Tudomány zöldövezet

Úgy tűnik, a majmoknak is van humorérzékük

Martin Harvey / Getty Images
Martin Harvey / Getty Images

Egy friss tanulmány alapján a játékos kötődés jeleit dokumentálták négy emberszabású fajnál – írja a Phys.org. Az embereknél már nyolc hónapos korban kialakul mások vicces ugratása, úgy tűnik, a humor hasonló formája egyes majmokra is jellemző.

Az emberekhez hasonlóan az incselkedés az érintett fajoknál is provokatív, tartós, valamint a meglepetés és a játék elemeit tartalmazza.

A friss eredmények azt sugallják, hogy a humor előfeltételei legalább 13 millió évvel ezelőtt alakultak ki az emberi evolúciós ágban.

A viccelődés az emberi interakció fontos része, amely a társas intelligenciára, a jövőbeli cselekvések előrejelzésének képességére, valamint a mások elvárásainak felismerésére és értékelésére épül. A játékos ugratás első formái az embereknél még azelőtt megjelennek, hogy a csecsemők kimondanák első szavaikat.

A viselkedés formái az ismétlődő provokációk, amelyek gyakran meglepetéssel járnak. A csecsemők úgy incselkednek a szüleikkel, hogy játékosan felajánlanak és visszavesznek tárgyakat, megszegik a társas szabályokat, és megzavarják mások tevékenységét.

A szakértők most orangutánokat, csimpánzokat, bonobókat és gorillákat vizsgáltak. Isabelle Laumer, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem és a Max Planck Állatviselkedési Intézet munkatársa szerint az emberszabásúak kiváló jelöltek a viselkedés meglétére, mivel közeli rokonaink, társas játékokat folytatnak, nevetnek és viszonylag kifinomult megértést mutatnak mások elvárásaival kapcsolatban.

Így ugratnak a majmok

A kutatócsoport olyan spontán társas interakciókat elemzett, amelyek játékosnak, enyhén zavarónak vagy provokatívnak tűntek. Ezen interakciók során a kutatók megfigyelték az incselkedő cselekedeteit, testi mozdulatait, mimikáját, és azt, hogy a tréfálkozás célpontjai hogyan reagáltak. Az állatok szándékosságát is értékelték azáltal, hogy a viselkedés egy adott célpontra irányult-e, hogy az tartósan fennállt vagy fokozódott, és hogy az incselkedők a célpont válaszára vártak.

A kutatók megállapították, hogy az orangutánok, a csimpánzok, a bonobók és a gorillák mind szándékosan provokatív viselkedést tanúsítottak, amelyet gyakran a játék jellegzetességei kísértek. A kutatók 18 különböző incselkedő viselkedési formát azonosítottak.

Úgy tűnt, a viselkedések gyakran a reakciót vagy a célpont figyelmének kiváltását szolgálták. Az ugratás gyakran tárgyak vagy testrészek meglengetését, bökdösést, közelről bámulást vagy szőrhúzást foglalt magába.

Bár a tréfálkozás sokféle formában jelentkezett, több szempontból is különbözött a klasszikus játéktól. „A játékos ugratás az emberszabású majmoknál egyoldalú, nagyon sokszor a kötekedő részéről érkezik az egész interakció során, és ritkán viszonozzák” – mondta Erica Cartmill, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa.

A viselkedés főként akkor fordult elő, amikor a majmok nyugodtak voltak, és hasonlóságokat mutattak az emberek viselkedésével.

A gyerekek ugratásához hasonlóan a majmok játékos ugratása egyoldalú provokációt, válaszvárást – amely során az ugrató a célpont arca felé néz közvetlenül az ugratási cselekvés után –, ismétlést és a meglepetés elemeit foglalja magába

– nyilatkozta Laumer.

A kutatók megjegyezték, hogy Jane Goodall és más terepi primatológusok már évekkel ezelőtt megemlítették a csimpánzoknál előforduló hasonló viselkedésformákat, de ez az új tanulmány az első, amely szisztematikusan vizsgálja a jelenséget. A szakértők abban bíznak, hogy publikációjuk más kutatókat arra ösztönöz majd, hogy több fajnál is tanulmányozzák ezen viselkedést.

Kapcsolódó
Jane Goodall üzent a magyaroknak
Jane Goodall nemrég megjelent könyve kapcsán ismét Magyarországra látogatott, egy sajtóeseményen pedig a 24.hu kérdéseire is válaszolt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik