragikus sorsot: jelképpé válhat Navalnij halála
Meghalt a jelenkori orosz ellenzéki mozgalmak legismertebb képviselője, Alekszej Navalnij. A történtek párhuzamba állíthatók egy másik ellenzéki, Borisz Nyemcov kilenc évvel ezelőtti meggyilkolásával. Mindkettejük halála a Putyin-rezsim jelképévé válhat hosszabb távon.

Biden Zelenszkijnek: Bízom az amerikai katonai segély folytatásában

Joe Biden amerikai elnök közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy bízik a Kijevnek nyújtott amerikai katonai segély folytatásában, amelynek megszavazását jelenleg a kongresszusban akadályozzák.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa szombaton az ukrán kivonulást és Avdijivka elestét az amerikai kongresszus „tétlensége” bizonyítékának nevezte.

Harcolni fogok azért, hogy (az ukránok) megkapják a szükséges muníciót

hangoztatta a demokrata elnök.

Joe Biden abszurdnak és etikátlannak nevezte a katonai segélyek folyamatos blokkolását a kongresszus részéről. Az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője, Adrienne Watson sürgette az amerikai parlamenti képviselőket, hogy „késedelem nélkül” hagyják jóvá a 60 milliárd dolláros segélycsomagot.

Az elnök arról is beszélt, hogy az amerikai katonai segítség folytatása nélkül félő, hogy újabb ukrán város kerül az orosz fegyveres erők kezére.

Ukrajna hónapok óta reménykedett abban, hogy megszavazzák ezt a kulcsfontosságú segélyt, amelyről a második hivatali ciklusáért kampányoló Joe Biden kormánya döntött, de a republikánus ellenzék a kongresszusban akadályozza.

(MTI)

Putyin nem jelent egzisztenciális veszélyt Európára – véli egy amerikai szenátor

Nem hiszem, hogy Vlagyimir Putyin egzisztenciális fenyegetést jelentene Európára nézve, és ha mégis, akkor ez arra utal, hogy Európának agresszívabb szerepet kell vállalnia saját biztonsága érdekében,

jelentette ki J. D. Vance amerikai szenátor a müncheni biztonságpolitikai konferencián vasárnap. A republikánus politikus úgy gondolja, hogy az ukrajnai háború a tárgyalóasztal mellett fog véget érni, és hogy Ukrajnának, Oroszországnak, Európának és az Egyesült Államoknak is van oka arra, hogy leüljön tárgyalni.

Donald Trumpnak arra kijelentésére reagálva, miszerint a volt elnök arra bátorítaná Oroszországot, hogy támadja meg a nem fizető NATO-tagországokat és újabb elnöksége esetén nem tartaná be a NATO alapszerződésében rögzítetteket, Vance azt mondta: „Úgy gondolom, hogy itt egy olyan alapvető kérdésről van szó, amelyre Európának is rá kell ébrednie. És ezt a barátság, nem pedig a kritika szellemében mondom. Mert nem gondolom, hogy ki kellene lépnünk a NATO-ból, vagy hogy el kellene hagynunk Európát. De úgy gondolom, hogy más irányba kellene fordulnunk. Az Egyesült Államoknak jobban kell összpontosítania Kelet-Ázsiára, ez lesz az amerikai külpolitika jövője a következő negyven évben.”

(Guardian)

A franciák többsége támogatja az Ukrajnának nyújtott támogatás folytatását egy felmérés szerint

A franciák többsége azt szeretné, ha Párizs fenntartaná vagy növelné a támogatását Ukrajnának, amely közel két éve konfliktusban áll Oroszországgal – derült ki a La Tribune Dimanche című hetilap számára készített Ispos közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet szombat este tettek közzé.

A Franciaországban megkérdezettek csaknem háromnegyede úgy véli, hogy a Kijevbe irányuló humanitárius szállítmányok (gyógyszerek, élelmiszerek stb.) szállítását fenn kell tartani (a megkérdezettek 44 százaléka) vagy növelni kell (32 százalék).

A felmérést február 13. és 15. között végezték el ezer, Franciaország szárazföldi részén élő, 18 éves és idősebb emberből álló reprezentatív minta megkérdezésével.

A közvélemény-kutatás szerint a francia fegyverek Ukrajnába történő szállítását folytatni kellene (41 százalék) vagy növelni (21 százalék), míg a megkérdezettek 38 százaléka ellenezte. A francia katonai segítségnyújtás támogatottsága azonban 10 százalékponttal csökkent a 2023 júniusához képest.

A lakosság többsége (70 százalék) helyesli az Oroszországgal szemben az ukrajnai inváziót követően bevezetett gazdasági szankciókat, míg 30 százalék szerint csökkenteni kellene azokat.

Az ukrán menekültek franciaországi befogadását illetőn, a megkérdezettek 46 százaléka szeretné, ha ez folytatódna, 19 százaléka pedig növelné. Mintegy 35 százaléka szeretné, ha csökkentenék a menekültek számát, ami 11 százalékponttal több, mint a felmérés szerint 2023 júniusában.

(MTI)

Zelenszkij: A fegyverszállítmányok lelassulása miatt Ukrajna területeket veszít

A fegyverszállítások lassulása közvetlen hatással van a frontvonalra, és arra kényszeríti Ukrajnát, hogy területeket engedjen át – jelentette ki a müncheni biztonságpolitikai konferencián szombaton Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán elnök a Guardian megfogalmazásában „kétségbeesett könyörgést intézett” a résztvevőkhöz azért, hogy országának újabb fegyvereket kérjen, miközben a hadseregének parancsnokai bejelentették, hogy az ukrán csapatok kivonulnak a kulcsfontosságú keleti Avdijivka városból. Ezzel Moszkva tavaly május óta első nagyobb katonai győzelmét aratta.

Zelenszkij kijelentette:

Ukrajna mesterséges fegyverhiányban tartása, különösen a tüzérség és a nagy hatótávolságú képességek terén, lehetővé teszi Putyinnak, hogy alkalmazkodjon a háború jelenlegi intenzitásához.

ORFK: csaknem tizenkétezren érkeztek Ukrajnából szombaton

Az ukrán-magyar határszakaszon 5220-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül 6574-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Jelentést tett Avdijivka bevételéről a Kremlben az orosz védelmi miniszter

Teljes ellenőrzése alá vonta az orosz hadsereg Avdijivka várost a Donyec-medencében – jelentette Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szombat este a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

Sojgu szerint „az ukrán fegyveres erők erős védelmi csomópontját” az Andrej Mordvicsov vezérezredes parancsnoksága alatt álló Központ csapatcsoport foglalta el, az orosz erők 31,75 négyzetkilométeres területet vettek ellenőrzésük alá. A miniszter beszámolója értelmében az ukrán fél veszteségei a városért vívott harcokban az elmúlt 24 órában meghaladták a másfél ezer katonát.

A hadseregtábornok közölte, hogy tart Avdijivka „megtisztítása”, valamint a várost elhagyó és az avdijivkai koksz- és vegyiüzemnél lévő ukrán egységek „blokkolása”. Elmondása szerint a folyamatos orosz tűz alatt csak néhány ukrán alegységnek szórványosan sikerült elhagynia Avdijivkát, fegyvert, hadfelszerelést hátrahagyva.

Sojgu rámutatott, hogy a háború előtt 37 ezer lakosú város elfoglalása lehetővé tette frontvonal eltávolítását a 18 kilométerre délebbre fekvő Donyecktől, amelyet így biztosítottak az ukrán tüzérségi csapásoktól. A miniszter szerint az orosz erők folytatják az offenzívát a Donyec-medencében. Putyin a Telegramon közölt üzenetben mondott köszönetet a város „felszabadításában” részt vett alakulatoknak.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnapra virradóra kiadott közleménye szerint Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egy nappal azután adta ki a visszavonulási parancsot, hogy a katonái elkezdtek ellenőrizetlenül menekülni Avdijivkából.

(MTI)

Olvasói sztorik