Tudomány koronavírus

Csak idén több mint 24 Covid-variánst azonosítottak a szennyvízben

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
A koronavírus-járvány kirobbanása óta heti rendszerességgel közli a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a szennyvíz koronavírus koncentrációját, de mostanra követhetetlenné vált a statisztika. A lapunk által megismert kutatási jelentésből viszont nemcsak az derül ki, hogy mikor voltak kiugró értékek, hanem az is, hogy csak 2023 első felében több mint 24 variánst azonosítottak ily módon Magyarországon.

Megállt a SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációjának emelkedése, az országos átlagérték ismét stagnáló. Tendencia szempontjából a helyszínek többségét stagnálás jellemzi. Emelkedést sehol sem mértek, míg Kecskeméten és Tatabányán enyhe csökkenés mutatható ki. A SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációja Pécsett a magas, Kecskeméten a mérsékelt, míg a többi helyszínen az emelkedett tartományba esik.

Ez a legfrissebb tájékoztatás a szennyvíz koronavírus koncentrációjára vonatkozóan a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján, ahol a járvány kezdeti szakasza óta heti rendszerességgel teszik közzé az adatokat. A pandémia csúcsán ezek a tájékoztatók fontos támpontot jelentettek nemcsak a kutatók, hanem a lakosság számára is, hiszen a tudományos konszenzus szerint a mutató változása több héttel előre jelezheti a járvány erősségében bekövetkező változásokat.

Mostanra ugyanakkor a járvány is csillapodott, és az NNGYK által közölt statisztikákban is egyre nehezebb kiigazodni, hiszen csak tendenciákat és a koncentráció szintjét közlik címszavakban a vármegyeszékhelyekre vonatkozóan, az viszont ebből már nem derül ki, hogy az „emelkedett” vagy „magas” értékek mennyire emelkedettek vagy magasak például a korábbi hullámokhoz viszonyítva.

Hogy pontosabb képet kapjunk a mérésekről, a 24.hu megkereste az NNGYK-t, ahol a központ legfrissebb kutatási jelentését ajánlották a figyelmünkbe. Ebből nemcsak az derül ki, hogy milyen változások következtek be a szennyvíz koronavírus koncentrációjában, hanem az is, hogy milyen sok variánst mutattak már ki itthon, illetve hogy ezek milyen módon torzítják a kapott képet.

Farkas Norbert / 24.hu

A jelentésben emlékeztetnek, az új koronavírus szennyvízből történő kimutatását célzó módszerfejlesztés a hazai járványhelyzet súlyosbodására reagálva, 2020. áprilisban indult a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) jogelődjében.

Mint írják, a mintavételi helyek kiválasztása olyan megfontolás alapján történt, hogy a minták a lakosság minél nagyobb részét és lehetőség szerint az ország minden földrajzi területét reprezentálják. Így esett a választás a vármegyeszékhelyekre, a Budapest teljes területét és az agglomeráció egy részét ellátó három szennyvíztelepre, valamint öt további agglomerációs településre, amelyek szennyvizét egyesített mintaként vizsgálják.

A mintavételi pontok a szennyvíztelepek ellátási területeinek lakosságszáma alapján összesítve 3,9 millió fő közösségi mintázását teszik lehetővé, ami az ország lakosságának közel 40 százalékát jelenti.

Más variánsok, más vírusürítés

Emlékezhetünk rá, Magyarországon 2020 tavaszán az első hullámot sikerült kivédekezni, de a másodikat már nem, ősszel kilőtt a fertőzöttek száma, újraindultak a lezárások. Ezt pedig a szennyvízeredmények előre is jelezték. A második hullámban a szennyvíz SARS-CoV-2 eredmények a 45. hétre érték el a maximumukat, ezután lassú csökkenés következett.

A harmadik hullámban a szennyvizek SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációinak emelkedése január végén indult, majd a 9. héten érte el a maximumot. Az értékek a nyár közepéig lassú ütemben csökkentek. 2021 nyarán a 28. héten mértek ismét emelkedő tendenciát a szennyvíz adatokban, amely a járvány negyedik hullámának kezdetét jelezte. A koncentrációk kezdetben lassú, fokozatos emelkedést mutattak, erőteljes növekedés csak október közepén jelentkezett.

A negyedik hullám a szennyvíz adatokban november közepén mutatott tetőzést. A negyedik hullám leszálló szakaszát viszonylag hamar követte ismételten emelkedő tendencia, a csökkenés 2021. december utolsó heteiben megállt, majd a következő év elején ismét növekedésnek indultak a koncentrációk. Az emelkedő tendencia január végéig folytatódott a járvány ötödik hullámában.

A 2022/23-as téli szezonban már nem különíthetőek el látványosan egymástól a korábbi hullámok, az emelkedések és csökkenések néhány hetes intervallumokkal váltották egymást. A koncentráció 2022-ben és 2023-ban is már a nyár közepén emelkedni kezdett.

NNK

Ami viszont nagyon érdekes, hogy 2022 év végén és 2023 év elején a lakosságarányosan súlyozott átlag többszöröse volt annak, mint amit a korábbi hullámokban mértek. Ennek az oka az NNGYK értékelése szerint az, hogy az egyes variánsok esetében a fertőzöttek vírusürítése jelentősen eltér.

Így pl. az omikron és alvariánsainak elterjedése óta sokkal magasabb koncentrációk figyelhetőek meg, alacsonyabb fertőzési szint mellett, mint az alfa vagy a delta variáns dominanciája idején.

Ezért kizárólag az egyes szennyvízben mért csúcskoncentrációk összevetésével nem lehet az aktuális járványhelyzetre következtetni – állapították meg.

Több mint 24 variánst azonosították csak idén

Értelemszerűen a szakemberek csak úgy tudták a szennyvízben mért koncentrációkat is kiértékelni a járvány előrehaladtával, hogy folyamatosan monitorozták az itthon jelenlévő vírusvariánsokat is. És még ha nem is verték nagy dobra minden egyes új variáns megjelenését, akadt belőlük jó néhány az elmúlt szűk három évben.

Az NNGYK kutatási jelentése szerint már az első aggodalomra okot adó variáns (alfa variáns) megjelenésekor felmerült az igény a szennyvízben jelen levő SARS-CoV-2 örökítőanyagok variáns szintű vizsgálatára is. A szennyvíz mintákban már 2020 decembere során kimutathatóak voltak kis mennyiségben olyan mintázatok, amelyek a koronavírus alfa (brit) variánsára jellemzőek, azonban ezek az eltérések függetlenül, más leszármazási vonalakban is megjelenhettek. Ez már csak azért is érdekes, mert

a brit vírusvariánst csak 2021. január 12-én azonosították először Magyarországon három beteg mintájában. Bár ez várható volt, az NNGYK jelentéséből az olvasható ki, hogy vélhetően jóval hamarabb, már 2020 végén jelen lehetett ez a variáns is hazánkban.

Végül egyébként csak 2021. harmadik hetétől kezdve kezdett rendszerszerűen emelkedni az ezeket a mutációkat tartalmazó koronavírus kópiák aránya, majd a 8. héttől (február vége) szinte kizárólagossá vált.

NNK Az új koronavírus alfa variánsának aránya az egyes szennyvíz mintákban 2021 elején. A 0 azt jelenti, hogy a mintában nem voltak jelen az erre a variánsra jellemző mintázatok, míg az 1 azt, hogy kizárólag erre a típusra utaló mintázatok fordultak elő. Az üres cellák esetében a mintából nem volt kimutatható megfelelő mennyiségű új koronavírus az arány megállapításához.

Az alfa variáns után 2021 nyarán a delta variáns terjedése okozott aggodalmat, 2021 utolsó heteiben pedig az omikron variáns terjedése került a figyelem középpontjába.

Az NNGYK jelentéséből az is kiderül, hogy 2022 áprilisától kezdődően újgenerációs szekvenálás módszerével történt az újabb variánsok nyomon követése. A módszer az összes variáns egyidejű jellemzésére alkalmas, szemben a korábban alkalmazott, célzott módszerekkel. Hátránya azonban a vizsgálat magas költsége. A vizsgálatokat a legnagyobb városok (Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Szeged és Pécs) esetében végezték el, amennyiben a SARS-CoV-2 örökítőanyagának mennyisége ezt lehetővé tette.

Az alábbi ábra a legjelentősebb, aggodalomra okot adó variánsok előfordulását mutatja be országos átlagban a 2023 első felében vizsgált mintákban. Ebből 24-et név szerint is említ az NNGYK, de az egyéb kategóriával együttvéve ennél is jóval több variáns és annak alvariánsa volt jelent Magyarországon idén.

NNK Az ábra a legjelentősebb, aggodalomra okot adó variánsok előfordulását mutatja be országos átlagban a 2023 első felében vizsgált mintákban.

Már betegségeket is a szennyvízen keresztül követhetnek nyomon

Az NNGYK a jelentés összegzésében kitér arra, hogy az eredmények értékelése során viszont fontos kiemelni, hogy a negatív eredmény nem jelenti azt, hogy egy adott közösségben nincsenek jelen fertőzöttek.

Több járványhullám összehasonlító értékelése során elmondható, hogy az előrejelző képesség a vad típus okozta második, az alfa variánssal jellemezhető harmadik és az delta variáns okozta negyedik hullám során trendszerűen nem változott. Az omikron variáns azonban a korábban megfigyeltnél rövidebb lappangási idővel jellemezhető, így az előrejelzési idő is csökkent

– magyarázták.

Az NNGYK szerint várható, hogy a közeljövőben a koronavíruson túl egyéb betegségek (pl. influenza) nyomon követésének is fontos eszköze lesz a szennyvíz alapú epidemiológia. Jelenleg nagy erőkkel folynak az egyeztetések a szennyvíz alapú epidemiológia további felhasználási területeiről, és a módszerek egységesítéséről. 2023-ban indul egy európai Joint Action projekt (EU-WISH), amelynek a célkitűzése a szennyvíz alapú epidemiológia hosszútávú felhasználási területeit feltérképezni. Emellett a jelenleg felülvizsgálat alatt álló európai települési szennyvízkezeléssel foglalkozó irányelvbe is beillesztésre fog kerülni a szennyvíz alapú epidemiológia módszere, bár a pontos előírások még nem ismertek.

Kapcsolódó
Rusvai: Az iskolakezdésnél is volt egy megbetegedési hullám, amelyben részt vett a Covid
A virológus szerint egyre inkább a visszatérő felülfertőződés fogja fenntartani az emberek immunitását.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik