Bedő Dávid, a Momentum parlamenti képviselője november 6-án a Parlamentben arról kérdezte Orbán Viktort, hogy amikor pár héttel korábban Vlagyimir Putyinnal találkozott Kínában, volt-e „ahhoz bátorsága, hogy feltegye neki a kellemetlen kérdéseket.” Az egyik ilyen kérdés Bedő szerint az lett volna, hogy „miért nevezték ’56-os hőseinket, szabadságharcosainkat fasisztának?”
Orbán Viktor erre a kérdésére nem válaszolt, de mindez mutatja, hogy az új, a 11. osztályosoknak szóló orosz tankönyv, amely immár az egyetlen engedélyezett történelemtankönyv Oroszországban, még mindig hullámokat vet a magyar politikában.
A 24.hu-n már augusztusban írtunk arról, hogy Vlagyimir Megyinszkij korábbi orosz kulturális miniszter, aki jelenleg elnöki tanácsadó és egyben az új tankönyv szerzője is, a fasiszta jelzőt használta 1956 felkelői kapcsán. Egészen pontosan az új orosz történelemtankönyvben az ’56-os fegyveres felkelőket, illetve egy részüket fasiszta múltúnak nevezték, továbbá a magyar forradalomról azt írták, hogy azt nyugati titkosszolgálatok katalizálták, segítették elő.
Az utóbbi állítást korábbi cikkünkben többek között Charles Gati Vesztett illúziók című kötete alapján cáfoltuk. Felidéztük, hogy a „budapesti amerikai követségen mindössze egyetlen ember beszélt kifogástalanul magyarul, őt azonban a forradalom napjaiban a legkülönbözőbb magyarországi csoportosulásoktól és egyes személyektől érkező beadványok kezelése kötötte le.”
Az orosz tankönyv másik állításáról, a „felkelők lefasisztázásáról” Eörsi László történész, az 1956-os Intézet Alapítvány munkatársa nyilatkozott a 24.hu-nak augusztusban.
A történész a Kádár-kor kezdetén keletkezett, a forradalom és szabadságharc leverése utáni időszakból talált a „fasiszta múltú fegyveres felkelőkről” egy belső használatra készült belügyi statisztikát. Ezt az összesítést maguk a forradalom leverői, a megtorlást végrehajtó rendőrök, belügyesek állították össze, és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) maradt fenn.
Eörsi ennek kapcsán a 24.hu-nak elmondta, az ÁBTL-ben viszonylag gazdag adattár érhető el 1956-tal kapcsolatban. „Nyomozati és operatív dokumentumok készítése mellett a beosztott elvtársaknak számos aspektusból kellett feltárást végezniük, és ezt meg is tették az elvárások szerint” – jegyezte meg a történész.
Mint ismert, a Kádár-korban az 1956-os forradalmat a hatalom – a saját szempontjából nézve – ellenforradalomnak minősítette. A dokumentum szóban forgó része így kezdődik:
Az ellenforradalom alatt a fegyveres csoportokban az alábbi kategóriák vettek részt.
A dokumentum szerint a különböző fegyveres csoportokban 1481 fő vett részt (ennél nyilvánvalóan többen voltak a felkelők, de az adott pillanatban ennyi gyanúsított került a kádári megtorló hatóságok látókörébe), és közülük mindössze nyolcvanan voltak korábban fasiszta fegyveres testületek tagjai, további nyolc ember pedig „fasiszta burzs.párt tagja” volt, azaz fasiszta burzsoá (polgári) pártban volt aktív előzőleg.
Ez azt jelenti, hogy a fegyvereseknek mindössze
Kádárék idején fasisztának minősített fegyveres testület és mindössze 0,6 százaléka fasiszta politikai szervezet tagja. Azaz, csupán minden tizenhetedik fegyveresről lehetne elmondani, hogy valamilyen formában „fasiszta múltú” volt, ahogyan az új orosz tankönyv fogalmaz.
Eörsi már korábbi cikkünkben is elmondta, hogy az orosz történelemkönyv állításaival szemben az ’56-os fegyveres felkelők között nagyon csekély számban voltak „horthysta és nyilas múltúak”, de ha mégis, „ezzel nem volt tanácsos dicsekedni”. A felkelők ugyanis „megszenvedték az 1945 előtti nyomort, és mivel még nem volt annyira régen, jól emlékeztek rá 1956-ban”. A kádári megtorló szervek szerettek volna minél több ilyen alakot bemutatni, de csődöt mondtak – mondta korábban a történész.
Erre szolgáltat újabb bizonyítékot a frissen felbukkant dokumentum – magyarázta most Eörsi.
Az elvtársak által összeállított, belső használatra készült anyagokból kiderül, hogy a forradalom résztvevői elsősorban munkások, segédmunkások, ipari tanulók voltak. Ez volt a legféltettebb titok. Így hát e belső vizsgálati eredményeket gondosan elzárták a nagyérdemű előtt
– tette hozzá az 1956-os Intézet Alapítvány munkatársa. Szerinte Kádáréknak a legfontosabb az „ellenforradalom” elméletének igazolása volt, vagyis azt akarták láttatni, hogy az „ellenforradalmárok” mind fasiszta érzelműek voltak, illetve bűnözők vagy legalábbis „deklasszált elemek” – erre utal a dokumentumban például a „volt uralkodó osztály tagjai” kategória. A közvéleményt ennek megfelelően tájékoztatták – félre. A belső iratokat azonban már sokkal tárgyszerűbben állították össze. Vagyis Kádárék pontosan tudták, hogy hazugságokat terjesztenek, sőt erről Kádárnak személyes tapasztalata is volt, amikor 1956. október 30-án Angyal Istvánékkal, azaz a Tűzoltó utcai felkelőcsoport vezetőivel tárgyalt.
Eörsi ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a kommunista időszakban – így a Kádár-korban is – nemigen árnyalták a fogalmakat, ennek jó példája a „Horthy-fasizmus” kifejezés.
Az emigránsok és a hazai szamizdatok szerzői megírták az adott korban, hogy Kádárék hazudnak, ám valószínűleg a közvéleménynek erről csak csekély része értesült akkoriban – vélekedett Eörsi. A rendszerváltás óta – ha nem is pontos adatokkal, de – számos kiadvány cáfolta Kádárék állítását. A mostani dokumentumnak az a jelentősége, hogy azt is bizonyítja:
Ennek megfelelően Eörsi szerint Putyinék is tudják, hogy hazugságokat terjesztenek. Az új 11. évfolyamos orosz tankönyvben valójában csak a szerző, az exminiszter Megyinszkij cinizmusa az új elem. Eörsi arra utal ezzel, hogy az orosz elnök jelenlegi tanácsadója, nemrégiben megmagyarázta, hogyan kell történelmet írni. Megyinszkij ugyanis azt a tézist fogalmazta meg, hogy a történelmi tények, illetve a történelmi szereplők pozitív vagy negatív értékelésének kritériuma csak Oroszország nemzeti érdeke lehet. (Erről az 1956-os Intézet Alapítvány másik kutatója, Ungváry Krisztián írt cikket a Telexnek.) Eörsi szerint ez a fajta cinizmus, ami Megyinszkijt jellemzi, hiányzott Kádárék kelléktárából.
Kiemelt kép: Vlagyimir Megyinszkij, a Kreml munkatársa részt vesz azon a sajtótájékoztatón, amelyen bemutatják a világtörténelemről és az orosz történelemről szóló új, középiskolásoknak szóló tankönyvet Moszkvában 2023. augusztus 7-én.
