Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette töltött el hazánkban közel 22 órát az Egyesült Államok elnöke. Az egymást érő diplomáciai eseményeket csupán egy vaklármának bizonyult bombariadó és az útlezárásokról szóló híradások fűszerezték. Bár a közvélemény által inkább remélt, mint várt fontosabb bejelentések közül – a vízummentesség vagy a fogolytáborok ügyében – egyre sem került sor, a látogatás így is igen jelentős diplomáciai, de nem csak diplomáciai eseménynek számít. A Citadellán megtartott beszéd inkább Magyarország presztízse miatt fontos perspektivikusan, míg a kétoldalú tárgyalásokon született megállapodások inkább rövid távon szolgálhatják hazánk érdekeit – értékelte az elnöki vizitet lapunk kérdésére Deák Péter.
A CNN és a BBC hírtelevízió által is élőben közvetített beszédben George Bush az előzetes várakozásoktól eltérően nem az Egyesült Államok Európa-politikáját fogalmazta meg, hanem kizárólag a magyar forradalom, a magyarok szabadságvágyának máig ható példájával foglalkozott. A külpolitikai szakértő komoly gesztusként értékelte Bush beszédének azon részét, mely azt taglalja, hogy hazánk a demokrácia felé vezető úton jó néhányszor az élen járt a kontinensen. Viszont felháborítónak tartotta, hogy Bush az iraki helyzet kapcsán az ’56-os forradalmat hozta fel példának. „Furcsának tartom a belülről szerveződő magyar forradalom gondolatát párhuzamba állítani a külső elnyomó által exportált iraki demokráciával ”- fogalmazott a FigyelőNetnek Deák Péter.
Tálas Péter szerint a beszéd „nem volt világpolitikai jelentőségű”, de Magyarország számára borzasztó fontosak az elhangzottak. „Nem emlékszem, hogy az Egyesült Államok elnöke vagy bármely vezetője ilyen hosszasan és részletekbe menően foglalkozott volna Magyarországgal” – jegyezte meg a biztonságpolitikai szakértő a Magyar Televízió műsorában.
Vízum: szűk a mozgástér
A nemzetközi érdeklődés középpontjában megtartott elnöki beszéd előtt George W. Bush találkozott szinte az összes magyar közjogi méltósággal és kezet rázott a parlamenti pártok vezetőivel is. A leginkább érdemi diskurzus a találkozók közül a kormányfővel folytatott megbeszélésen alakulhatott ki. Gyurcsány Ferenc néhány miniszterével együtt közel háromnegyed órán át tárgyalt az amerikai elnökkel és küldöttségével. A találkozó után kiderült: a vízumkérdésben nem sikerül előrelépni, az amerikai elnök pedig a magyarok megértését kérte.
Deák Péter szerint a probléma jóval túlnőtt már a kiutazás megkönnyítésén, elvi kérdéssé vált, s a szakértő szerint nem a magyar diplomácián múlott, hogy nem sikerült az áttörés. Gyurcsány Ferenc arra hivatkozott, hogy az amerikai elnöknek szűk a mozgástere, a vízumügyben szenátusi döntésre van szükség, és ez valóban így van. A vízummentesség nem kétoldalú nemzetközi tárgyalások útján szerezhető meg, a feltételekről a szenátus dönt. A kritériumok közül az egyik legfontosabb az elutasított vízumkérelmekhez kötődik. Bár hazánk e téren jelentős előrelépést produkált, hiszen a HVG összeállítása szerint a 2001-es 45 százalékról öt év alatt 15 százalékra esett vissza azok aránya, akik valamilyen okból nem kapták meg a plecsnit, a kívánt céltól még messze vagyunk. A szenátus határozata szerint ugyanis három százalék alá kell csökkennie az elutasítások arányának, ahhoz hogy egyáltalán szóba kerülhessen a vízummentesség kérdése.
Magyar kontingens
A másik fontos téma volt hazánk szerepvállalása az Egyesült Államok által vezetett külföldi missziókban. A találkozót követően újságírói kérdésre Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy „az Egyesült Államok elnöke nem kért semmilyen tekintetben Irak ügyében a maitól eltérő magyar szerepvállalást”. Hozzátette: Afganisztán ügyében a döntéselőkészítési folyamat állásáról tájékoztatta az elnököt. A magyar kormányfő elmondása szerint folynak az előkészületek azzal kapcsolatban, hogy a Magyarország bekapcsolódjon Afganisztánban egy regionális újjáépítő programba. Emlékeztetett rá, hogy a NATO tagjaként Magyarország 20 fős kontingenssel vesz részt Irakban egy kiképzési programban.
Ezen kívül megállapodás született arról, hogy hamarosan a magyar állam tulajdonába kerül az egykori Táncsics-börtön épülete, melyet egykoron az 1948. évi háborús jóvátétel értelmében bocsátottak az amerikai nagykövetség rendelkezésére. Deák Péter szerint a bejelentett megállapodásokon túl is hozhat eredményeket a csütörtöki találkozó. A kormányfő több száz fős kísérete lehetőséget kínált a kapcsolatépítésre, s ezek előnyt jelenthetnek akár már a közeljövőben is több különböző ágazatban.
Rend volt
Az amerikai elnök ittléte idején az Amnesty International magyarországi csoportjának néhány aktivistája látványos demonstrációval követelte a guantánamói börtön bezárását, az ott fogva tartottak szabadon bocsátását. A Civilek a Békéért mozgalomba tömörülő több tucat szervezet felhívására pedig több száz ember tüntetett az amerikai nagykövetség épülete előtt George W. Bush „elnyomó politikája” ellen
Bár a tüntetések békésen zajlottak, az egynapos amerikai vizit próbára tette a város közlekedési rendszerét és jócskán adott munkát a fegyveres testületeknek is. Az amerikai elnök látogatása idejére rendkívüli biztonsági intézkedéseket, példátlan forgalomkorlátozást léptettek életbe a magyar fővárosban. A világ legjobban védett politikusa egy 15 kocsiból álló konvojjal közlekedett Budapest utcáin, és háromszáz testőrén kívül elhozta saját páncélozott járműveit.
A magyar rendőrség jelentős alakulattal járult hozzá Bush védelméhez, a biztonsági intézkedések több tízmillió forintba kerültek. Érthető tehát, hogy George W. Bush személyesen fogadta szállodájában Bene László országos rendőrfőnököt. Az elnök kijelentette, hogy nagyon magas színvonalon dolgozott a magyar rendőrség, valamint kiemelte a Köztársasági Őrezred és a közel kétezer rendőr összehangolt munkáját.
