Tudomány

Így állt bosszút a magyar kormány

A frankhamisítási botrány szálai a legmagasabb kormánykörökig vezettek 1925-ben, a francia gazdaságot akarták megroppantani. Trianonért.

A titkosszolgálatok gyakran alkalmazták a pénzhamisítást a versailles-i békerendszer által átformált Európában, de korábban sem volt ismeretlen, hogy a kormányok ily módon igyekeztek zavart kelteni. A francia hatóságok például a megszállt Ruhr-vidéken hamis német márkát bocsátottak forgalomba, amit Berlin a frank hamisításával torolt meg. A milánói Sforzák már a XV. században így próbálták aláásni a velencei bankok hitelét, de a britek is bevetették a forradalmi Franciaországban, majd a fiatal Egyesült Államokban – írja a Rubicon.hu.

Bosszú Trianonért

Az MTI 1925. december 19-én számolt be arról, hogy Hágában három magyar állampolgártól összesen 10 millió frank értékben foglaltak le hamis bankjegyeket. Az ügy összes részletét máig nem sikerült tisztázni, ám annyi biztos: az összeesküvők a legfelső politikai körökkel is kapcsolatba léptek. Windischgrätz Lajos herceg, egykori közellátási miniszter 1922-től kísérletezett hamis ezerfrankosok gyártásával, míg végül egy német szakértő, Arthur Schultze segítségét kérte. A motivációt illetően több verzió is elterjedt, a legismertebb szerint így akartak bosszút állni Franciaországon az igazságtalan trianoni békediktátumért.

A „munka” az Állami Térképészeti Intézet Retek utcai épületében folyt tovább. Valószínűsíthető, hogy gróf Teleki Pál korábbi miniszterelnök aktív szerepet vállalt a hamisítást végrehajtó gárda megszervezésében, sőt, a csalásban több állami szerv – például a szükséges nyomdagépeket megrendelő Pénzügyminisztérium – is részt vett. Gróf Bethlen István akkori kormányfő bűnrészességét ugyanakkor azóta sem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani.

Azonnal lebuktak

A csalók keményen dolgoztak, de a vízjelet nem tudták lemásolni, és a speciális papírt sem sikerült beszerezniük. A későbbi szakértői vélemény az elkészült 30 ezer bankjegyből 4400-at nevezett elfogadhatónak, de még ezek is gyengék voltak a hozzáértő szem megtévesztéséhez. Ettől függetlenül hosszú ideig gyűrték és taposták a bankókat, míg akcióba léptek. Jankovich Arisztid ezredes volt az, akinek két bőröndnyi hamis pénzt kellett Hágában egy pénzváltóban átadnia két megbízottnak. Csakhogy Jankovich vélhetően tévedésből fel akart váltani egy hamis ezerfrankost, és azonnal lebukott.

Ráadásul nagyon szerencsétlenül viselkedett: előbb diplomáciai státusára hivatkozott, majd megpróbálta elrejteni a nála maradt hamis bankjegyeket. A nyomozás gyorsan lebuktatta a bűnszervezetet, a magyar kormány bűnrészessége is hamar világossá vált. Óriási botrány kerekedett, az ellenzék és az emigráció igyekezett kihasználni a helyzetet a kormány megbuktatására, a rendszer átformálására. Mindezzel a franciák is számot vetettek. Ismerték az ellenzék széttagoltságát, tartottak Gömbös Gyulától és a fajvédőktől, de a brit diplomácia is közbelépett, ezért elálltak szándékaiktól. A francia hatóságok 1926 elején nem törekedtek már újabb gyanúsítottak bevonására, így a Kúria alig fél év után lezárta az ügyet.

Windischgrätz Lajos herceg és Nádosy Imre országos főkapitány négy, illetve háromés fél évet kapott, 1928-ban mindketten kormányzói kegyelmet kaptak. A háttéralkuknak köszönhetően Teleki Pál és Bethlen István kormánya megmenekült a felelősségre vonástól, a botrány azonban súlyosan rombolta Magyarország hírnevét. Bár a tettet a magyar közvélemény pozitívan ítélte meg, a nyugat-európai kabarékban még sokáig élcelődtek azon a magyaron, aki tévedésből jó pénzzel fizetett.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik