Hölgyeim, sokan nem is sejtitek, hogy a férfiak milyen gyakran gondolnak a Római Birodalomra. Kérdezzétek meg a férjeteket, barátotokat, apátokat, testvéreteket – meg fogtok lepődni a válaszukon!
– posztolta ki pár hete az Instagram-oldalára Artur Hulu, aki mellesleg Gaius Flavius néven a római kor újrajátszásával foglalkozik. A Washington Post szerint ez a bejegyzés lehet a trend kiindulópontja, a kérdés innen terjedt át a többi közösségimédia-oldalra, és vált virálissá.
Mint olyasvalaki, aki nyugodt szívvel le tudta volna élni egész hátralévő életét anélkül, hogy az érettségi megszerzése után bármikor mélyebben foglalkozott volna a Római Birodalommal, a TikTokon látott videók hatására én is rákérdeztem a környezetemben élő férfiaknál a dologra. Bár a korábban látott válaszok alapján sejteni lehetett, de személyes – kisszámú résztvevővel elvégzett, reprezentatívnak aligha nevezhető – kutatásom szintén azt az eredményt hozta, hogy
De miért?
A Római Birodalom modern kori térhódítása
Október elejére több mint 1,8 milliárd olyan videót töltöttek fel TikTokra, ami a kérdéssel foglalkozik. Ezek túlnyomó része megerősíti a fentebb bemutatott hipotézist, de persze kivételek is akadnak. Pár vonatkozó poszt megtekintése után megfigyelhető egy olyan tendencia, miszerint a felvételeken szereplő legtöbb férfi ahelyett, hogy meglepődne a véletlenszerűnek tűnő kérdés hallattán, inkább a lehető legtermészetesebb módon, szinte azonnal rávágja a választ. Sokan állítják, szinte minden nap gondolnak a birodalomra, gyakran töprengenek a hatalmas civilizáció felemelkedésén és bukásán, többen hosszú monológba kezdenek a témával kapcsolatban.
Egy újságíró (férfi) arról írt, számára az a megdöbbentő, hogy vannak emberek, akik nem gondolnak állandóan „az emberiség történetének egyik legikonikusabb korszakára.”
Nem is tudom, miért gondolok annyit a Római Birodalomra. Azt hiszem, leginkább az a sok ókori római találmány nyűgöz le, amiket még ma is használunk, illetve hogy a fenébe tudták mindezt megcsinálni még Jézus születése előtt? Több százezer kilométernyi római út van még most is használatban. Julius Caesar megrendelésére készült el az egyik legelső bekötött könyv. Még olyan precíz orvosi műszereket is feltaláltak, amik meghatározók voltak számos modern sebészeti eszköz létrejöttében. Mindemellett a rómaiak építették az első bérházakat, az úgynevezett insulákat. Olyan világban élünk ma, ami annyira hasonlít arra, amiben ők éltek, hogy az szinte ismerősnek tűnik. Vannak nagy sportarénák, utak, ételek, galériák, városok és divat. Csak ők mindent sokkal korábban megcsináltak… És ez rohadt menő
– fogalmazott az újságíró, hozzátéve: „az ókori Rómán gondolkodni egy bűnös élvezet, és ahogyan azt a rómaiak tették, én a továbbiakban is kényeztetni fogom magam ezzel.”
Tagadhatatlan, hogy a Kr. e. 27-től Kr. u. 476-ig fennálló Római (Nyugatrómai) Birodalom a történelem egyik legmeghatározóbbja volt. Ahogyan azt az iskolában mindannyian megtanultuk, maradandó hatást gyakorolt a nyugati civilizációra, kultúrára, vallásra, politikai fejlődésre, jogrendszerre és művészetre. Hivatalos nyelvéből, a latinból alakultak ki Európa újlatin nyelvei – a spanyol, a portugál, a francia, az olasz és a román –, melyek a gyarmatosítások során más kontinenseken is elterjedtek. A római számok, a ma használatos Gergely-naptár elődje, a Julianus-naptár (melyekben a július Julius Caesarról, az augusztus pedig Augustus Octavianus császárról kapta a nevét), és még sok más, ma is használatos találmányt köszönhetünk a rómaiaknak.
Érthető, ha valaki elismeri ennek nagyszerűségét, a kérdés abszurd komikuma inkább azon alapul, hogy
Mióta felkapott lett a téma, több szakember is kifejtette véleményét, miért állhat fent ez a különbség a két nem között.
Miért izgatja annyira a Római Birodalom a férfiakat?
Abban a legtöbb megkérdezett szakértő egyetért, hogy a férfiak Róma-rajongásának köze lehet ahhoz, hogy az ókori birodalom rendkívül férfias, mondhatni Nagy hangsúlyt kapott benne a háború, a brutalitás, a versengés – csupa olyan dolog, amit általában a férfiassághoz társítunk. A görög világgal ellentétben a római férfiideál az erényességre, a férfias becsületre, az önfegyelemre, az alázatra, a hazaszeretetre, a család iránti hűségre, az ősök tiszteletére épült – ez pedig vonzó lehet a 21. századi férfi számára.
Ronald Levant pszichológus szerint manapság sok fiatal férfi elveszettnek érzi magát, keresi a világban elfoglalt helyét. Ennek eredményeképpen előfordulhat, hogy „vonzza őket egy olyan társadalom, amely a férfi erőt dicsőíti” – amilyen például a Római Birodalom volt.
Ez a trend azt mutatja, a férfiakat intenzíven foglalkoztatják azok a kérdések, hogy mi a férfi, milyennek kell lennie egy férfinak. A jelenben, amikor a férfiasságot sokféle módon megkérdőjelezik, talán keresnek valamit, amibe kapaszkodhatnak. Habár a Római Birodalom összeomlott, de történelmi hagyatéka időtálló
– fogalmaz a pszichológus.
Tom Holland történész azt mondja, a Római Birodalom „az ókor csúcsragadozója volt: hatalmas, félelmetes, erőteljes.” Ráadásul elég régen volt ahhoz, hogy a modern ember ne érezze magát olyan kényelmetlenül a korabeli kegyetlenségek és erőszakosság miatt. „A rómaiak, akárcsak a dinoszauruszok, nem szimplán lenyűgözők, de ugyanúgy ki is haltak már” – mondja. Véleménye szerint, amikor a férfiak Rómára gondolnak, egy olyan civilizáció képe él a fejükben, ami egyszerre „idegen és ismerős; félelmetes és elbűvölő; egy letűnt kor, amiben saját képmásukat látják.”
Cynthia Boaz politológia professzor szerint a Római Birodalomra „a militarizmus, az imperializmus és az infrastruktúra”, valamint az olyan tulajdonságai miatt emlékszünk, mint „az erő és a tekintély.” Éppen ezért úgy véli, a legtöbb férfi, aki azt mondja, állandóan a rómaiakon gondolkodik, valószínűleg fehér és cisznemű.
És ez nem véletlen, mert a Római Birodalom az egyik legpatriarchálisabb és leghierarchikusabb társadalom, ami valaha létezett, a fehér cisznemű maszkulinitás megtestesülése, csúcsa.
Casey Haughin-Scasny történelem szakos PhD-hallgató a Teen Vogue-on közölt esszéjében arról ír, a nyugati társadalmak, de még a történészek egy csoportja is túlhangsúlyozza a római történelem azon aspektusait, amelyek a férfiassággal és a hatalommal kapcsolatosak. Szerinte a mostani trend bizonyítja, hogy a populáris kultúrában élő Róma-kép – amit a közönség az olyan népszerű alkotásokban is lát, mint amilyen a Ben-Hur, a Spartacus, a Gladiátor vagy a Róma című HBO-sorozat – a történelem téves értelmezésén alapul, és ezt mára sok tudós is felismerte.
A nők is gondolnak rá
Akármit is láttat a TikTok, a Római Birodalom természetesen nem kizárólag a férfiak elméjét izgatja, nők is bőven akadnak, akik minden egyes nap gondolnak rá. Köztük van Mary Beard történész, volt cambridge-i professzor, aki osztja azt a nézetet, miszerint a világméretű érdeklődés azért alakulhatott ki, mert az ókori Rómáról való gondolkodás „lehetőséget biztosít a modern férfiaknak ahhoz, hogy kiéljék a macsó fantáziáikat.” Úgy hiszi, ez a hozzá hasonló emberek – a Római Birodalommal foglalkozó nők – pillanata, hogy elmondják ezeknek a férfiaknak, hogy a Római Birodalom egy kicsit még annál is érdekesebb, mint amennyire ők annak hiszik.
Beard mellett más, az ókori Rómával foglalkozó női kutatók is felszólaltak a témában. A cikkben korábban idézett Haughin-Scasny például arról számolt be, rendszeresen megfigyeli, ahogyan férfi kollégái tekintete elhomályosul, mikor egy szakmabeli nő a Római Birodalomról beszél. Az akadémiai közegen kívül is gyakran találkozik azzal, hogy laikusok azt feltételezik, a felületes tudásuk egyenértékű vagy magasabb szintű, mint az övé, aki több mint tíz éve oktat ezen a szakterületen.
Számos tiszteletet nélkülöző beszélgetésen vagyok túl, amelyek során megértettem, hogy a férfiakban a Róma-tematika kisajátításának vágya hogyan befolyásolja a nők lehetőségeit az ókori történelemmel kapcsolatos szakterületen. Ráadásul ezek a problémák csak felerősödnek azon tudósok esetében, akik színes bőrűek, az LMBTQIA+ közösség tagjai vagy fogyatékkal élők, mint amilyen én is vagyok.
Irene Soto Marín, a Harvard római történelem tanszékének adjunktusa is hasonló tapasztalatokat gyűjtött. Elmondása szerint, amikor elmegy egy első randira valakivel, általában két dolog történik:
- a férfi randipartnere elkezd neki olyan dolgokat magyarázni a Római Birodalomról, amiket ő már nyilvánvalóan tud,
- vagy pedig hamis információkkal bombázza őt.
Elmesélte, hogy egyszer egy pasi megpróbálta meggyőzni arról, hogy a torinói lepel – a katolikus ereklye, amelybe sokak meggyőződése szerint a halott Jézus testét göngyölték a temetésekor, és ami a föltámadás után az üres sírban maradt – valódi, és hogy felfedezhetők rajta Isten fiának DNS-maradványai. Marín ekkor döbbenten kérdezett vissza: hogyan lehetne valaha is megerősíteni, hogy egy DNS-minta Jézusé, és ezzel egyidejűleg jelzett a pincérnek, hogy fizetni szeretne.
Úgy állnak hozzá, hogy te hiába vagy Harvard-professzor, aki a témában doktorált, majd én tanítalak és megjelölöm a területemet. Nagyon ritkán tudják elfogadni a tényt és megbékélni a gondolattal, hogy én többet tudok a Római Birodalomról, mint ők
– fogalmazott Marín.
Ami a férfiaknak a Római Birodalom, az a nőknek…
A TikTokon megosztott temérdek videóban számos férfi megindokolta a téma iránti érdeklődését, gyakran hivatkozva a birodalom felemelkedéséből és bukásából levonható tanulságokra, vagy Róma jelentőségére a modern világban. Válaszul a nők is feltették maguknak a kérdést, hogy vajon
Ez aztán újabb közösségimédia-posztokat generált, de közmegegyezés nem született, a felvázolt válaszok ugyanis meglehetősen változatosak. Egyesek a személyes életükből hoztak példákat (sokan velük történt kínos incidenseken vagy régi, széthullott barátságokon tűnődnek), mások irodalmi, televíziós, filmes vagy popkulturális pillanatokat emeltek ki, mint például Taylor Swift vagy Harry Styles közelmúltbéli turnéja. De a leggyakrabban adott válaszok magasan ezek voltak:
- VIII. Henrik feleségei,
- a salemi boszorkányperek,
- a Titanic elsüllyedése,
- a Romanov család kivégzése,
- Diana hercegné halála.
Már ebből is kirajzolódik, hogy a nők gyakran idéznek fel magukban tragikus eseményeket, sorsokat. A diskurzus rövid időn belül eljutott oda, hogy egyre több nő felfedte: nem nagyon van idejük jelentéktelen témákon morfondírozni, mert
„Próbálom ezt elmagyarázni a férjemnek. Nem vagyok benne biztos, hogy bármelyik férfi képes lenne ezt megérteni” – írta egy kommentelő, míg egy másik azt fűzte hozzá: „Nekünk gondolnunk KELL ezekre a dolgokra.”
Az Insider megkereste az egyik tiktokert, Danyelle Leydent, aki azt válaszolta, leginkább azon szokott gondolkodni, hogy elrabolják. Ő a lapnak azt mondta:
Sokat elárul a társadalmunkról, hogy a nők ennyire elővigyázatosak, és hogy életük nagy részében résen kell lenniük. Azt hiszem, a legtöbb nőnek sajnos van előzetes rossz tapasztalata, ami miatt ennyire körültekintő. Számomra ez újfent rámutatott arra, hogy nőként tudat alatt zsákmánynak érezzük magunkat.
