Antall József 1932. április 8-án született Budapesten, egy, családfájukat a XV. századig visszavezető kisnemesi családban. Tanulmányait 1942 és 1950 között a budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. Történelemtanárának, Gál Istvánnak köszönhetően a természettudományos érdeklődésű fiatal Antall József a történelem felé fordult, így – sikeres – felvételi vizsgát tett az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom- történelem-levéltár szakára. A nappali szakos tanári diploma mellett kiegészítő szakon megszerzi a könyvtárosi és muzeológusi diplomát is, majd a doktori címet.
Az Eötvös Gimnázium és a forradalom
Az egyetemről kikerülve Antall József rövid ideig a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. Tanári pályáját az Eötvös Gimnáziumban kezdi 1955-ben. Szoros kapcsolat alakul ki közte és osztálya között. 1956. október 23-án előadását így nyitja: „Uraim, bekerültünk a történelembe”. Majd beszámolt az előző este lezajlott műegyetemi nagygyűlésről, a diákok követeléseiről és az aznapra tervezett tüntetésről. A tüntetésen, az Országház és a Rádió körüli eseményekben diákjait vezetve maga is részt vesz. Az Eötvös Gimnázium a Forradalmi bizottsága élére választja. Részt vesz a Keresztény Ifjú Szövetség megalakításában és a Független Kisgazdapárt újjászervezésében. Vezetésével a fiatalok egy csoportja birtokba veszi a párt számára a kommunista diktatúra alatt a Szovjet-Magyar Baráti Társaság székházává alakított volt kisgazdaközpontot a Semmelweis utcában és megszervezi ennek védelmét.
A forradalom leverése után többször őrizetbe veszik, és eltávolították az Eötvös József Gimnáziumból. 1957-ben a Toldy Gimnáziumba kerül. Egy besúgó egyik jelentésében keserűen jegyzi meg, hogy az Antall által vezetett történelem szakkörnek több tagja van, mint a helyi KISZ szervezetnek. 1957. október 23.-án néma tüntetést tartanak a forradalom emlékére. 1959-ben politikai magatartása miatt eltiltották a pedagógusi pálya gyakorlásától.
Könyvtáros a Kádár-rendszerben
Ezt követően két évig könyvtárosként dolgozik, majd a tudomány felé fordul és a gyógyítás történetével kezd foglalkozni. Ezen – politikamentes – tevékenységével jelentős szakmai elismerést vívott ki. Az 1964-ben megnyíló Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltár, először tudományos kutatónak hívja, de még ugyanabban az évben igazgatóhelyettessé nevezik ki. 1968-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett és miután 1974-ben megkapta nyugati országokba is érvényes útlevelét, német nyelvterületen rendszeresen tartott előadásokat. Ugyanebben az évben nevezik ki megbízott főigazgatónak az Orvostörténeti Múzeumban, tíz évvel később pedig véglegesítik posztján.
A rendszerváltás vezéralakja
Antall József 1988 elején kapcsolódik be az ellenzéki mozgalomba, megalakítja – többek között Göncz Árpáddal – az Emberi Jogok Magyar Ligája Párizsi Szervezetének Budapesti Tagozatát. Csoóri Sándor hívására ezután vesz részt a Magyar Demokrata Fórum előadásain és 1988 szeptemberében jelen van a szervezet hivatalos megalakulásánál, de 1988 októberétől a Kovács Béla Társaságban az FKGP újjászervezésében is részt vett, ám itt végül nem vállalt tisztséget. A KDNP a főtitkári posztot kínálta fel neki, ezt azonban szintén elutasítja arra hivatkozva, hogy a jobbközép oldalon széles alapú vezetőpártra van szükség, nem pedig felekezeti pártra. Antall vezéralakja volt az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) munkájának, majd az 1989 nyarán felálló Nemzeti Kerekasztalnak is.
Az első miniszterelnök
Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek az MDF elnökévé, így miniszterelnök-jelölt is lett. Az MDF választási győzelmét követően az Országgyűlés 1990. május 23-án választotta meg miniszterelnöknek. Az MDF elnökeként koalíciót kötött az FKGP-vel és a KDNP-vel, majd az ország kormányozhatósága érdekében paktumot kötött a rivális SZDSZ-szel. Vezetésével kormánya végrehajtotta az átalakulást elősegítő törvényeket. A nagy gazdasági megrázkódtatás után és a külföldi segítség elmaradása és a recesszió ellenére a ciklus végére a gazdaság enyhe növekedési pályára állt. Kormányzásának nagy szerepe volt a Varsói Szerződés, a KGST felszámolásában és az orosz csapatok 1991es kivonásában. Antall József megtette az első lépéseket az ország a NATO- és Európai Uniós csatlakozása felé.
Kormányzása második évében derült ki súlyos betegsége. Az első szabadon választott magyar parlament miniszterelnöke 1993. december 12-én, 62 éves korában hunyt el.
