Nagyvilág

„Neosztálinista”, exnáci és Jézust szlovák királynak javasló politikusok Fico bosszúálló koalíciójában

Petr David Josek / AP / MTI
Petr David Josek / AP / MTI
Téved, aki azt gondolta, hogy Robert Fico kormányalakításával vége a szlovákiai politikai káosznak. A balos Smer és Hlas, valamint a nacionalista SNS új kormánya egy exnácit tett miniszterré, egy Che Guevara-rajongót parlamenti alelnökké és a Krisztust Szlovákia királyának javasló politikust államtitkárrá. Fico közben kitiltja az „ellenséges” sajtót a kormány épületéből, bosszút áll a rendőrségen, és nem segíti fegyverrel Ukrajnát. A Hlas pedig észre sem veszi, hogy a választási rendszer átalakításáról szóló ötletével a saját sírját áshatja meg.

Ha valaki azt gondolta volna, hogy Robert Fico negyedik kormányzásával a béke és a nyugalom korszaka jön el Szlovákiában, az óriásit tévedett. Fico 2020 és 2023 között hatalmon lévő elődei – a pusztán ügyvezető miniszterelnök Ódor Lajos kivételével – káoszba süllyesztették északi szomszédunkat, de úgy tűnik, ez nem változik a korábbi kormányfő visszatérésével.

A 2006 és 2010, illetve 2012 és 2018 között három kabinetet is irányító régi-új miniszterelnök friss kormánya pillanatok alatt nemzetközi hírűvé vált kulturális államtitkára révén. Stefan Kuffa ugyanis olyan templomi szónoklatot tartott november 13-án a nagyszombati Szent Miklós Bazilikában, amire a neki a felszólalásra lehetőséget adó konzervatív főpap, Ján Orosch érsek sem gondolhatott. Orosch – akit a szlovákiai magyar sajtó időnként Orosch Jánosként emleget, mert a Csallóközből származik, és sokáig magyarok lakta településeken szolgált – azzal vált közismertté, hogy a 2019-es államfőválasztás előtt arról prédikált, súlyos bűnt követ el az, aki egy ultraliberális párt jelöltjét, a végül győztes Zuzana Caputovát támogatja. 2022-ben pedig megkérdőjelezte egy pozsonyi melegbár elleni terrortámadás áldozatainak ártatlanságát, bár ezért utóbb bocsánatot kért.

Jakub Gavlák / EPA / MTI Robert Fico szlovák miniszterelnök és Zuzana Caputová államfő az új kormány beiktatási ünnepségén a pozsonyi elnöki palotában 2023. október 25-én.

Az amúgy egy mezőgazdász megfenyegetése miatt büntetővád alá helyezett Kuffa a bazilikában a kulturális minisztérium nevében lépett fel, és a Paraméter szerint megígérte:

mi leszünk azok, akik kezdeményezni fogják, hogy lehetőség szerint minél előbb trónra kerüljön Krisztus Király, hogy ő lehessen Szlovákia királya.

A jelenlévő főpapokhoz szólva – többek között Nicola Girasoli apostoli nuncius is hallhatta az államtitkár szónoklatát, hiszen a misét ő celebrálta – így folytatta: „Kérem őexcellenciáját, hogy Szlovákiát szenteljék Krisztus Királynak az összes püspök és az egész kormány színe előtt.”

A Szlovák Püspöki Konferencia elhatárolódott Kuffa megnyilvánulásától. Orosch érsek pedig azzal mentegetőzött, hogy semmi köze nem volt a beszéd tartalmához.

Kuffát a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jelölte államtitkárnak. Hogy bekerülhetett a kormányba, az annak köszönhető, hogy a Fico-féle szociális demagógiát nacionalista-populista szólamokkal vegyítő Smer-SD (Irány–Szociáldemokrácia) bár megnyerte a másfél hónappal ezelőtti választást, a parlamentben messze nincs elég mandátuma (mindössze 42 a 150-ből) az önálló kormányzáshoz. Ezért a Szlovák Nemzeti Pártot is bevette a „testvérpárttal”, a Hlas-SD-vel (Hang–Szociáldemokrácia) kötött koalíciójába.

A szélsőjobboldali párt nem csak Kuffa államtitkárral „színesíti” az új szlovák kormányt. Eredetileg egy klímatagadót, Rudolf Huliakot akart környezetvédelmi miniszternek kineveztetni, de erre Caputová nem volt hajlandó: arra kérte Ficót, állítsanak új miniszterjelöltet. Huliak nemcsak a klímatagadó volt, hanem akár az erőszakos fellépésnek is híve lett volna a vele ellentétes nézeteket vallókkal, „főleg a természetvédőkkel szemben”, ezért az államfő szóvivője szerint alkalmatlan volt a környezetvédelmi tárca vezetésére.

Végül Huliak helyett előszedték Tomas Tarabát. Utóbbi annak ellenére számít „mérsékelt politikusnak” (legalábbis az  SNS-en belül), hogy korábban annak a Marian Kotlebának volt a párttársa az LSNS nevű tömörülésben, akit tavaly jogerősen elítéltek náci jelképek használata miatt. A neonáci párt egykori politikusa, Taraba nemcsak a környezetvédelmi tárca vezetője lett, hanem miniszterelnök-helyettesi rangot is kapott a kabinetben.

A legnagyobb kormánypártot sem kell félteni: Lubos Blahát ugyanis a Smer szavaztatta meg a parlament alelnökének. Ő arról híresült el, hogy a megválasztása után „őszi takarítást” tartott az irodájában: Caputová köztársasági elnök portréját a marxista kubai forradalmár, Che Guevara fotójára cserélte a Paraméter szerint, amely már korábban neosztálinistának nevezte Blahát.

A kormánypártok november 14-én megakadályozták a kereszténydemokrata KDH javaslatának – amelyet a többi ellenzéki párt is támogatott – napirendre vételét Blaha leváltásáról.

Az október 25. óta hatalmon lévő Robert Fico eközben kizárná az „ellenséges” sajtót a kormányülésekről. A Markíza televízóra, a Denník N, illetve a SME napilapokra és hírportálokra, illetve az Aktuality nevű sajtótermékre utalt a kormányfő. Különösen az utóbbi kitiltása visszataszító, hiszen Fico az Aktualitynak dolgozó Ján Kuciak tényfeltáró újságíró meggyilkolása miatt bukott meg öt évvel ezelőtt.

Fico bukása és visszatérése

A Ján Kuciák megölése után napvilágra került politikai-alvilági összefonódások, korrupciógyanús esetek miatt a népharag elsöpörte Robert Fico harmadik kormányát 2018-ban. Ám pártja nem adta át a hatalmat. Az alvezér, Peter Pellegrini kormányfővé való előlépésével 2020-ig tovább kormányzott a Smer-SD, amely akkor elvesztette választást, a korrupció elleni harcot hirdető populista OLaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) és a liberális SaS (Szabadság és Szolidaritás) pedig koalíciós kormányzásba kezdett. A választási vereség után Pellegrini és több párttársa kivált a Smerből, és megalakította a Hlas-SD-t. A Smer és a Hlas 2020 és 2023 között – egymással is versengve – próbálta megbuktatni az OLaNO kormányait, méghozzá sikerrel: Igor Matovic miniszterelnök bukása után utódja, Eduard Heger sem maradt sokáig miniszterelnök, az OLaNO korrupcióellenes harca pedig káoszba fulladt. A rendőrség, az ügyészség, a bíróságok és a titkosszolgálatok emberei sorra leleplezték le egymást, így végül a Fico, Robert Kalinák volt belügyminiszter és Tibor Gaspar ex-rendőrfőkapitány ellen indult vizsgálatok nem sok eredményt hoztak. Ha csak azt nem, hogy Fico politikai üldözöttként tudta beállítani magát, és megnyerte az idén szeptemberre előrehozott választást.

Amúgy Fico a kormányprogramot ismertetve is szakított időt a médiára az elmúlt héten. „Legszívesebben patkánymérget szórnának a kávénkba” – jelentette ki a miniszterelnök.

Bírálta a kormányfő tervét az újságírók kitiltásáról a köztársasági elnök. Caputová szerint ugyan a politikusoknak kellemetlen lehet a sajtóból érkező bírálat, de a demokrácia számára a szabad média léte elengedhetetlen. A posztjáról hamarosan távozó, újabb megmérettetést nem vállaló államfő elutasítja azt is, hogy a társadalmi szereplőket valaki a barát és ellenség kategóriákba sorolja, mivel szerinte Szlovákia így is eléggé megosztott.

A Guardian szerint Fico bejelentése azt jelenti, hogy a sajtószabadság támadás alatt áll Szlovákiában, és a politikus olyan útra viszi az országot, amely hasonló Magyarországéhoz. Fico személyes háborút folytat az újságírókkal, és ennek céljából visszaél az államhatalommal – mondta az egykor Ján Kuciákot is foglalkoztató Aktuality főszerkesztője, Peter Bárdy a brit lapnak.

A kormányfő hivatala hétfőn azt közölte: „felfüggesztik a kommunikációt” az említett médiumokkal.

Martin Divisek / EPA / MTI Robert Fico nyilatkozik pártja pozsonyi székháza előtt 2023. szeptember 30-án, a parlamenti választás napján.

Közben a Smer fő koalíciós partnere, a Hlas-SD vezére, a parlamenti elnök Peter Pellegrini a közmédia szétdarabolásáról nyilatkozott: a köztévét leválasztanák a közszolgálati rádióról. Nyilvánvaló, hogy ha új szervezeti struktúra jön létre, akkor a kormánypártoknak nagyobb esélyük lesz a döntéshozók kiválasztására, és így nagyobb nyomást gyakorolhatnak a közmédiára.

Pellegrini tehát igyekszik felzárkózni Ficóhoz, aki azonban ravasz politikus. Máris elkezdte felfalni koalíciós szövetségeseit, akik talán észre sem veszik, hogy miközben próbálják követni vagy akár túllicitálni a kormányfőt, lehet, hogy a saját politikai sírjukat ássák. Az SNS rosszabbnál rosszabb alakokat jelöl kormányzati pozícióba – úgy, ahogyan a magyar Fidesz mellett felmorzsolódó Független Kisgazdapárt tette egykor. Azzal pedig, hogy nevetségessé teszi magát Andrej Danko és a pártja, hosszabb távon a Smernek használ, hiszen

Fico alkalomadtán megszabadulhat a feleslegessé vált szövetségestől.

A két „szocdem” pártnak, a Smernek és a Hlasnak mindössze hat mandátum hiányzik az abszolút többséghez, és a szlovákiai politikát ismerve ennyi képviselőt ciklus közben bárki át tud csábítani más pártoktól, így előbb vagy utóbb akár meg is válhatnak Dankóéktól.

Az SNS jelenleg nem jelent fenyegetést a Smer számára, elég kicsi ahhoz – 5,6 százalékig jutott a szeptember 30-ai választáson –, hogy ne legyen meghatározó tényező a kormányban. Bonyolultabb lesz a Hlasszal elbánnia Ficónak, aki vélhetően nemcsak politikai ellenfeleivel, hanem szövetségeseivel is szívesen leszámolna az elmúlt öt év megaláztatásai után. Hiszen a Hlas politikusai akkor hagyták cserben, amikor a Smer 2020-ban elvesztette a választást.

A Hlas is azonban mintha önmaga ellen cselekedne. Elvileg ők a Smer „emberarcúbb” változatát jelenítik meg, hiszen amikor leváltak Ficóékról, mérsékeltebb hangot ütöttek meg számos kérdésben. Pellegrini ugyanakkor nemcsak a közmédia feldarabolásának állna neki, hanem a választási rendszert is megváltoztatná pártja, pedig nem biztos, hogy ez az ő érdeküket szolgálná. A magyarországihoz hasonló választási szisztémát vezetnének be Szlovákiában, így a régiók vagy a járások értékelődnének fel. Egyelőre nem eldöntött ugyanis, hogy nyolc régióra bontanák a jelenlegi egyetlen választókerületnek számító országot, vagy minden járás küldhetne egy képviselőt a parlamentbe. A koalíciónak az átalakításához nincs meg az alkotmányozó többsége, de elképzelhető, hogy az ellenzéki kereszténydemokraták besegítenek az alkotmány módosításakor a kormánypártoknak.

A Hlas politikusa, Michal Kalinák régiófejlesztésért felelős államtitkár azt mondta, hogy a koalíciós pártok egyetértenek a tervekkel. Ám ezek a tervek – mint azt a magyar példa jelzi – a legerősebb pártnak kedvezhetnek. Ezért érthetetlen, hogy a koalíció második legerősebb pártja, amelyik országosan csak a harmadik, miért áll elő egy ilyen javaslattal.

Petr David Josek / AP / MTI A Fico-kormány tagjai a pozsonyi elnöki palota, a Grassalkovich-kastély előtt a beiktatási ünnepség után, 2023. október 25-én.

Vannak erről spekulációk, egyesek szerint a Hlasban már megkezdődött a Fico felé való „visszarendeződés”: a Smer irányítású koalíciós kormányba államtitkárként vagy miniszterként bekerülők a régi, 2020 előtti főnökükhöz kezdenek igazodni, nem Pellegrinihez, akit félreraktak a házelnöki posztra. A legjobb példa erre a belügyminiszter tevékenysége: Matús Sutaj Estok Fico rendőrség elleni bosszúhadjáratának legfőbb végrehajtója. A miniszterelnököt korábban büntetőeljárás fenyegette, és csak egy parlamenti szavazás mentette meg a hatóságoknak való kiadatástól.

A belügy alá tartozó Migrációs Hivatal vezetőjét, Ján Orlovskýt már menesztették. 2021 óta állt a Migrációs Hivatal élén, előtte a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványnál dolgozott, s egyike volt azoknak, akiknek Fico már a választási kampány előtt emlegette a menesztését. A Smer elnöke 2022-ben azt mondta, hogy Orlovsky „tiszta Soros-gyerek”.

De az igazi bosszúállás még csak ezután kezdődött. Sutaj Estok november közepére már két országos rendőrfőkapitány-cserén van túl – pedig csak október 25-én került hatalomra. Ráadásul három hét alatt a harmadik kinevezettje is csak ideiglenes megbízást kapott. A legfontosabb az első váltás volt: Hamran István menesztése. Hamranék az elmúlt években szisztematikus munkával göngyölték fel a politikai elit alvilági kapcsolatait. A bosszú nem volt kíméletes: a főkapitányt a maradék két munkanapjára Poprádra helyezték volna át, ám ő nem vállalta ezt, és 25 évnyi szolgálat után kilépett a testületből, kérve a nyugdíjazását.

Branko Kiss és Damián Imre, a főkapitány helyettesei viszont az év végéig pozíciójukban maradnak. Igaz, Kiss eltávolítására Sutaj Estok tett kísérletet, de a bíróság ezt megakadályozta. A miniszter nyomozókat is megpróbált leváltani, ám a bíróságok itt is közbeléptek. Sutaj Estok erre bírókat kezdett támadni. Végül bocsánatot kért, de már a lemondását követeli az ellenzék, köztük a második legnagyobb parlamenti párt, a Progresszív Szlovákia (PS) vezére, Michal Simecka is.

Sutaj Estok és más miniszterek tevékenysége nyomán Peter Bárdy, az Aktuality főszerkesztője véleménycikket írt. Szerinte megkezdődött a Smer és a Hlas összeolvadási folyamata. Feltételezése szerint elképzelhető, hogy azért ajánlotta Fico a Hlas vezérének a házelnöki posztot, mert e pozícióból Pellegrini könnyen indulhatna az államfőválasztáson. Egy másik verzió szerint a két párt esetleges egyesülésekor Fico lenne a fővezér, de ha ő egyszer visszavonul a politikától, akkor Pellegrini vehetné át a helyét.

Fico nemzetközi szinten a legnagyobb port azzal kavarta fel, hogy bejelentette: Szlovákia leállítja Ukrajna fegyverekkel való megsegítését. A háború kitörése óta északi szomszédunk már tizenhárom katonai segéllyel támogatta Ukrajnát, 671 millió euró értékben. A tizennegyedik küldését viszont november elején Fico megakadályozta.

Fico már a választási kampány alatt a magyar kormányéhoz hasonló álláspontot kezdett hangoztatni, azaz hogy Magyarországhoz hasonlóan ő sem lenne hajlandó „halálos” fegyvert küldeni Kijevnek. Persze ravaszabb volt, egy kérdésre elárulta, hogy magáncégek fegyverexportját Szlovákia továbbra sem tiltja meg Ukrajna felé. Ezzel a komoly kapacitásokkal rendelkező és feltehetően nagy bevételeket termelő szlovák hadiipart is menti a régi-új kormányfő.

Szavakban tehát „orbánistának” bizonyult, de tettekben egy kicsit „nyugatosabbra” sikerült Fico egyik első intézkedése.

Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI Orbán Viktor és Robert Fico az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján 2023. október 26-án.

Ezért is óvatosan kell kezelni azoknak a nyugati elemzőknek a véleményét, akik szerint Fico Orbán szövetségese lesz az EU-ban, és nemcsak Ukrajna kérdésben, hanem szuverenitási ügyekben is.

Fico ügyeskedésének sokféle oka lehet, de hatalmi szempontok mindenképpen magyarázzák. Oroszbarát kijelentései egyfelől rezonálnak a szlovák választók jelentős részének nézeteivel, ugyanis a közvélemény-kutatások szerint Európa más országaihoz képest északi szomszédunkban magas a támogatottsága Putyinnak és rezsimjének. Másfelől viszont október elején érkezett a hír, hogy uniós pártcsaládja, az Európai Szocialisták Pártja (amelynek Magyarországról az MSZP mellett a DK is a tagja) kizárhatja a Smert, ha az nem változtat az Ukrajnával kapcsolatos álláspontján. A Smer elnöke ezt zsarolásnak tartja, de mint láttuk, rögtön finomított véleményén.

A parlamentben Fico óvatos kijelentéseket tett a kormányprogram ismertetésekor: „Egyetértünk abban, hogy rendkívül göröngyös, aláaknázott és veszélyes út vár a kormányra. Egyetértünk abban, hogy ami az államháztartást illeti, Szlovákia történetében még sosem vett át kormány szociális és gazdasági szempontból is ennyire szétrombolt országot.”

A g7.hu szerint a nehéz helyzetet látva, „magyaros bankadót” és a gazdagok megadóztatását tervezi Fico. A cikk megállapítja: az alacsony társasági adón alapuló beruházásbarát politika nem tudott túllépni az összeszerelő üzemmódon, a bérnövekedés megakadt, a bevételi oldal komoly lyukakkal terhelt, az idei 6,4 százalékos költségvetési hiány a legmagasabb az EU-ban, ezért kényszerül adóemelésre az új kormánykoalíció.

Igor Matovic egyébként újabb provokációt hajtott végre a parlamenti vita során. Az immár Slovensko néven futó pártkonglomerátum vezére a kormányfő szónoklata alatt megközelítette Ficót, és afféle „szlovák Hadházy Ákosként” egy feliratot tartott fel, mely a miniszterelnökre mutatott, és így szólt: „Hazug, lelkiismeret nélkül”.

Erődemonstráció a magyar határon – egy napig

Október utolsó napjaiban sajtótájékoztatónak tűnő erődemonstrációt tartott Fico a rajkai határátkelőnél, ahova még vízágyút is beállítottak, hogy „megállítsák a Magyarországról érkező migránsokat”. A miniszterelnök Magyarországra toloncolná vissza a menekülteket, de erről egyelőre nem sikerült megegyeznie az Orbán-kormánnyal. Másnap délutánra ráadásul a szlovák rendőrség lefújta az akciót. Matús Sutaj Estok belügyminiszter szerint így is sikerült az illegális migránsok tudtára hozni, hogy megváltozott a szlovák migrációs politika. A belügyi tárca közölte: a műveletben ugyan nem fogtak illegális bevándorlókat, de sikerült elriasztaniuk tervüktől a határ illegális átlépésére készülő két csoportot. A minisztérium szerint az idén megugrott az illegális bevándorlók száma: amíg tavaly ötezren jutottak be Szlovákiába, számuk az idén novemberig meghaladta a 46 ezret. A Sutaj Estok által nyugdíjba kényszerített volt országos rendőrfőkapitány, Hamran István az akcióról azt mondta: „Előre lehetett tudni, hogy eredménytelen lesz, (…) mivel nincs rá elég embere a rendőrségnek. (…) Az akció csak arra szolgált, hogy elvonják a figyelmet arról, hogy képtelenek teljesíteni azt, amit a választási kampány során ígértek.”

 

Ide tartozik, hogy a még október elején bevezetett ideiglenes határellenőrzést december 23-áig meghosszabbították a szlovák-magyar határon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik